ISTANBUL, TURKEY - NOVEMBER 29: President of Turkey, Recep Tayyip Erdogan gives a speech during the first annual conference of the Association of Parliamentarians for Al-Quds under the theme of "Al-Quds and Its current challenges", hosted by The Grand National Assembly of Turkey (TBMM) at WOW Convention Center in istanbul, Turkey on November 29, 2016. Turkish Presidency / Murat Cetinmuhurdar / Anadolu Agency
Külföld

Brüsszel figyelmeztette Erdogant

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2017. 04. 17. 08:30

Az Európai Bizottság nemzeti konszenzus kialakítására szólította fel Ankarát.

A hivatalos végeredményt várhatóan csak 11-12 nap múlva teszik közzé, de a törökök a referendumon jóváhagyták a Recep Tayyip Erdogan elnök jogköreit jelentősen kiterjesztő alkotmánymódosításokat. Az ország Legfelsőbb Választási Tanácsának (YSK) elnöke szerint az “igen” mellett 1,25 millióval többen szavaztak, és bár mintegy 600 ezer szavazat összeszámlálása még hátravan, ez azt jelenti, hogy jóváhagyták a módosításokat.  Az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) vitatja az eredményt, újraszámlálást fog kérvényezni. Kemal Kilicdaroglu, a párt vezetője bírálta a Legfelsőbb Választási Tanácsot (YSK), amiért “vitássá” tette a szavazást. Szerinte az alkotmánymódosítás támogatói minden bizonnyal átlépték a törvényesség határait.

A beérkezett számos panaszt mérlegelve, a Legfelsőbb Választási Tanács úgy döntött, érvényesek azok a voksok is, amelyeket a testület tisztségviselői által le nem pecsételt szavazólapon adtak le, hacsak nem bizonyítható a csalás ténye.

Az ellenzék szerint az urnák lezárása előtt nem sokkal meghozott döntés kérdésessé teszi a szavazás érvényességét, de Sadi Güven szerint a testület még azelőtt döntött, hogy a voksok bekerültek volna a szavazatszámlálás rendszerébe és a pártok szinte minden szavazóhelyiségben aláírták a szavazatszámlálást összesítő jelentéseket.

Brüsszel szerint Törökországnak széles nemzeti konszenzusra kell törekednie az alkotmány tervezett módosításaikor, tekintettel azok hatására és arra, hogy a módosításokat csak szűk többség támogatta. Az Európai Bizottság arra reagált, hogy a népszavazás nem hivatalos eredménye szerint a szavazók 51,25 százaléka támogatta az elnököt új jogkörökkel felruházó módosításokat.

Tekintettel a szoros népszavazási eredményre, valamint az alkotmánymódosítások nagy horderejére, mi is arra szólítjuk a török hatóságokat, hogy azok megvalósításában a lehető legszélesebb nemzeti konszenzus kialakítására törekedjenek.

Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker és a testület két másik vezetője által aláírt nyilatkozat szerint Brüsszel a nemzetközi megfigyelő misszió értékelésére vár egyebek mellett “az állítólagos szabálytalanságokra tekintettel”. A most megszavaztatott alkotmánymódosításokat Brüsszelben Törökország uniós tagjelöltként és a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság elvei felett őrködő 47 tagú Európa Tanács egyik tagállamaként vállalt kötelezettségei fényében fogják értékelni.

Arra biztatjuk Törökországot, hogy foglalkozzon az Európa Tanács által megfogalmazott aggodalmakkal és ajánlásokkal, egyebek között a rendkívüli állapotra vonatkozóan.

Előzőleg az Európa Tanács főtitkára is arra kérte a török vezetést, hogy tekintettel a népszavazás szoros eredményére, alaposan fontolja meg további lépéseit. Thorbjorn Jagland úgy fogalmazott, hogy a tervezett alkotmánymódosításokkal kapcsolatban “kiemelkedő jelentőséggel bír az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása.

A németországi törökök “igene”

A németországi törökök közel kétharmada igennel szavazott a Recep Tayyip Erdogan hatalmát jelentősen kiterjesztő elnöki rendszer bevezetésére. Az Anadolu török állami hírügynökség szerint Ausztriában ennél is magasabb, 73,5 százalék volt az igennel szavazók aránya, de Hollandiában is az ott élő törökök 71 százaléka támogatta az elnöki rendszer bevezetését.

Európában a legmagasabb arányban, 75,1 százalékban a belgiumi törökök szavaztak igennel, míg Svájcban 38 százalékkal egyértelmű kisebbségben maradt a támogatók tábora.A kampány idején különösen Németország és Hollandia viszonya vált feszültté Ankarával, miután a két ország megakadályozta, hogy török miniszterek az alkotmánymódosítások mellett kampányoljanak az ott élő török kisebbség körében. Válaszul Erdogan és más török vezetők többször “náci módszerek” alkalmazásával vádolták, illetve idegengyűlölőnek és iszlámellenesnek nevezték a nyugat-európai politikusokat. A külföldön élő törökök összesen 59,2 százaléka voksolt igennel, míg az otthoniaknak csak 51,2 százaléka. A Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) adatai szerint külföldön 2,9 millió választásra jogosult török regisztráltatta magát, felük Németországban. A külföldön élő törökök az összes választásra jogosult török mintegy 5 százalékát teszik ki.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.