Eltérően számolnak be a külföldi médiumok Vlagyimir Putyin csütörtöki budapesti látogatásáról. A nyugatiak persze félelmeiknek adtak hangot, a keletiek fényezték a két nagyszerű vezetőt.
Putyin az EU-ban
Az amerikai New York Times azzal kezdi, hogy az amerikai elnökválasztás, azaz november eleje óta nem járt az Európai Unió területén Putyin, ez az első alkalom azóta. A lap szerint az ellenzéke által “kis Putyinnak” nevezett Orbán a szankciókat támadta, miközben Putyin megbízható európai szövetségesnek nevezte őt. Kiemelik a magyar kormány ellenségességét az előző, Barack Obama vezette amerikai kormánnyal szemben.
A cikk említi még Orbán kerítésépítését a déli határon, valamint hogy évente találkozik Putyinnal, hivatalosan azért, hogy az energiaellátásról kvaterkázzanak. Ezen a ponton Paks II is szóba kerül, amit az orosz kölcsön akár teljesen fedezhetne, ahogy a gázellátás is, aminek 60 százalékát orosz forrásból fedezzük.
Putyin bebetonozta magát
A francia AFP is azt emelte ki, hogy Putyin hónapok óta nem tette be a lábát az EU-ba, de most bebetonozta a kapcsolatait Magyarországgal. Szakértőket idézve azt írják, Trump győzelme és az európai populizmus előretörése felhorgaszthatja a vágyat a két keménykezű vezetőben, hogy jobban nekimenjenek Brüsszelnek.
Az AFP is kifejti, hogy Orbán szinte egyedüliként szurkolt Trumpnak, valamint folyamatosan támadja az ukrajnai agresszió miatt az oroszokra kivetett szankciókat. Megemlítik a rendszeres Orbán-Putyin-találkozókat, és hogy Orbán volt az első európai vezető a Krím orosz annexiója után, aki fogadta az orosz elnököt. Szóba kerül az a kb. 200 tüntető, akik az Együtt szervezésében Putyin ellen tüntettek és háborús bűnösnek nevezték őt.
Vörös szőnyeg Putyinnak
A német Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) az Orbánék feletti vitorláshajó képét elemzi, párhuzamot állítva azzal, hogy küzd a hajó a viharral, ugyanúgy küzd a két jóember a kritikákkal. Némi iróniával kiemelik a Vörös szőnyeg Putyinnak című cikkben, hogyan udvarolta körbe egymást a két vezér, hogyan biztosította Putyin Orbánt, hogy délről vagy északról, de kap Magyarország orosz gázt.
A FAZ is megemlíti a sok közös találkozót a közelmúltból, na meg azt, hogy a mostani elég erős jel a máltai EU-csúcs előtt egy nappal. Szóba kerül természetesen a 12 milliárd eurós Paks II, az erre nyújtandó orosz hitel, Szijjártó nyilatkozata az orosz szankciók miatti bevételkiesésről, na meg Orbán mondata, hogy gazdasági szankciókkal nem lehet nem gazdasági kérdéseket megoldani. Mindenesetre a FAZ szerint sokat változtathat a helyzeten Trump hatalomrakerülése, és hogy Orbán beengedi az EU-ba az oroszokat, holott 1989-ben még az ő nagy kritikusuk volt.
Átkozott szankciók
A német Deutsche Welle arra húzta fel beszámolóját, hogy Orbán az orosz szankciók ellen beszélt. Megemlíti, hogy Brüsszel tart Trump kormányzásától, az oroszoktól és a nacionalista pártoktól. Szóba kerül, hogy Putyin azt mondta, az ukránok a felelősek az erőszak fellángolásáért a Donbasszban. A cikk a kötelező köröket is hozza Szijjártó Péter nyilatkozatával, hogy mekkora kárt okoztak Magyarországnak a szankciók, valamint Paks II-vel.
Paks II jó, jobb, legjobb
Az orosz Sputnik News Paks II bővítéséről írt rövid anyagot, kiemelve Orbán azon szavait, hogy 2018-ban szeretné elkezdeni a tényleges építkezést. Hozzáteszik, Orbán azt is elmondta, nem beszéltek az erőműbővítési projekthez nyújtandó orosz kölcsönről, a meglévő szerződést pedig nem akarja a magyar fél módosítani. A találkozó e vonaláról szintén beszámoló TASS hírügynökség még hozzátette Putyin óvatos ígéretét a projekt 100 százalékos orosz finanszírozásáról.
Az a beste Ukrajna
A cseh Deník inkább az Ukrajnáról mondottakról írt, kiemelve, hogy Putyin az ukránokra kente a donyecki harcok fellángolását. Orbánt idézve azt írják, stabil Ukrajnát akar a szomszédban, na meg a minszki tűzszüneti egyezmény betartását. A cikk ezután már az ukrajnai harcok áldozatairól és okairól ír.
