SAN FRANCISCO, CA - FEBRUARY 7: Opponents of U.S. President Donald Trump's executive order imposing a temporary immigration ban on seven Muslim-majority nations protest outside a federal appeals court February 7, 2016 in San Francisco, California. A three-judge panel heard oral arguments and will now decide whether to lift the stay or leave it in place.   Elijah Nouvelage/Getty Images/AFP
Külföld

Megtárgyalták Trump muszlimellenes rendeletét

Vaskor Máté
Vaskor Máté

újságíró. 2017. 02. 08. 06:54

Az illetékes San Franciscó-i fellebbviteli bíróság kedd este meghallgatta a Donald Trump elnök bevándorlást szigorító rendelete mellett és ellene felhozott érveket, de várhatóan csak napok múlva hozza meg ítéletét a vitatott elnöki rendelet végrehajtását egy hét után felfüggesztő szövetségi bírói döntés ügyében.
Korábban a témában:

Az Egyesült Államok új, republikánus elnöke január 27-én, egy héttel beiktatása után azonnali hatállyal 90 napra megtiltotta hét, muzulmán többségű ország – Szíria, Irak, Irán, Szudán, Líbia, Szomália és Jemen – állampolgárainak beutazását, határozatlan időre felfüggesztette a szíriai menekültek befogadását, és 120 napra befagyasztotta a teljes amerikai menekültbefogadási programot. A terrorizmus veszélyére hivatkozó rendelet bírálatok özönét váltotta ki az érintett muzulmán országok és a nyugati szövetségesek részéről, amerikai jogvédő csoportok pedig tömegesen igyekeztek jogsegélyt nyújtani a szerintük alkotmányellenes tilalom miatt feltartóztatott beutazóknak.

A rendelet végrehajtását James Robart seattle-i szövetségi bíró, múlt pénteken felfüggesztette, a Trump-kormányzat fellebbezést nyújtott be, és az intézkedés újbóli bevezetése mellett érvelt. Robart bíró döntéséhez később peres félként csatlakozott két szövetségi állam: Washington és Minnesota. A fellebbviteli bíróság keddi ülését nyilvános jogi viták, beadványok és utcai tiltakozások előzték meg, miközben az elnök Twitter-üzenetekben szögezte le, hogy kitart döntése mellett, és a rendeletet ismét érvénybe kell léptetni. Ezt az álláspontot képviselte kedden a bírák előtt az igazságügyi minisztérium jogi tanácsadója is.

Kockázatot jelentenek?

A háromtagú fellebbviteli bíróság nyilvános telekonferencia útján tette fel kérdéseit és hallgatta meg a felek érveit. A hangban közvetített tárgyalást az AP hírügynökség szerint százezrek követték figyelemmel a közösségi oldalakon, valamint a nagy amerikai tévécsatornák és hírportálok honlapján.

A kormányt August Flentje, az igazságügyi tárca különtanácsadója képviselte, aki leszögezte, az elnöki rendeletben a beutazások időleges szüneteltetéséről van szó, olyan országokból, amelyeket a legutóbbi elnök, vagyis Barack Obama különleges kockázatot jelentő államokként tartott számon. Állítása szerint Trump elnöknek hatalmában állt ilyen döntést hozni.

NEW YORK, UNITED STATES - FEBRUARY 7: High School students stage a protest against US President Donald J. Trump and his policies including his order of  banning entry of citizens from seven Muslim-majoirty countries to the US at Foley square in the Manhattan borough of New York, USA on February 7, 2017. Mohammed Elshamy / Anadolu Agency
Fotó: Getty Images Hungary

A bírák ugyanakkor azt firtatták, vajon vannak-e bizonyítékok arra, hogy az érintett hét ország valóban biztonsági kockázatot jelent. Az egyik bíró megjegyezte, ha Obama elnök a szóban forgó országokat biztonsági szempontból kockázatosnak minősítette, akkor meghozta a szükséges intézkedéseket is, vagyis vízumkötelezettséget vezetett be, ez pedig eleve lehetővé teszi a kormánynak a beutazók ellenőrzését. A három bíró megkérdezte,

vajon az elnöki rendelet a muszlimok kitiltását irányozza-e elő? Ez ugyanis alkotmányellenes lenne.

Hány embert érintene?

A bírák a keresetet benyújtó két szövetségi állam jogi képviselőjének is kemény kérdéseket tettek fel. Washington és Minnesota állam képviselőjétől megkérdezték például, vajon James Robart seattle-i bíró nem lépte-e túl a hatáskörét. Az államokat képviselő jogász, Noah Purcell kitérő választ adott, és az elnöki rendelet értelmezése körüli jogvitákat hozta fel.

Jogászok és elemzők – például az amerikai közszolgálati rádió (NPR) jogi szakértője – szerint sokat elárult a bírák hozzáállásáról, hogy egyikük megkérdezte a keresetet benyújtó államok képviselőjét, vajon hány muszlimot is érintene ez az elnöki rendelet, amire Purcell nem tudott választ adni. Az egyik bíró némi számolgatás után közölte, a muszlim világ kevesebb mint 15 százaléka lenne érintett.

Különös lenne, ha a bíróság néhány újságcikk alapján döntene az elnöki hatáskörről a bevándorlás és a nemzetbiztonság ügyeibe

– mondta a meghallgatás végén a kormányzat képviselője.

A fellebbviteli bíróság szóvivője, David Madden közlése szerint a bírák valószínűleg a hét végére hozzák meg döntésüket.

Közben a republikánus kormányzó vezette Maryland állam is csatlakozott az elnöki rendeletet elutasítókhoz, az Amerikai Polgári Szabadságjogok Uniója (ACLU) nevű szervezet pedig – más szervezetekkel együtt – egy New York-i szövetségi bíróhoz benyújtott keresetben azt kérte, kényszerítsék ki a kormánytól azoknak a nevét, akiket az elnöki rendelet után a határokon feltartóztattak vagy nem engedtek be az országba.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Image: 73483992, A hamarosan forgalomba álló új Mercedes-Benz Citaro autóbuszok a budapesti Hősök terén, a járművek átadása alkalmából tartott ünnepségen, Place: Budapest, Hungary, License: Rights managed, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.