US President Donald Trump (R) and First Lady Melania Trump wave as they step off the Air Force One upon arrival at Melsbroek military airport in Steenokkerzeel on May 24, 2017.
US President Donald Trump arrived in Brussels ahead of his first talks with NATO and European Union leaders.  / AFP PHOTO / Emmanuel DUNAND
Külföld

Így vette rá Trump a NATO-t a háborúra

Wagner Péter
Wagner Péter

biztonságpoltikai szakértő. 2017. 05. 26. 19:26

Csütörtökön NATO-minicsúcsot tartottak Brüsszelben, ahol először jelent meg Trump elnök a maga ellentmondásosságával. Hogy mi történt az eseményen, az kevéssé jött át a magyar sajtóban, mert mindenki csak a felszínnel, a repifotózás körüli lökdösődéssel foglalkozott, ahol Trump szimplán félrerántotta a montenegrói államfőt, hogy ő állhasson a kép közepére.
Korábban a témában:

A NATO állam- és kormányfői általában kétévente szoktak találkozni azért, hogy a katonai szövetség tevékenységét áttekintsék, és meghozzák a legfontosabb döntéseket. Amikor az Egyesült Államokban elnököt választanak vagy jelentős évforduló van, akkor külön is találkoznak. A mostani minicsúcs apropóját azt adta, hogy Donald Trump amerikai elnökként még nem járt Europában, és még nem találkozott a szövetség többi vezetőjével sem, legfeljebb kétoldalú találkozókon.

Trump az elmúlt egy évben mindent megtett azért, hogy Europa kétkedve várja ezt a találkozót.

Kampánya során elavultnak nevezte a katonai szövetséget, és megkérdőjelezte országa elkötelezettségét a kollektív védelem iránt. A beiktatása után aztán minden megváltozott, miniszterei egytől egyig jelezték találkozóikon, hogy „az nem úgy van”, az elnök számít európai szövetségeire. Trump még abba is belement, hogy a NATO-főtitkárral való egyik korábbi találkozóján szó szerint megcáfolja korábbi önmagát. „A NATO többé nem elavult” – mondta áprilisban, és ilyen korrekciót azért ritkán látni egy amerikai elnöktől.

U.S. President Donald Trump (C) poses for photos with European Commission President Jean Claude Juncker (1st L) and European Council President Donald Tusk at the European Council headquarters, in Brussels, Belgium, May 25, 2017.
Jean Claude Juncker, Donald Trump, Donald Tusk
Fotó: Europress

Pénz, pénz, pénz

A brüsszeli találkozó egyik központi témája a pénz volt, legalábbis ez az, ami Trumpot a leginkább érdekelte. A NATO-ban jelenleg központi kérdés, hogy ki mennyit költ a védelmi kiadásokra. 2014-ben a tagországok közösen ígéretet tettek arra, hogy 2 százalékra fogják emelni védelmi költségvetésüket. Abban az időben mindössze négy ország, Nagy-Britannia, Észtország, Görögország és Lengyelország teljesítette ezt a 25 európai tagországból.

Az azóta eltelt három évben a legtöbb ország elkezdte a saját védelmi költségvetését emelni, Románia és Litvánia pedig idén már el is érte a két százalékot, ami a Fehér Ház részéről jelentős elismerést váltott ki.

Magyarország is megígérte, hogy elkezdi növelni védelmi kiadásait, a 2 százalékot először 2026-ra ígérte elérni, majd 2024-re, végül Lázár János csütörtöki bejelentése szerint – valószínűleg a NATO-csúccsal összefüggésben – 2022-re.

Miért van szükség több forrásra? Mert a NATO a tehermegosztásról (is) szól, az USA nem kívánja egyedül szavatolni Európa biztonságát, hanem elvárja a partnereitől, hogy maguk is járuljanak ehhez hozzá. A szórás elég nagy volt az elmúlt két évtizedben, voltak országok amelyek az elvárt két százalék körül költöttek védelemre, és voltak, amelyek 0,8-1,2 százalékot csak (köztük Magyarország és Németország).

Trump, aki az üzleti szférából érkezett, különösen érzékeny minden olyan kérdésre, ami pénzügyeket érint, és a NATO-ból sokáig csak annyit kívánt megérteni, hogy nem mindenki fizeti a részét. Maga a probléma persze régi, már Bush és Obama elnökök alatt is rendszeresen kérte az USA a nagyobb ráfordítást.

Ez nem valami öncélú elvárás. Az extra forrásokból lehetővé válik a haderők modernizációja, és a már meglevő eszközök hadrafoghatóságának növelése. Németországnak például hiába van több mint félszáz szállítóhelikoptere, ha azoknak csak a fele, harmada tud felszállni, mert nincs pénz a mindegyik rendszeres karbantartására. A kelet-európai haderőket még inkább érinti ez a kérdés, nem véletlen, hogy Magyarországon is egyre többet hallani a régi helikopterek lecseréséről, új járművek beszerzéséről. Több pénzből többet lehet gyakorlatozni, ami most az orosz kihívással újból időszerűvé vált. A NATO megnövekedett aktivitása azt jelenti, hogy a tagországok most már nemcsak a távoli missziókban vesznek részt, hanem a Baltikumba vagy Romániába is küldenek alakulatokat hónapokra.

Pénzügyi szempontból az eredmények biztatók. 2015-ben megállt a védelmi kiadások csökkenése, 2016-ban már 10 milliárd dollárral növekedtek is, és az ígéreteket figyelembe véve további növekedés várható.

Harc a terrorizmus ellen

Ha valami égető problémát jelent az europai országoknak, az a terrorizmus. A NATO minicsúcsára épp a manchesteri terrortámadás után került sor, és a közel-keleti erőszak miatt kialakult menekült- és migránshelyzet is komoly kihívást jelent az országoknak. Az USA régóta szerette volna, ha a NATO mint szervezet csatlakozik az Iszlám Állam elleni globális koalícióhoz, de ez idáig elmaradt. Ennek valószínűleg az volt az oka, hogy néhány nagy európai tagország nem akarta, hogy a szervezet neve összekeveredjen ezzel a háborúval, és valószínűleg az Obama-kormányzat sem szorgalmazta ezt annyira.

Trumpéknál viszont a kezdetektől megjelent az igény a NATO részvételére, amelynek egyébként konkrét gyakorlati haszna nem lenne. Amivel tud segíteni a NATO, néhány felderítőgép támogatásával, azt már eddig is megtette. A részvételének inkább szimbolikus jelentősége lett volna, a teljes egység kimutatása. De az amerikaiak elérték, amit akartak, mert a NATO-csúcs egyik konkrét eredménye ez lett.

A NATO ráadásul külön is szerepet vállal, ha nem is a harcban, de a harc támogatásában. A katonai szervezetnek kiképzői és tanácsadói vannak Jordániában és most már Irakban is azzal a céllal, hogy támogassák az iraki hadsereg és rendőrség kiképzését. Ez nagyon kislétszámú és alig látható misszió, amely persze nem sok vizet zavar a koalíció több ezer fős kiképzői és légiháborús tevékenységében.

This picture taken on April 25, 2017 shows a US F-35A Lightning II aircraft at Amari Air Base, Estonia.       
Two F-35A Lightning II aircraft and approximately 20 supporting airmen are from the 34th Fighter Squadron, 388th Fighter Wing, and the Air Force Reserve 466th Fighter Squadron, 419th Fighter Wing, Hill Air Force Base, in Utah (US). / AFP PHOTO / RAIGO PAJULA
Fotó: AFP / Europress / Raigo Pajula

Botrány a törökökkel

A meglepetést politikai értelemben Törökország szállította a csúcson. Ankara viszonya az elmúlt években több országgal, sőt az USA-val is feszülté vált több alkalommal. Mivel a Incirlik török légibázison amerikai atomfegyverek és több NATO-tagország repülőgépei állomásoznak, ezért bizonyos tekintetben Törökország zsarolni tudja saját szövetségeseit. A török-ciprusi szembenállás miatt a NATO–EU-együttműködés is sokszor akadozik (előbbi a NATO-nak, utóbbi az EU-nak tagja, így kölcsönösen blokkolni tudják a két szervezet munkáját).

Most Brüsszelben a török vezetés azzal okozott meglepetést, hogy blokkolta Bécs részvételét a koszovói misszióban. Mivel Ausztria nem tagja a NATO-nak, a balkáni katonai misszióban csak a tagok egyetértésével vehet részt. Ezt elégelte meg most Törökország arra válaszul, hogy napokkal korábban az osztrák vezetés felvetette, hogy meg kellene végre szakítani az EU-csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal. Az osztrákoknak legalább olyan fontos Koszovó, mint Magyarországnak, ez abból is látszik, hogy majd’ 500 katonájuk állomásozik az országban, ami a teljes misszió több mint tizede (a magyar kontingens 350 fős).

Afganisztán továbbra is téma. Az ország leginkább csak akkor tud bekerülni a hírekbe, ha Oroszország szerepe kerül elő, illetve ha a tálibok vagy az Iszlám Állam valamilyen súlyos támadást hajt végre. Az USA létszámemelést tervez, és nem tudni, miként csatlakozik ehhez a többi tagország. Döntés most nem született, majd a közeljövőben. Lesznek országok, amelyek nem csatlakoznak az emeléshez, és lesznek, amelyek fontosnak tartják hogy újra kimutassák transzatlanti elkötelezettségüket.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

LIVERPOOL, ENGLAND - AUGUST 12: Wayne Rooney of Everton celebrates after scoring a goal to make it 1-0 during the Premier League match between Everton and Stoke City at Goodison Park on August 12, 2017 in Liverpool, England. (Photo by James Baylis - AMA/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.