Külföld
Brüsszel, 2017. március 22.
Katonák biztosítják a brüsszeli Zaventem nemzetközi repülőteret 2017. március 22-én. Egy évvel korábban kettős robbantás történt a repülőtéren, valamint az európai uniós intézmények közelében lévő brüsszeli Maelbeek metróállomáson egy robbantásos merényletet hajtottak végre az Iszlám Állam dzsihadista szervezet terroristái. A merényletek következtében harminckét ember életét vesztette, háromszáznegyvenen megsebesültek. (MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert)

A belga terrortámadás után sem csökken a veszély Európában

24.hu
24.hu

2017. 03. 22. 11:43

Egy éve annak, hogy az Iszlám Állam dzsihadistái – Magyarországon keresztül érkezve – terrortámadást hajtottak végre Brüsszelben. 2016. március 22-én az Európai Unió hivatalaihoz közel, és a város repülőterén robbantottak öngyilkos merénylők. Akkor ez volt rövid időn belül a harmadik súlyos terrortámadás, amely sokkolta Európát.

Egy évvel a brüsszeli terrortámadások után sincs okunk hátradőlni, nem úgy tűnik, hogy bármi is javult volna. Legutóbb Párizs egyik repülőterén volt primitív támadás, ahol egy szélsőséges megpróbálta elvenni egy rendőrnő fegyverét, mielőtt annak kollégái lelőtték. Nem egy sima akció volt, a támadó majd két percig birkózott a rendőrnővel, mire annak sikerült olyan helyzetbe kerülnie, hogy társai ártalmatlanították a férfit.

An injured woman looks on as another speaks on her mobile phone following twin blasts at Brussels airport in Zaventem on March 22, 2016 as part of co-ordinated attacks claimed by Islamic State group (IS) millitants at the city's airport and in a Metro train.
Airlines cancelled hundreds of flights and European railways froze links with Brussels  after a series of bombs blasts killed around 35 people in the city's airport and a metro train, sparking a broad security response. Belgium locked down the capital, home to the headquarters of the European Union and NATO, and imposed its highest level of security alert after the explosions, which extinguished about 20 lives in the metro and another 14 in the airport, according to authorities in Brussels.
 / AFP PHOTO / Georgian Public Broadcaster / Ketevan Kardava / RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO / KETEVAN KARDAVA / Georgian Public Broadcaster
Fotó: Europress/AFP/ Ketevan Kardava

Nem ez az első akció mostanság, ahol a támadónak még rendes fegyvere sem volt. Februárban egy machetét lóbáló férfi támadt rá egy katonára a Louvre múzeum előtt, 2016 karácsonyakor Berlinben hajtott a tömegbe egy férfi, megismételve egy másik, még súlyosabb terrortámadást – 2016 nyaráról Nizzában.

Ezek a terrortámadások éles különbséget mutatnak a brüsszeli, valamint az azt megelőző, párizsi terrorakciókhoz képest. Amíg mostanság (és 2015 előtt) a támadások mögött egyéni elkövetők voltak, addig a két frankofón fővárosban komplex, jól szervezett és megtervezett akciókkal találták szembe magukat a hatóságok.

Európában egy évtizede nem voltak ilyen súlyos akciók, amikor terroristák kézifegyverekkel felszerelkezve, robbanómellényben rohangálva, egyszerre több helyen, azonos időben tudtak támadni.

A két nagy terrortámadás előtt a szakértők azt gondolták, az Iszlám Állam nem tervez jelentős terrortámadást Európa ellen, megelégszik azzal, hogy támadást hajt végre, azt a „nevére veszi”, elismeri sajátként. Szemben az al-Káidával, amely egész létezése alatt a globális dzsihádban, a nyugati célok elleni akciókban gondolkodott, az Iszlám Állam – mint a neve is mutatja – egy saját entitás, állam létrehozásában gondolkodott Szíriában, Irakban, Líbiában.

Brüsszel, 2017. március 22.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke (k, jobbról), valamint a tanács dolgozói egypreces néma csenddel emlékeznek a brüsszeli Zaventem nemzetközi repülőtéren egy éve történt támadás áldozatainak emlékére rendezett megemlékezésen a belga fővárosban 2017. március 22-én. Egy évvel korábban kettős robbantás történt a repülőtéren, valamint az európai uniós intézmények közelében lévő brüsszeli Maelbeek metróállomáson egy robbantásos merényletet hajtottak végre az Iszlám Állam dzsihadista szervezet terroristái. A merényletek következtében harminckét ember életét vesztette, háromszáznegyvenen megsebesültek. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, valamint a tanács dolgozói egypreces néma csenddel emlékeznek a brüsszeli Zaventem nemzetközi repülőtéren egy éve történt támadás áldozatainak emlékére rendezett megemlékezésen
Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

De megváltozott volna valami 2015-ben?

A véres támadások után világossá vált, hogy az elkövetők a menekülthullámot kihasználva jöttek be Európába, az inga átlendült a túloldalra, most már mindenki azt hitte, az Iszlám Állam irányt váltott, a sorozatos közel-keleti vereségek után bosszúból az EU-t veszi célba. Ilyen és ehhez hasonló magyarázatok kerültek elő, a terrorszervezet vezetőinek elmúlt években tett nyilatkozatait túrták fel elemzők, hogy fogódzót, utalást találjanak arra, mi készül.

Brüsszel után egy évvel azt látjuk, hogy bár terrortámadások vannak, újabb komplex akciók nem jöttek. Ebből az következik, hogy vagy az hatóságok lettek hatékonyabbak a harcban (bár akkor egyéneknek miért is sikerülne), vagy az Iszlám Állam mint szervezet mégsem vette célba az öreg kontinenst, és a korábbiak néhány olyan dzsihadista akciója volt, akik saját ötletként találták ezt ki, és bár támogatást kaptak hozzá, ez mégsem a terrorszervezet új stratégiai iránya.

Brüsszel, 2017. március 22.
Fülöp belga király (b) koszorút helyez el a brüsszeli Zaventem nemzetközi repülőtéren az áldozatok emlékére rendezett megemlékezésen 2017. március 22-én. Egy évvel korábban kettős robbantás történt a repülőtéren, valamint az európai uniós intézmények közelében lévő brüsszeli Maelbeek metróállomáson egy robbantásos merényletet hajtottak végre az Iszlám Állam dzsihadista szervezet terroristái. A merényletek következtében harminckét ember életét vesztette, háromszáznegyvenen megsebesültek. (MTI/AP pool/Didier Lebrun)
Fotó: MTI/AP pool/Didier Lebrun

Védekezés Európában

A párizsi és brüsszeli terrortámadások megrázták az európai hatóságokat, immáron sokadszor. Hiába, a bürokráciák csak így működnek, reaktívan, válaszul a problémákra. Nagyon kevés ország tud proaktívan, a problémákat időben felismerve, a megelőzésre helyezve a hangsúlyt cselekedni (és ez nem csak a terrorizmusra vonatkozik).

A terrorizmus elleni harcra könnyű rásütni, hogy több együttműködésre van szükség, de ez korántsem ilyen egyszerű. Egyrészt a titkosszolgálati tevékenység a legérzékenyebb kérdés mindenhol, és itt jelenik meg utoljára a szoros együttműködés és információmegosztás szándéka a szereplők között. Ráadásul ez az „ipar” akkor működik hatékonyan, ha mindenkinek van mit megosztania. Az egyirányú csere (én adok valamit, de nem kapok) sokáig nem működik, hátrányba hozza azokat az országokat, amelyeknél a dzsihadistak jelentette fenyegetés nem olyan súlyos.

Ugyanakkor a terroristák tevékenysége a határok nélküli Európában azt mutatja, hogy mégis szükség van szorosabb együttműködésre. Francia hitelkártyával, belga autót bérelve, Németországban beszerezve a Balkánról csempészett fegyvereket, majd ezzel Olaszországban végrehajtani egy terrortámadást, nem is olyan elképzelhetetlen.

Brüsszel, 2017. március 22.
Katonák biztosítják a brüsszeli Zaventem nemzetközi repülőteret 2017. március 22-én. Egy évvel korábban kettős robbantás történt a repülőtéren, valamint az európai uniós intézmények közelében lévő brüsszeli Maelbeek metróállomáson egy robbantásos merényletet hajtottak végre az Iszlám Állam dzsihadista szervezet terroristái. A merényletek következtében harminckét ember életét vesztette, háromszáznegyvenen megsebesültek. (MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert)
Fotó: MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert

Hogyan tudná ezt követni egyetlen hatóság, egyetlen titkosszolgálat?

Az Európai Unió csak abban tud segíteni, amiben a tagjai egyetértenek. Mivel a titkosszolgálati információcsere igen érzékeny, inkább a más, puha területeken tud lépni a szervezet, igaz, ezek korántsem olyan látványosak. Az egyik ilyen a terrorizmus finanszírozásának akadályozása. Becslések szerint Belgiumban 2014-ben 16 millió euró értékben kaptak támogatást a dzsihadisták NGO-kon, alapítványokon, adakozásokon keresztül. Az EU válasza erre 2015-ben egy új cselekvési terv kialakítása volt, amely a bankokat is bevonta, ahol az átutalások megtörténnek és ahol a terroristákhoz köthető személyek, de néha maguk a gyanúsítottak is bankszámlával rendelkeznek. Nem újdonság ez sem, hiszen a szervezett bűnözés elleni harcban a pénzmosás felderítése is hasonló módon zajlott.

Persze az együttműködés nem szoríthatja háttérbe az egyes országok saját lépéseit. Az elmúlt egy évben leginkább azt látni, hogy a kormányok a legkönnyebb utat választják, a jogi keretek szigorítását, új büntetési tételek kialakítását, miközben a problémák gyökerének a kezelése elmarad.

Gettósodás, kilátástalanság, a jövőkép hiánya, párosulva az állami ellátó szervek gyengeségével, alulfinanszírozottságával.

Mindezek nem tudnak segítséget nyújtani azoknak, akik a hétköznapokban akarják felvenni a harcot tudatos, elkötelezett és jól finanszírozott dzsihadista toborzókkal, akik jövőképet, identitást, és ha kell, repülőjegyet is tudnak adnia annak, aki a legkisebb késztetést is érzi, hogy elinduljon, akár az életét is áldozni.

A közeljövő legfőbb kihívását az Iszlám Állam legyőzése fogja jelenteni. Még nem tudjuk, mi fog történni azzal a több ezernyi önkéntessel, akik jelenleg a terrorszervezet soraiban harcolnak. Biztos sokan lesznek, akik a végsőkig küzdenek és meg is hallnak majd a harcmezőkön, de lesznek szép számmal, akik hazatérnek majd Európába, Oroszországba vagy a Közel-Keletre. Nem lehet állítani azt sem, hogy mindenki a céllal jön, hogy újabb erőszakot kövessen, számos példa volt és van arra, hogy többen megtörve, megvilágosodva, vagy egyszerűen csalódva jönnek haza.

A szélsőséges ideológiát nem fogja legyőzni egy katonai vereség, így továbbra is lesznek, akik hittel és elszántsággal készülnek majd bosszúra. A menekült és migrációs hullám miatt megszigorított határőrizetek, a recsegő-ropogó, de egyelőre kitartó EU-Törökország megegyezés a védekezés első vonalát jelentik a kontinens számára. Ám a terroristák többsége eddig sem menekültként jött Európába, sőt mindenféle figyelem ellenére jutottak ki ezerszámra az Iszlám Államhoz.

Ezeknek megfelelően nyugodtan számolhatunk azzal, hogy minden szigor ellenére haza is fognak menni majd egyszer. Onnantól pedig már a nemzeti hatóságok feladata lesz, hogy megakadályozzanak egy újabb, brüsszelihez hasonló merényletet.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.