Hezbollah supporters hail their leader Hassan Nasrallah as he addresses a crowd during the commemoration of Ashura in a Beirut southern suburb on October 12, 2016.
Lebanon's Shiite movement held a procession to mourn the seventh-century killing of the Prophet Mohammed's grandson. / AFP PHOTO / ANWAR AMRO
Külföld

Tízezer harcos csak parancsra vár a szíriai harcmezőkön

Jászberényi Sándor
Jászberényi Sándor

újságíró, haditudósító, író. 2017. 02. 16. 14:13

A Jerusalem Post komoly elemzést készített a libanoni Hezbollah szerepéről a szír konfliktusban és a térségben. Ebből szemezgettünk.
Korábban a témában:

Páncélkocsik, amerikai páncélozott szállító harcjárművek, orosz tankok és több száz egyenruhás katona vonult fel a Hezbollah katonai díszszemléjén a szíriai Al-Kuszeirben tavaly novemberben. A katonai parádé jól szemléltette, hogy a Hezbollah már rég nem egy terrorszervezet, hanem egy teljes értékű hadsereg, mely azért jött Szíriába, hogy megnyerje a háborút és nem áll szándékában távozni.

„A katonai felvonulás egyszerre három üzenetet rejt magában” – magyarázza Kesszim Kubir, politikai elemző. „Libanon számára azt üzenik ezzel, hogy a szíriai kormány katonai segítése nem képezi vita tárgyát; Izraelnek azt jelzik, hogy a Hezbollah folyamatosan fejleszti katonai képességeit; a nemzetközi közösségnek pedig azt, hogy szövetségeseikkel együtt készen állnak a szíriai terjeszkedésre.”

Talán még egy negyedik, belső üzenetet is közvetít a felvonulás, a szervezet saját katonáit erősíti meg abban, hogy fontos szerepet játszanak a szíriai kormány védelmében. A Hezbollah vezető szerepet játszott a felkelőkkel szembeni harcokban, ezért hatalmas katonai és politikai befolyáshoz jutott az országban, Aszad elnök hatékony és megbízható szövetségesként tekint rájuk.

Members of Lebanon's militant Shiite Muslim movement Hezbollah stand on a pick-up truck mounted with a multiple rocket launcher as they take part in a parade in the southern city of Nabatiyeh on November 7, 2014, to mark the 13th day of Ashura, where believers mourn the killing of the Prophet Mohammed's grandson, Imam Hussein, during the battle of Karbala in central Iraq in the seventh century. AFP PHOTO / MAHMOUD ZAYYAT        (Photo credit should read MAHMOUD ZAYYAT/AFP/Getty Images)
Fotó: Europress/AFP/Mahmoud Zayyat

A siíta szervezet már jóval a felkelések és a jelenleg dúló polgárháború előtt is jelen volt az országban. A Hezbollah még az arab tavasz előtt, 2000 júniusában, Bassár El-Aszad hatalomra kerülésekor vert gyökeret Szíriában.
„A libanoni szervezet emberei 2000 és 2003 között szivárogtak át a szíriai ellenőrzőpontokon a Bekka hegységnél” – meséli egy szíriai tiszt, aki disszidált az országból.

„Damaszkusz déli külvárosában szolgáltam, amikor a szíriai hadsereg 2005-ben kivonult Libanonból. A Hezbollah zászlóit láttam ott mindenfelé. Hasszán Naszralla képei tűntek fel Homszban is. Sok ilyen közösség alakult ki a térségben a kerület kormányzója, Daher Junisz felügyelete alatt, aki közeli kapcsolatot ápolt Teheránnal. Homsz elveszítette az identitását.”

A homszi térségből kiindulva meg lehetett volna állítani az arab tavasz kibontakozását is. A disszidált szíriai tisztviselő vallomása alapján 2011-ben, mikor a Tunéziát és Egyiptomot már megérintétte a változás szele, a térségben megalakult egy 100 tagú „kríziselhárító sejt”. Az volt a cél, hogy a lázadás leverése érdekében ne a szíriaiak oltsák ki a szíriai felkelők életét, hanem a Hezbollah. A szervezet a homszi, tartuszi és a golani térségre fókuszált volna, amely a megmozdulás ieológiai központja volt, valamint a szunnita lakosokkal rendelkező Al-Kuszeir, Aszal al-Vard, Al-Zabdani és Madaja városok által határol vidékre.

„Amikor kitört a forradalom, Szíriáról senki sem mondta volna, hogy hadsereggel rendelkezik. Az csupán egy porrá zúzott sereg volt, nem lett volna képes olyan kemény csatákat vívni, melyek együtt járnak egy szektariánus, vagy egy polgárháborúval”

– magyaráza Musztafa Ahmed al-Seik. Az ezredes a Szíriai Szabad Hadsereg megalakulását követő időkben a katonai tanács feje volt, majd disszidálásáig a kémiai fegyverekért felelős részleg vezetője és az ország északi tartományainak biztonsági tisztviselője.

„Amikor a hadsereg darabjaira hullott, a Hezbollah volt a kormány első számú megmentője” – teszi hozzá az ezredes.

„A szervezet élet-halál kérdésként kezelte a kormány védelmét, Naszralla ezt nyilvánosan ki is jelentette. A szíriaiak ekkorra már mindenfelé a siíta igét, és iráni divatot terjesztő Hezbollába botolhattak.”

Hezbollah propaganda video:

Miért állt a Hezbollah a szíriai kormány oldalára?

A szervezet főtitikára, Hasszán Naszrallah 2015 májusában, a mártírok napján tartott beszédében azt a magyarázatot adta, hogy így akarta megvédeni a határ menti siíta többségű Bálbek és al-Hermel városokat a szunnitáktól, vagy ahogy ő nevezte: a „takfiri-fenyegetéstől”. Olyan Szíriában és Libanonban is egyaránt tevékenykedő szalafi-dzsihadista csoportokra gondolt, minr az an-Nuszra Front vagy az ISIS.

Naszrallah szerint ezeket a terrorszervezeteket Izrael és az olyan „arab támogatók”, mint például Szaúd-Arábia is arra használja, hogy tovább gerjesszék a megosztottságot és a szektarianizmust. Ezek a szunnita szervezetek azonban kezdetekben nem jelentettek veszélyt a Hezbollah-ra, a tagokra és a támogatóikra mért támadásaik, az iráni nagykövetség ellen elkövetett öngyilkos merényletek, és a civil áldozatokat követelő bejrúti és bekka völgyi támadások jóval a szíria forradalom kirobbanása után történtek.

The head of Lebanon's militant Shiite Muslim movement Hezbollah, Hassan Nasrallah speaks during a rare live appearance from Beirut's southern suburb neighbourhood of Rweiss on November 13, 2013. Nasrallah argued that failure to strike a deal with ally Iran over its nuclear programme would spell "war in the region." AFP PHOTO/STR / AFP PHOTO / -
Fotó: Europress/AFP

„Amikor a Hezbollah 2011-ben beavatkozott a szíriai konfliktusba, a libanoni települések még egyáltalán nem voltak veszélyben. Csak 2012 végén lépett fel ez a probléma” – állítja Basir Nafa a modern arab történelem kutatója. „A konfliktus akkoriban még csak helyi lázadás volt, csak később kezdett fegyveres forradalommá alakulni. A felkelők 2011 augusztusában, a lázadás kirobbanása után pár hónappal csak kevés fegyverrel rendelkeztek, ráadásul a kormány is nagy erőkkel ontotta a vérüket akkoriban.” Nafa szerint a Hezbollah már ekkor részt vett a konfliktusban.

„A Hezbollah tökéletesen átlátta az alakuló geopolitikai helyzetet” – magyarázza Dr. Nasszer al-Laham, a libanoni al-Majadin TV-csatorna palesztin és izraeli irodáinak vezetője. „Amikor több százezer szíriai menekült érkezett Libanonba, és az autókba rejtett bombák többtucatnyi emberrel végeztek, a libanoniak is belátták, hogy a szíriai probléma Libanon problémája is, és ez a Hezbollahnak kedvezett.” Úgy népszerűsítette a szíriai közbeavatkozás ötletét a libanoniak körében, hogy folyamatosan felhívta rá a figyelmet, milyen egzisztenciális fenyegetést jelenthetnek a szunnita takfiri csoportok.

A Hezbollah nem sietett azzal, hogy nyilvánosságra hozza szíriai tevékenységét. Fokozatosan fény derült azonban a szerepére, ahogyan a szíriai hadsereg egyre több területet veszített a harcok során.

Nem volt teljes az egyetértés Aszaddal

Az Aszad-kormány és a Hezbollah kapcsolata 2013 májusában romlott meg. Az iraki kurd újságíró, Rosun Kesszim oknyomozó riportjában, melyet a Szaúd-Arábia-párti Alsark al-Avasza közölt, arra mutatott rá, hogy a libanoni szervezet különválasztotta a kormány mellett harcoló erőit a többitől és a csapatok külön utakat kezdtek el járni. A szíriai hadseregből disszidált parancsnokok arról számoltak be Kesszimnek, hogy a Hezbollah a Szíria feletti irányítás megszerzését tűzte ki célul. A Hezbollah úgy hitte, hogy Aszad csakis a libanoni harcosoknak köszönhetően van még életben, a kormány azonban a szíriai hadsereg részének tekintette a Hezbollahot, semmilyen körülmények között nem tudta volna elképzelni, hogy a kezébe kerüljön az irányítás.

Lebanese Hezbollah supporters wave the movement's yellow flags and the Syrian flag decorated with an image of President Bashar al-Assad as they listen to a televised speech by Hezbollah chief Hassan Nasrallah to mark the sixth anniversary of the 2006 war with Israel in southern Beirut on July 18, 2012. AFP PHOTO/ANWAR AMRO / AFP PHOTO / ANWAR AMRO
Fotó: Europress/AFP/Anwar Amro

Mások szerint az iráni szálak okoztak feszültséget a Hezbollah és kormány között a csatamezőn. A hierarchia ugyanis a következőképpen nézett ki: Iráni tisztviselők adtak parancsot a Hezbollah parancsnokainak, akik pedig a szíriai tiszteket és katonákat utasították. Az ebből fakadó ellentétek tavaly júniusban konkrét összecsapásba torkolltak a harcmezőn, a szíriai légierő bombát dobott a Hezbollah egyik előőrsére. Állítólag több tucat harcos meghalt és többen meg is sebesültek a támadásban.
A libanoni Fedi Akum a szervezetről szóló könyvében (Hezbollah and Pleasure Policy: From Terrorism to Terrorism) többféle Szíriában harcoló Hezbollához köthető csapatot különböztet meg: a régebben Dél-Libanonban harcoló besorozott katonák csoportját, ezen belül a különleges erőket: az al-Nokbát és a 901-es egységet, valamintt a Hezbollát segítő, fiatal libanoniakból és külföldiekből álló siíta milíciákat, akiknek a szent helyek védelme volt a feladata.
Ezeken felül 2015 után a Hezbollah már nem siíta libanoni férfiakat is toborzott havi 500 dolláros fizetésért és a családjuknak nyújtott támogatásért. „A rossz libanoni gazdasági helyzet miatt sok fiatal ment Szíriába harcolni, és sok esetben meg is halt. Ekkor a Hezbollah mártírnak nyilvánította őket, mintha a szervezet tagjai lettek volna, nem pedig zsoldosok” – írja Akum.

Egy másik Hezbollah-egységben, a Nemzeti Védelmi Milíciában olyan szíriaiak harcolnak, akiknek vagy a Hezbollah, vagy a szíriai hadsereg biztosította a katonai kiképzését, de külföldiek, irakiak, irániak, afganisztániak, pakisztániak és palesztinok is voltak az egységben.

Ideje hazamenni

A nyugati, izraeli és néhány arab hírszerző ügynökséggel ellentétben Naszrallah nem hitte, hogy az Aszad-kormány elveszítheti a háborút és megbukhat. Védte Aszad hátát, megmentette a lerongyolódott szíriai hadsereget és számos stratégiailag fontos csatát nyert meg a számukra. Az Aszad-kormány sorsa azonban most már nem a Hezbollah kezében van. Szíria jövője a nagyhatalmak közbeavatkozásától függ.

A Hezbollah azonban mélyen hallgattott, amikor az oroszok bejelentették, hogy kivonják az erőiket Szíriából és őket is felszólították, hogy hasonlóan cselekedjenek. A londoni székhelyű Al-Arab hírportál arról számolt be, hogy a Hezbollah még Irán utasítására vár, mielőtt távozna az országból. A formálódó tűzszüneti megállapodás egyik kiszivárgott feltétele szerint azonban csak akkor jöhetnek létre a tárgyalások a szíriai kormány és a felkelők között, ha minden egyes külföldi harcos elhagyta az országot.
A Hezbollah számára is nyilvánvaló, hogy a szíriai elnök nem szeretné, ha hirtelen többtízezer iraki, afganisztáni, pakisztáni harcos vagy külföldi milícia fogságában találná magát, és Aszadnank valószínűleg semmilyen politikai vagy morális kötelessége nem lesz a Hezbollával szemben – végül is Putyin erői nyerték meg a csatákat Szíriában és nem Iránéi. Aszad pedig alig várja, hogy megszabadulhasson az iráni milíciáktól, amelyek már sokszor összetűzésbe kerültek a csatamezőn a szíriai sereggel.

Syrians gather in the lobby of a damaged apartment block, bearing a poster of Syrian President Bashar al-Assad (R) and Hassan Nasrallah, the chief of Lebanon's Shiite movement Hezbollah, following a car bomb near the revered Shiite shrine of Sayyida Zeinab, south of the Syrian capital Damascus on April 25, 2016.
The bomb struck Al-Diyabiyah, a town that serves as one of the gateways for the many pilgrims from around the world who visit the Shiite holy site.  / AFP PHOTO / LOUAI BESHARA
Fotó: Europress/AFP/Louai Beshara

Úgy tűnik, a Szíria sorsát alakító legtöbb szereplő – az oroszok, Aszad és a törökök is – úgy gondolják, hogy a Hezbollah már eljátszotta a szerepét és ideje távoznia.

Szilveszterkor a török külügyminiszter is bejelentette, hogy „minden külföldi harcosnak el kell hagynia Szíriát, és a Hezbollahnak vissza kell térni Libanonba”. Valószínűleg a törökök és az oroszok közti megállapodás is a Hezbollah erőinek teljes kivonásán alapszik.

Vannak azonban, akik úgy hiszik, a Hezbollah eltávolítása egyenes út a katasztrófa felé. „Teherán így arra kényszerül majd, hogy más módon mutassa meg, milyen fontos szereplő Szíria életében, és hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni” – írja az Al-Arab egyik vezércikkében.

A Hezbollah Politikai Tanácsának a feje, Ibrahim Amin a-Szejid azt nyilatkozta, hogy nem a törökök fogják meghatározni, hogy a Hezbollah jelen lesz-e Szíriában, vagy sem. Arab elemzők úgy vélik, ez a döntés Teherán kezében van, az irániak pedig most Oroszország kegyeit keresik, azt remélve, hogy az oldalukra áll majd a nukleáris egyezményt illetően. Az, hogy a Hezbollah-milíciák Irán parancsára várnak azonban újra feszültséget kelthet, és újraindíthatja a harcokat, mivel ez provokáció a felkelő csapatok számára.

Sem külföldön, sem Libanonban nem rózsás a helyzet a Hezbollah számára

A szíriai polgárháború kirobbanása óta a Hezbollah egyre bonyolultabb politikai és biztonsági problémákkal szembesül a környezetében. Annak ellenére, hogy még mindig a legerősebb milícia Libanonban, a szíriai harcok aláásták az otthoni státuszát, és korlátozták az eszközöket, amelyeket az ellenségeivel szemben bevethet.

„A Hezbollah a szunniták célpontjává vált Libanonban, akik jejlenleg a főváros, Bejrút központját is az ellenőrzésük alatt tartják” – magyarázza Jeffrey White, a Washington Institute for Near East Policy szakértője.

„Azzal, hogy a Hezbollah belépett a szíriai harcokba, lényeges ellenállást váltott ki a libanoni szunnitákból. A szervezet valaha az arab világ kedvence volt az IDF-fel szemben folytatott háborúja miatt, most pedig számos szunnita ellenségévé vált.”

A Hezbollah külföldi tevékenysége a libanoni siíta közösségben is feszültséget váltott ki, ahonnan a szervezet a legtöbb harcosát toborozta. Sokan úgy vélik, hogy az Aszad zsarnoki rendszeréért vívott háború nem volt legitim, és csak káoszba borította Libanont és az egész arab világot. Efféle véleményektől hangos az ellenzéki média, de már a Hezbollah saját házatája is Dél-Libanonban.

„Miféle győzelem jöhet egy ostrom, az emberek száműzése és éheztetése után?” – tette fel a kérdést magának egy interjúban Subi al-Tufajli, a Hezbollah egyik alapítója és volt főtitkára Aleppo visszafoglalása kapcsán. A szervezet jelenlegi vezetését kritikusan szemlélő Tufajli úgy látja, hogy a szíriai közbeavatkozással a Hezbollah nemhogy árt, de kedvez legfőbb ellenségének, Izraelnek. „Hogyan segíthetné elő Szíria elpusztítása és a lakosok gyilkolása Jeruzsálem felszabadítását?” – tanakodik Tufajli. „A Hezbollah csupán Iránt akarja lenyűgözni azzal, hogy libanoni siíták életét áldozza föl.”

Nem fogják egykönnyen feladni

A Hezbollahnak egyszerre kell megküzdenie az anyaországból és a külföldről rázuduló kihívásokkal. A libanoni társadalomban mély törésvonalak alkultak ki az Aszadot támogatók és a szíriai harcokat ellenzők közt, ezért a szervezetet igen bizonytalan körülmények várják, ha hazatér. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy folyamatosan szíriai menekültek érkeznek az országba, a számuk 2016 végére elérte a 2,2 milliót, ami több mint a libanoni lakosság egyharmada.

Az összes problémától eltekintve azonban ne felejtsük el, hogy még mindig több mint 10000 Hezbollahoz kötődő harcos várakozik parancsra készen a szíriai harcmezőkön. Többen vannak, mint a szíriai hadsereg katonái. Lehetséges, hogy Naszrallah végül kivonja őket Szíriából, de nem valószínű, hogy feladja azokat a kapcsolatokat, és hálózatokat, amelyeket az elmúlt években az országban kiépített.

(Jerusalem Post)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

tourist bus moves in the night city
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.