A holland Trumpnak is hívják, ami politikai stílusának ismeretében nem meglepő. Már tizenhárom éve, éjjel-nappal fegyveres testőrök vigyáznak rá, mert szélsőséges muszlimellenessége miatt vérdíjat tűztek ki a fejére az al-Kaida vezetői és a tálibok is. Az élete olyan, mintha börtönben lenne, magyar feleségét, a volt diplomata Márfai Krisztinát is csak hetente egyszer látja.
„Alig emlékszem rá, milyen egyedül átkelni az úton. A legrosszabb ellenségemnek sem kívánnám. De legalább tudom, mit, miért teszek. A küldetésem, hogy Hollandia velem ellentétben szabad maradhasson” – nyilatkozta.
Geert Wilders, a hollandiai szabadságpárt (PVV) szélsőségesen iszlámellenes alapító elnöke ironikus módon részben kegyetlen sorsának köszönheti sikereit.
Wilders pártjának amúgy sem túl bő lére eresztett, egy A/4-es oldalt sem teljesen kitöltő programjának lényege bőven elfért abban Twitter-posztban, amit Geert Wilders a kampány kezdetén osztott meg.
„Bezárni a mecseteket és betiltani a Koránt.”
A hidrogénezett hajú politikus néhány éve még óvatosabban fogalmazott: csak a fundamentalista iszlámot tartotta ellenségnek, de ma már úgy gondolja, hogy minden muszlim radikális, csak vannak köztük, akik ezt tagadják. Végletekig mélyült gyűlölete a régmúltban gyökerezik.
Az izraeli nép igaz barátja
Wilders a Hollandia délkeleti részén fekvő Venlóban született 1963-ban, ő volt a negyedik gyermek a családban. Apja révén Római katolikus nevelést kapott, erre sokat hivatkozik, arról azonban sokkal kevesebbet beszél, hogy az édesanyja az egykori holland gyarmaton, az azóta a világ legnépesebb muszlim országává vált Indonéziában született.
Wilders a középiskola befejezése után beutazta a Közel-Keletet. Izraelben egy hét alatt elszórta az összes pénzét, ezért egy kibucban kezdett el dolgozni. Hosszú időt töltött az országban, s ezalatt – ahogy ő mondja – az izraeli nép igaz barátjává vált. Közben a spórolt pénzén szétnézett a szomszédos arab országokban, és megdöbbentette azok antidemokratikus jellege, és az ottaniak Izraellel szembeni gyűlölete. Azóta is úgy gondolja, hogy a zsidó állam a civilizáció bástyája a barbarizmus világában.
Dühös bürokratából szőkített képviselő
Miután letudta a sorkatonai szolgálatot, a távoktatást végző Holland Nyitott Egyetemen végzett kurzusokat, majd a társadalombiztosítási hivatalnál kezdett dolgozni Utrechtben. Felháborította, mennyire rosszul működik a bürokrácia, és változtatni akart rajta, ezért a politikai pálya felé fordult.
Wilders 2005-ben megjelent, politikai hitvallásnak is beillő, önéletrajzi könyvében részletesen ír arról az estéről, amikor a bátyjával együtt ültek utrechti lakásában, és arról vitáztak, melyik pártba kellene belépnie. A liberális néppártot (VVD) választotta. Szépen kapaszkodott fölfelé a ranglétrán, először beszédeket írt és anyagokat állított össze a bevándorlást kritizáló Frits Bolkestein pártvezérnek, majd 1997-ben városi tanácsos lett.
A Kanaaleiland nevű kerületben élt, ahol sok török vendégmunkás lakott. Wildersnek nem tetszett, ahogy szerinte megváltoztatták a környéket. Idő közben profi politikussá képezte magát: beszédtechnikát, nyilvános szereplést tanult és médiakurzusokat hallgatott. Ekkor szőkítette ki először az egyébként hullámos, barna haját. Egy régebbi barátja úgy emlékszik, hogy viccnek indult az egész, de Wilders észrevette, hogy mekkora figyelem összpontosul rá új külseje miatt, ezért megtartotta hidrogénezett frizuráját.
A lázadó példaképe
Bár a média is rögtön felfigyelt a magas szőke férfira, amikor 1998-ban, a VVD listájáról bekerült a holland parlamentbe, Wilders első honatyai évei meglehetősen eseménytelenül teltek. Aztán jött 2001. szeptembere, amikor a világ örökre megváltozott. Hollandia különösen: az amerikai terrortámadások után, több politikai merénylet történt az országban. Wilders példaképre talált és lázadóvá vált, aki ha a céljai eléréséről van szó, nem hajlandó betartani a pártja játékszabályait.
A parlamenti választások előtt kilenc nappal, 2002. május 6-án lőtte agyon egy Volkert van der Graaf nevű, zavaros fejű környezetvédő aktivista, aki a bíróságon azt vallotta, elege volt abból, ahogy Fortuyn bűnbakot csinál a muszlimokból politikai céljai elérése érdekében.
Wilders megérezte, hogy a merénylettel megüresedett egy hely a politikai életben, amit betöltésre vár. Hevesen kritizálni kezdte a török EU-tagság ötletét, azt mondta, Törökország egy trójai faló lenne a zsidó-keresztény civilizáció ostromában. Kiállása végleg megrontotta a viszonyt közte és a pártja között. 2004-ben kilépett, és nekilátott, hogy a semmiből felépítse saját pártját. Aztán egy másik merénylet is kapóra jött neki.
Mártírszerep
Az író és filmrendező Theo Van Gogh ugyanabban az évben, augusztusban mutatta be Submission Part 1 című rövidfilmjét, amiben a nők elnyomása miatt kritizálta iszlám vallást. November másodikának reggelén, a nyílt utcán gyilkolta meg az akkor 26 éves, marokkói-holland Mohammed Bouyeri. A merénylet brutális volt. A magányos terrorista többször meglőtte és megszurkálta áldozatát, majd kis híján levágta a fejét.
A gyilkosság két okból is kulcsszerepet játszott Wilders életében. A rendőrségi nyomozás kiderítette, hogy ő is célpont lett volna, azóta él az állandó rendőri felügyelet buborékjában. Másrészt, a véres merényletnek szemtanúja volt egy Martin Bosma nevű újságíró, akit annyira megráztak a látottak, hogy hamarosan csatlakozott Wildershez, akinek legfontosabb és elsőszámú szövetségese lett.
Mivel őrizete miatt Wilders nem kampányolhat a hagyományos módokon, Bosmával már korán átálltak az online kommunikációra, és elsőként ismerték fel a közösségi portálok erejét. Wilders emellett tökéletesen elsajátította a drámai hős szerepét, akire azért vadásznak, mert a szabadságért harcol.
Ahogy Trump Amerikában, Wilders is úgy establishment-ellenes, hogy közben az establishment tagja. Miközben a politikai elittel folytatott küzdelem szlogenjével gyűjtött adományokból él, valójában ő a politikai elit egyik legkipróbáltabb tagja: csak hárman szereztek nála régebben parlamenti mandátumot.
A hozzá közel állók azt mondják róla, tényleg azt hiszi magáról, hogy ő lehet Hollandia modern Churchillje. Hatalmas botrányt kavart, 2008-as Fitna című dokumentarista jellegű filmje, ami sokkal inkább egy innen-onnan összevagdosott videó, ezzel zárul:
„Európa 1945-ben legyőzte a nácizmust. Európa 1989-ben legyőzte a kommunizmust. Európának most az iszlám ideológiát kell legyőznie.”
Veszélyes játék
Wilders személyiségének alapja az a kérlelhetetlen makacsság, ami miatt közel tizennégy éve bírja a bezártságot. Emellett munkamániás, és kollégáitól is elvárja a katonás fegyelmet. A pártból senki sem nyugodt a szabadsága alatt sem, hiszen bármelyik pillanatban megcsörrenhet a telefon, és akkor akár a világ másik végéről is haza kell repülni, akár a leghétköznapibb megbeszélés kedvéért is. Tudják, hogy Wilders nem csak szigorú, de a memóriája is tökéletes, mindig mindenre emlékszik, a legapróbb részletekre is.
Mindemellett az ismerősei jó kedélyű, kiváló humorérzékű embernek tartják. Wim Kortenoeven, a párt volt képviselője szerint két Geert Wilders létezik: az egyik, akit a kamerák látnak, és egy másik, akivel az ember négyszemközt ül az irodában, vagy a vacsoraasztal mellett. A pártvezér bátyja, Paul is azt mondja testvéréről, hogy szerepet játszik és egy nagyon veszélyes játékot, pusztán a politikai hatalomért.
Paul szerint, az öccsének nagyon rosszat tettek az elszigeteltségben töltött évek. Emiatt változott egyre radikálisabbá. Túl sokat adott már a céljaiért, amiért bármire hajlandó. Bár Paul az első perctől kezdve elítélte a muszlimok bűnbakká tételét, aránylag jó viszonyban maradt az öccsével, egészen a tavalyi év végéig.
Geert akkor egy véresre mázolt Angela Merkel fotót osztott meg a Twitteren, arra utalva, hogy szerinte ki a felelős a berlini karácsonyi vásár ellen elkövetett kamionos terrortámadásért.
— Geert Wilders (@geertwilderspvv) 2016. december 20.
Paulnál betelt a pohár, és bár szinte soha nem használja a közösségi alkalmazást, egy rövid posztban bocsánatot kért a testvére viselkedése miatt.
Hardly ever tweet.Sincere apologies for my brothers’ @geertwilderspvv behaviour and https://t.co/r5TGw3i3uq as you please! #pvv #wilders pic.twitter.com/MQqURqOj5P
— Paul Wilders (@paul_wilders) 2016. december 21.
Bár a végére odaírta, hogy mindenki szavazzon majd, ahogyan tetszik, Geert azóta nem áll szóba vele. Paul azt mondja ironikus, hogy míg régebben a radikális iszlamisták fenyegették életveszélyesen az öccse miatt, most a hívei teszik ugyanazt.
Súlytalanság
Geert Wilderst nem a radikális EU-, vagy a bevándorlásellenessége, és még csak nem is a hidrogénezett haja miatt szokták Donald Trumphoz hasonlítani, hanem a hatása miatt, amivel teljesen átformálta a holland belpolitikát, és a közbeszédet. Kisebb-nagyobb mértékben az összes nagy párt kénytelen volt jobbra tolódni, hátha sikerül szavazókat elcsábítani Wilderstől. A holland népesség öt százalékát kitevő muszlim kisebbség pedig állandó félelemben él, hogy az utcákon hamarosan ugyanúgy elszabadulhatnak a rasszista, idegengyűlölő indulatok, ahogy a Brexit-szavazás utáni Nagy Britannaiában, vagy a Trump megválasztása utáni Egyesült Államokban.
Wilders pedig nem finomkodik. Néhány héttel az után, hogy tavaly év végén, gyűlöletbeszédért jogerősen elítélte a bíróság, a szőkített pártvezér, nagy nyilvánosság előtt nevezte söpredéknek az országban élő marokkói kisebbséget. Szüksége volt valami erősre, ugyanis akadozni kezdett kampánya lendülete. Mégsem ez, hanem ismét egy váratlan fordulat jött neki kapóra, ami megerősítette a mártír szerepében.
A De Telegraaf című holland napilap értesülési szerint, február 22-én őrizetbe vettek egy tapasztalt titkosszolgálati dolgozót, aki Wilders kampányeseményit érintő titkos információkat adhatott át egy bűnszervezetnek. A hírre a pártvezér felfüggesztette a személyes kampányt, de ismét lépéselőnybe került riválisaival szemben.
Bárki is nyeri a március 15-i választást, Wilders már győzött. Kormányozni azonban aligha fog. Bár a PVP fej-fej mellett vezeti a közvélemény-kutatásokat volt pártjával, a Mark Rutte vezetésével kormányzó VVD-vel, Wildersnek koalíciós partnerre lenne szüksége a hatalomra kerüléséhez. Azt pedig azt összes lehetséges partner leszögezte, hogy soha nem lennének hajlandók vele szövetkezni.
Pedig egykori főnöke, a ma is a VDD színeiben politizáló Frits Bolkestein szerint, talán nem is lenne annyira rossz ötlet, valamilyen fontos pozíciót adni Wildersnek.
„Nincs kész a változásokra, amik szükségesek lennének ahhoz, hogy kormányozhasson. Mentálisan túlságosan determinált. Ha le akarnánk őt törni, felelősséget kellene ráterhelni. Ha egy nagyobb minisztérium élére kerülne, minden valószínűség szerint megbukna.”
