Külföld
SWEDEN, Malmo: People hold a banner as they take part in a demonstration during the European March for Refugee Rights, in Malmo, on February 27, 2016. Demonstrators demanded the European authorities to take action to secure safe passage routes for refugees. - CITIZENSIDE/MAGNUS PERSSON

Nem kaptak menekültjogot, ezrek bújtak el Svédországban

Molnár Zoltán
Molnár Zoltán

bértollnok. 2017. 05. 02. 13:40

AKár 18 ezren is lehetnek azok az elutasított menedékkérők, akik a homályban várják helyzetük rendezését és nem mernek hazautazni.
Korábban a témában:

Sentila Kernaján és albán családján keresztül mutatja be a New York Times, hogy 18 ezer ember él most úgy Svédországban, hogy elutasították a menedékkérelmüket. Kernaja édesanyja egyébként részben mozgásképtelen, a gyerekek még iskolába járnak, de menniük kell haza.

A helyzetük a stockholmi ámokfutás után vált nehézzé: az akkori elkövető, az üzbég származású Rahmat Akilov szintén nem rendelkezett menekültstátusszal, visszautasították korábban. A támadása után Svédország úgy döntött szigorítania kell az elutasított menedékkérők kitoloncolásán.

Ugyanis 18 ezren élnek ilyen státusszal Svédországban. Őket pedig eddig senki sem zargatta nagyon, hogy el kéne hagyniuk az északi államot.

Kernajáék egyébként azután hagyták el Albániát, hogy taxis apjuk halálos balesetet okozott, az apa maga és három utasa is meghalt. Az utasok hozzátartozói pedig vérbosszút esküdtek, ami Albániában máig él, ezt a kormányzat is elismeri. A svéd hatóságokat ez nem érdekli: Sentila 19 éves öccse nemrég fennakadt egy hatósági rutinellenőrzésen, egyből haza is küldték.

Patrik Engström, a Svéd Határőrség vezetője azt mondta, évi 5000 elutasított menedékkérőt tudnak deportálni az országból, ennyi a szervezet kapacitása. Márpedig tízezrek érkeztek az országba a menekülthullámmal és tízezreket elutasítottak. Sokaknak nincs hova menniük, ha Svédország már nem akarja látni őket: a lap felidézi hat elutasított üzbég történetét, akiket Norvégia paterolt ki, hazatérve pedig börtönbe kerültek.

Rejtőző üzbégség

Sokan a dublini szabályozást használják ki. Ilyen az üzbég Maruf, aki 2004 óta él Svédországban és csak hét év ottélés után volt jogosult benyújtani a menedékkérelmét. Ezt elutasították, így továbbra is illegalitásban élt. Aztán egy európai bírósági döntés után, ami szerint csak különösen óvatosan lehet az emberi jogokkal hadilábon álló Üzbegisztánba bárkit visszaküldeni, Maruf végre előbújt rejtekéből és megkapta a menekültstátuszt.

Mindenesetre nagyon könnyű elrejtőzni Svédországban, hiába szeretné a svéd közvélemény egy része kívül tudni az elutasítottakat a merénylet után.

Eddig egyes vállalkozások ki is használták a homályban bujkáló munkások adta lehetőséget. De a kormány bemutatott egy javaslatot, miszerint a rendőrség razziázhat olyan cégeknél, amik gyanús, hogy elutasított menedékkérőket foglalkoztatnak, és persze e vállalkozásokat meg is lehet keményen büntetni.

Persze a kivárás is reális taktika lehet, mint Maruf esetében. Négyévente lehet újra beadni a menedékkérelmet, azután várni. Érdekes a palesztin Imád el-Tamimi története is, akinek miután először visszautasították a kérelmét, együttműködött a rendőrökkel, nem rejtőzött el. Azonban a Palesztin Hatóság nagykövetsége valamiért nem állított ki neki dokumentumokat, így nem tudott hazautazni sem, maradt.

(Kiemelt kép: menekültbarát tüntetés Malmöben. CITIZENSIDE/MAGNUS PERSSON)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Fotó: 24.hu/ Bielik István
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.