Külföld
This picture taken in Paris on April 19, 2017, shows posters of French presidential election candidates as part of a campaign of "Solidarite Sida". / AFP PHOTO / JOEL SAGET

Óriási lutri a francia elnökválasztás, négyen is egy súlycsoportban

Vaskor Máté
Vaskor Máté

újságíró. 2017. 04. 23. 08:00

Korábban a témában:

Április 23-án vasárnap rendezik meg a francia elnökválasztás első fordulóját. Tizenegy jelölt indul, mindenki legalább 500 polgármester, parlamenti képviselő, európai parlamenti képviselő vagy szenátor támogatásával. A győztesnek a szavazatok ötven százalékát kell behúznia. Amennyiben ez senkinek nem sikerül, a két legtöbb voksot begyűjtő jelölt jut tovább a második körbe, amit majd május 7-én tartanak.

A kétkörös választási rendszert 1962-ben vezette be Charles de Gaulle, hogy szélsőségesek ne kerülhessenek hatalomra. Elterjedt mondás, hogy a franciák előbb a szívükkel, aztán a fejükkel szavaznak.

Emmanuel Macron

Macron 1977-ben született az észak-franciaországi Amiens-ben orvos szülők gyermekeként. Jezsuita általános iskolába járt szülővárosában, Párizsban érettségizett, a Science Pro egyetemen szerezte diplomáját politikatudományból, és filozófia szakon végezte el a mesterszakot. Ezután beiratkozott a mindenkori köztisztviselők és politikai elit körében népszerű államigazgatási egyetemre (ENA), ahol többek közt Francois Hollande is koptatta a padot.

2004-ben a francia államkincstárnál kapott rangos állást. Négy évvel később a Rothschildnél helyezkedett el.

2012-ben Hollande kormányában főtitkárhelyettessé nevezték ki, 2014-ben pedig ő lett Franciaország történetének egyik legfiatalabb gazdasági minisztere. Jelentős népszerűségre tett szert bizonyos iparágak liberalizálását, a boltok szabadabb vasárnapi nyitva tartását és a digitális startupok támogatását célzó törvényjavaslataival.

Posztjáról tavaly áprilisban mondott le, hogy megalapítsa saját pártját.

Macron több ezer önkéntest toborzott, akik rengeteg emberhez kopogtattak be és hallgatták meg azok véleményét és politikai elképzelését. Az En Marche! a mozgósítással rövid időn belül óriási támogatottságra tett szert.

Macron a kampányidőszakban sokszor hangoztatta, hogy nem a bal- vagy a jobboldal jelöltje, hanem Franciaországé. Tavaly megjelent könyvében szélsőbaloldali liberálisnak nevezi magát. Stratégiája, hogy a bal-jobb kettéosztásból kiábrándult francia választók kegyeibe férkőzzön.

2007-ben ment hozzá korábbi középiskolai tanárjához, aki több mint húsz évvel idősebb nála. Három mostohagyermeke és hét mostohaunokája van. Állítólag kiválóan zongorázik, remek zenész válhatott volna belőle.

French presidential election candidate for the En Marche ! movement Emmanuel Macron  gestures as he delivers a speech during a campaign meeting in Nantes, on April 19, 2017. / AFP PHOTO / JEAN-SEBASTIEN EVRARD
Emmanuel Macron
Fotó: Europress/AFP/Jean-Sebastien Evrard

Mit akar?

  • 50 milliárd eurós állami beruházást a munkahelyi képzésre, a megújuló energiaforrásokra való áttérésre, az infrastruktúra és a modernizáció fedezésére.
  • A szemüvegek, fogsorok és hallókészülékek teljes költségének megtérítését.
  • A társasági adó csökkentését 33-ról 25 százalékra.
  • Nagyobb mozgásteret a vállalatoknak a 35 órás munkahétre történő átállásra.
  • A munkanélküliségi ráta 7 százalékra csökkentését a mostani 9.7 százalékról.
  • A 15 év alatti diákok számára megtiltani a mobiltelefonok használatát, a 18 éveseknek pedig moziban, színházban és koncerteken elkölthető egyszeri 500 eurós kulturális támogatást nyújtani.
  • A terrorizmus elleni küzdelem jegyében újabb tízezer rendőrt állítana szolgálatba és 15 ezerrel megnövelné a börtönök férőhelyét.

Marine Le Pen

Marine Le Pen hosszú ideig élt a most általa irányított Nemzeti Frontot alapító apja, Jean-Marie Len Pen árnyékában. 1968-ban született Párizsban, nyolcévesen túlélte a családi házukat ért bombatámadást.

Jogásznak tanult, már fiatal korában érdekelte a politika, 18 évesen csatlakozott a Nemzeti Fronthoz, és szépen lépkedett a ranglétrán.

2010-ben, egy évvel azelőtt, hogy megválasztották pártelnöknek, Marine Le Pen az utcán imádkozó muszlimokat a német megszálláshoz hasonlította. Azóta kissé meglágyult és megpróbált a zsidó közösség felé is nyitni.

A választások közeledtével nagyon megerősödött, főként annak köszönhetően, hogy belengette a bevándorlás felfüggesztését az új törvények megalkotásáig. Ellenben botrányt keltett, mikor azt hangsúlyozta, hogy Franciaország nem volt felelős a Párizsból deportált 13 ezer zsidó deportálásáért a második világháborúban.

A pártot az 1970-es években hívták életre xenofóbok, nacionalisták és náci kollaboránsok. Az 1980-as években több szélsőjobboldali mozgalommal is szövetséget kötöttek, és töretlenül nőtt a népszerűségük.

Legnagyobb sikerüket 2002-ben érték el, mikor Jean-Marie Le Pen a szocialisták jelöltjét legyőzve bejutott a második fordulóba, ahol viszont megsemmisítő vereséget szenvedett a konzervatív Jacques Chiractól.

Marine Le Pen antiszemita és rasszista felhangjai miatt gyakran került összetűzésbe saját apjával is. A vita odáig fajult, hogy 2015-ben, amikor Jean-Marie Le Pen többszöri felszólítás ellenére megismételte azon álláspontját, hogy a gázkamrák a történelem részét képezik, kizárták a pártból.

A 48 éves politikus kétszer elvált, három gyermeke született az első házasságából. Magánéletéről szinte sosem nyilatkozik.

Marine Le Pen
Fotó: Europress/AFP/Alain Jocard

Mit akar?

  • Brüsszellel tárgyalni az új Európai Unióról. Ha ez sikertelen, referendumot tart az EU-tagságról.
  • Kilépni az eurózónából és a NATO-ból.
  • Az illegális bevándorlók azonnali kitoloncolását, és a legális bevándorlók számának évi tízezerre csökkentését.
  • A szélsőséges mecsetek bezáratását.
  • A nyugdíjkorhatár 60 évre való csökkentését és 35 órás munkahetet.
  • Visszahozni a halálbüntetést.

Jean-Luc Mélenchon

Mélenchon egy marokkói kikötővárosban született, harcias karakterét mediterrán gyökereinek tulajdonítja.

Filozófiát tanult és trockista aktivista volt, mielőtt 25 éves korában belépett a szocialista pártba. 1986-ban ő lett a Francia Szenátus legfiatalabb tagja. 2000 és 2002 között Lionel Jospin kormányában szakképzési miniszter volt.

2008-ban megharagudott Francois Hollande-ra és kilépett a pártból, mondván az országnak szüksége van egy másik baloldali hangra is.

Mélenchon elindult a 2012-es választásokon is, ahol negyedik helyen végzett. Már akkor is sokan méltatták a televíziós vitákban mutatott szónoki képességeiért.

Kampányát innovativitás jellemezte, többször hologramként jelent meg a gyűlésein, és több mint egymillió követőt szedett össze Twitter- és YouTube-csatornáján, amivel fel tudja venni a kesztyűt az általa elfogultnak ítélt tradícionális médiával.

Szerinte a demokráciát Kubában, Venezuelában és Oroszországban kell keresni. Erősen németellenes, könyvében egyenesen úgy fogalmaz, hogy szörny született a Rajna folyó partján.

FRANCE, Dijon: French presidential election candidate for the far-left coalition La France insoumise Jean-Luc Melenchon delivers a speech on stage during a campaign meeting, as his hologram appears at events in six other cities, on April 18, 2017 in Dijon, central France. Melenchon holds a meeting in Dijon as his holograms appear at the same time in Nantes, Montpellier, Grenoble, Clermont-Ferrand, Port de la Reunion and Nancy. - Michel PELLETIER
Jean-Luc Mélenchon
Fotó: Europress/Michel Pelletier

Mit akar?

  • 60 évre csökkenteni a nyudíjkorhatárt és 32 órás munkahetet bevezetni.
  • Kilépni a NATO-ból.
  • Alkotmányba iktatni a munkához, az otthonhoz, az abortuszhoz és az eutanáziához való jogot is.
  • Felhagyni a nukleáris energia hasznosításával.
  • Legalizálni a marihuánát.
  • Bevezetni az alapjövedelmet és tízezer új köztisztviselőt alkalmazni.
  • 100 százalékos adót bevezetni a gazdagoknak.

Francois Fillon

A 62 éves politikus Jacques Chirac kormányzása alatt robbant be a politikai életbe. 2003-ban tízezrek követelték a nyugdíjreform eltörlését, ami azt eredményezte, hogy Chirac átszervezést rendelt el és Fillon munka nélkül maradt.

Váratlanul szövetséget kötött Nicolas Sarkozyvel, aki a 2007-es választási siker után miniszterelnöknek nevezte ki Fillont.

Fillon hiába került rangos pozícióba, Sarkozy a beosztottjaként kezelte és tulajdonképpen minden döntést ő hozott meg helyette. Miután Sarkozy 2012-ben elbukott, Fillon a szó legszorosabb értelmében megtörten hagyta ott a miniszterelnöki irodát, hátproblémái miatt ugyanis alig bírt járni.

Ő lett a párizsi 7. kerület képviselője, majd óriási meglepetésre bejelentette, hogy elindul a választáson 2017-ben.

Amikor a 62 éves Fillon megnyerte a konzervatív előválasztást, azonnal a legesélyesebb jelöltként tartották számon. Két legyőzött vetélytársa, Nicolas Sarkozy és Alain Juppé az elmúlt években rendre botrányokba keveredett, de most Fillon is megütötte a bokáját.

Kampánya alatt azzal vádolták meg, hogy felesége és két gyermeke fiktív állásokat töltött be a parlamentben, és bár a munkát nem végezték el, a pénzt felvették érte. Az ügy kezdetén hangsúlyozta, visszalép az elnökválasztástól, ha eljárást indítanak ellene, de később meggondolta magát és maradt.

Azzal érvelt, hogy politikai gyilkosság áldozatává vált és milliókra tenne szájkosarat visszavonulásával.

Fillon jogot tanult, 1980-ban ment hozzá mostani feleségéhez, a walesi Penelope Clarke-hoz. Öt gyermekük született.

French presidential election candidate for the right-wing Les Republicains (LR) party Francois Fillon gestures as he delivers a speech during a campaign meeting of the  on April 17, 2017  in Nice, southeastern France. / AFP PHOTO / Valery HACHE
Francois Fillon
Fotó: Europress/AFP/Valery Hache

Mit akar?

  • Gyors Brexitet.
  • Öt év alatt 500 ezerrel csökkenteni az állami munkavállalók számát.
  • Az Oroszország ellen érvényben lévő EU-szankciók feloldását és támogatni Bassár el-Aszad szíriai elnököt.
  • Megszüntetni a vagyonadót.
  • Kiűzni az országból az Iszlám Állam korábban Irakban és Szíriában harcoló katonáit.
  • 35 órás munkahetet bevezetni.

A többi jelölt

  • Benoit Hamon (Mouvement des Jeunes socialistes, 49 éves): legalizálná a marihuánát, adót vetne ki a robotokra, amelyek elveszik az emberek munkáját és bevezetné az alapjövedelmet a havi 2185 eurónál kevesebbet keresők körében.
  • Nathalie Arthaud (Lutte Ouvriére, 46 éves): célja az elbocsátások és leépítések megtiltása, a minimálbér emelése 1800 euróra és a munkavállalók ellenőrzésének a vállalkozásokra való áthárítása.
  • Francois Asselineau (Union Populaire Répüblicaine, 59 éves): nacionalista és USA-ellenes, kilépne az Európai Unióból, az eurózónából és a NATO-ból, valamint nemzeti hatáskörbe vonná a magánvállalatokat.
  • Jacques Cheminade (Solidarité et progrès, 75 éves): a gazdasági minisztérium korábbi köztisztviselője, szintén kilépne az EU-ból és az eurózónából, és nagy rajongója a konspirációs elméleteket gyártó amerikai Lyndon LaRouche-nak.
  • Nicolas Dupont-Aignan (Debout La France, 55 éves): távozna az EU-ból és kivezetné az eurót, szigorítaná a választott tisztviselők etikai normáit és a terrorizmus elleni küzdelmet a külpolitika középpontjába helyezné.
  • Jean Lassalle (független, 61 éves): újratárgyalná az európai szerződéseket, 2006-ban 39 napos éhségsztrájkot tartott, hogy megmentse 140 gyári dolgozó munkahelyét, 2013-ban pedig ötezer kilométert gyalogolt Franciaországban.
  • Philippe Poutou (Nouveau Parti anticapitaliste, 50 éves): a Ford gyárában dolgozik, 60 évre csökkentené a nyugdíjkorhatárt és 32 órásra a munkahetet, az abortuszt és a fogamzásgátlást ingyenessé tenné.

Az esélyek

Szakértők szerint megjósolhatatlan, hogy a négy favoritból melyik kettő jut majd tovább a második fordulóba a vasárnapi választáson, és ennek több oka is van.

A közvélemény-kutatások szerint Macron és Le Pen a legnépszerűbb, de csak néhány százalék a harmadik illetve negyedik helyen álló Macron és Mélenchon lemaradása. Utóbbiak mellett szól, hogy még nem fogytak ki a munícióból, és az elmúlt hetek azt bizonyítják, hogy az éllovasokkal ellentétben az ő támogatottságuk felfelé ível.mindkét elnökjelölt támogatottsága magasan ível felfelé.

A jóslásokat nehezíti, hogy sokan még mindig nem döntöttek, kire adják le a voksukat, sőt, a Le Figaro olvasói szavazatok alapján arról írt, a választópolgárok 25 százaléka még az utolsó héten is változtatna elképzelésén.

Azt pedig már a közelmúltban a Brexitnél és az amerikai elnökválasztásnál tapasztalhattuk, hogy a közvélemény-kutatások közel sem annyira megbízhatóak, mint voltak korábban, ha voltak egyáltalán.


<a href=”http://polldaddy.com/poll/9728468/”>Ön kire szavazna?</a>

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

KODAK Digital Still Camera
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.