Nantes, 2017. február 26.
Marine Le Pen, a francia jobboldali Nemzeti Front (FN) elnökének és államfőjelöltjének támogatói a párt választási kampánygyűlésén 2017. február 26-án. A kétfordulós francia elnökválasztás első fordulóját április 23-án rendezik. (MTI/EPA/Eddy Lemaistre)
Külföld

Pár százezer francián múlhat, hogy épül-e még bármi Magyarországon

Kerner Zsolt
Kerner Zsolt

¯\_(ツ)_/¯. 2017. 04. 25. 15:48

Korábban a témában:

Annyi már a francia választás első fordulójából kiderült, hogy Marine Le Pen valószínűleg nem lesz Franciaország elnöke. Legalábbis kevés rá az esélye. Ennek ellenére leírni sem szabad, mert a kevés esély is esély, és az utóbbi időben láttunk meglepő fordulatokat fontos választásokon. Ráadásul Le Pen győzelme akkora veszélyeket rejt Magyarország számára, hogy érdemes közelebbről is ránézni.

Miért fontos, hogy Le Pen megnyeri-e?

Könnyen lehet, hogy Le Pen győzelme az Európai Unió végét jelentené. A szélsőjobboldali jelölt ki szeretne lépni az EU-ból, és el akarja hagyni az eurózónát is. Persze kérdés, hogy ezt képes-e végigvinni. Az elnökválasztás után ugyanis törvényhozási választások is lesznek, márpedig a Nemzeti Front – amelynek éléről most Le Pen visszalépett – nem olyan népszerű, mint Le Pen maga. Ennek ellenére az elnök kilépési szándéka erősen meghatározná azt, hogy Franciaország hogy viszonyul az EU-hoz.

Franciaország kilépése sokkal jobban megviselné az EU-t, mint a Brexit, mert a britek valamennyire mindig távol tartották magukat az uniótól. Az Európai Unió a gyakorlatban egy közös német-francia projekt, ami a jelenlegi formájában nem viselné el, ha egy szélsőjobboldali, populista, EU-ellenes jelölt lenne a francia elnök.

Ez Magyarország számára is nagyon fontos.

Magyarországon az elmúlt tíz évben nem nagyon épült semmi uniós pénz nélkül. Az Európai Unión belül, ha megnézzük, mekkora arányban voltak az állami beruházások az összes fejlesztéshez képest, akkor 6,5 százalékos átlagot kapunk.

Magyarországon ez 57,1 százalék volt. 

Tehát a Magyarországon épített összes beruházás több mint felét az állam csinálta, és ezeknek majdnem száz százalékát az EU segítségével.

Ha azok a pénzcsapok elzáródnának vagy megszűnnének, amelyekből az EU-felől Magyarország felé ömlik a németek, franciák, hollandok pénze, a növekedés, szinte minden építkezés leállna.

Akkor lássuk a matekot:

A francia elnökválasztás kétfordulós. Ha az elsőben senki nem éri el az 50 százalék plusz egy szavazatot, a két legtöbbet szerző jelölt jut a második fordulóba. Az első fordulóban négyen nagyon közel végeztek egymáshoz.

  • A szociálliberális Emmanuel Macron 24 százalékkal,
  • A szélsőjobboldali Marine Le Pen 21,3 százalékkal,
  • A konzervatív Francois Fillon 20 százalékkal,
  • A radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon 19,58 százalékkal,
  • A szocialista Benoit Hamon 6,36 százalékkal,
  • A jobboldali szuverenista Nicolas Dupont-Aignan 4,70 százalékkal végzett.

Rajtuk kívül csak marginális jelöltek indultak el. A Politico pedig kiszámolta azt, hogy mennyi esélye van innen nyerni Le Pen-nek.

Macron 8,6 millió szavazatot kapott, Le Pen pedig 7,7 milliót. Az első fordulóban 35,5 millió szavazatot adtak le, ezért a második forduló nyertesének körülbelül azonos részvétellel számolva 18 milliónál is több szavazatot kellene összeszednie. Ez tízmillióval több, mint amit most kaptak, és ezt a tízmillió szavazatot össze kell valahonnan kaparni.

Bobigny, 2016. november 16.
Emmanuel Macron volt francia gazdasági miniszter sajtótájékoztatót tart Bobignyben 2016. november 16-án, ahol bejelentette, hogy indul a jövő évi elnökválasztáson. (MTI/EPA/Yoan Valat)
Emmanuel Macron sajtótájékoztatót tart Bobignyben 2016. november 16-án, ahol bejelentette, hogy indul a jövő évi elnökválasztáson. (Fotó: MTI / EPA / Yoan Valat)

A szélsőbaloldali, EU-ellenes Mélenchon kivételével minden lényeges jelölt arra kérte a híveit az első forduló után, hogy szavazzanak Macronra. Ahhoz, hogy Le Pen nyerjen, ezt a szavazóknak nagy arányban meg kell tagadniuk.

Ha Le Pen megtartja a 7,7 millió szavazóját, és mellé elszívja

  • Fillon konzervatív szavazóinak 45 százalékát (a felmérések szerint inkább 40 százalék körül lesz az arány),
  • Mélenchon szélsőbalos, de szintén EU-ellenes szavazóinak 20 százalékát (erre kevesebb az esély),
  • Hamon szocialista szavazóinak 20 százalékát (szinte lehetetlen),
  • És a másik szélsőjobboldali jelölt, Dupont-Aignan szavazóiank 90 százalékát (elég valószínű),

Akkor a mostani részvétel mellett még mindig 3,7 millió szavazat hiányozna a győzelemhez.

Ha viszont a mostaninál alacsonyabb lesz a részvétel, az sokat segíthet Le Pennek. Ebben az esetben ugyanis eleve sokkal kevesebb szavazatot kellene megszereznie. A konzervatív Fillon nagyon ellenséges volt Macronnal szemben a kampány alatt, és simán lehet, hogy a támogatói jó része egy ilyen vagdalkozás után úgy dönt, hogy inkább nem megy el szavazni.

A Politico azzal számol, hogy ha a fent említet arányban mennek át a szavazatok Le Penhez, de távol marad

  • Fillon szavazóinak 30 százaléka,
  • Mélenchon szavazóinak 30 százaléka,
  • Hamon szavazóinak 20 százaléka,
  • A két trockista, marginális jelölt összesen több mint hatszázezer szavazója,
  • És lesz mondjuk 5 százaléknyi értelmetlen vagy protestszavazat,

akkor Le Pennek már csak hétszázezer szavazat hiányzik. Ezzel együtt, ha ennyien maradnának távol a szavazástól, az már rekord volna, mert a 67 százalékos részvételi arány alacsonyabb lenne, mint az 1969-es választáson, amikor a teljes baloldal otthon maradt, miután csak két jobboldali jelöltre lehetett szavazni.

A fent leírt legoptimálisabb forgatókönyv szerint Le Pen 47 százalékot szerezne, és így is kikapna Macrontól.

Ehhez a választói matekhoz érdemes azt is tudni, melyik jelölt hol áll a világhatalmi játszmákban. Ez ugyanis alapvetően befolyásolhatja azt, hogy a támogatóik hogy állnak egymás jelöltjeihez. Az oroszbarátság például megdöbbentő a jelöltek között.

  • Mélenchon, Le Pen és Fillon is oroszbarátnak számít, egyedül Macon nem áll közel Putyinhoz.
  • Mélenchon és Le Pen kifejezetten EU-ellenes.
  • Fillon bázisában erős EU-ellenes indulatok vannak, de Fillon maga nem az.
  • Macron pedig EU-barát és globalista.

Akkor miért aggódunk?

Azért, mert az Európában most zajló folyamatok elég kiszámíthatatlanná teszik a választást. Nem nagyon történt az elmúlt évtizedekben Franciaországban olyan, hogy a kormányzó párt ennyire szánalmas eredményt ért el a választáson (a szocialisták 51 százalékról csúsztak le 6 százalékra) És olyan sem, hogy a két második fordulóba jutó jelölt mindegyike rendszeren kívüli vagy új politikus legyen. Macron hátországa teljesen kiszámíthatatlan, az pedig méginkább, hogy mennyien fognak a többi jelölt hátországából rá szavazni. De az látszik, hogy már viszonylag kis eltérések is nagy hatással lehetnek a végeredményre.

France far-right leader Marine Le Pen arrives to court on October 20, 2015 in Lyon, to face charges of inciting racial hatred after comparing Muslim street prayers to the Nazi occupation. Le Pen was campaigning to take over leadership of the Front National (FN) from her father in December 2010 when she made the comparison, complaining that there were "10 to 15" places in France where Muslims worshipped in the streets outside mosques when they were full. AFP PHOTO / JEAN-PHILIPPE KSIAZEK
Marine Le Pen

Korábban az elemzők azzal nyugtattak, hogy ha Le Pen bejut a második fordulóba, akkor a demokratikus szavazók beállnak a demokratikus jelölt mögé, és a republikánus blokk együtt fog szavazni a szélsőjobb ellen. Ez történt, amikor Le Pen apja indult Jacques Chirac ellen, és bár bejutott a második fordulóba, ott nagyon kikapott. De most egyáltalán nem biztos, hogy ugyanez történne.

Egyrészt, mert már nem a bal-jobb felosztás a meghatározó, hanem az EU-val és Oroszországgal szembeni szimpátia, a globalizmushoz való viszony, és az, hogy a jelölt maga mennyire érkezik a rendszeren belülről. Azt is fontos figyelembe venni, hogy Macron és Le Pen is outsider politikusok (bár Le Pen sokkal régebb óta van a politikában), ezért mindketten képesek lehetnek becsatornázni az elitellenes indulatokat.

Jobb lenne, ha nem ismétlődne meg a Brexit és az amerikai elnökválasztás szavazásainak másnapján tapasztalt felháborodott megdöbbenés, érdemes a legpesszimistább forgatókönyveknél is nagyobb meglepetésekkel számolni.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2016. május 17.
Polt Péter legfőbb ügyész (b) és Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. május 17-én.
MTI Fotó: Illyés Tibor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.