Külföld
putyin-orbán (putyin, orbán)

Orbán-Putyin: Pragmatikus love story, amitől fél az EU

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2017. 02. 02. 13:29

Így látja a külföldi sajtó az orosz elnök budapesti útját.

A keddi magyar-orosz csúcstalálkozó világszerte téma.

„Magyarország az EU idegrendszerét teszteli Vlagyimir Putyin budapesti útjával” – írta a Reuters, amely szerint Magyarország közeledése Oroszországhoz aggodalommal tölt el más uniós tagállamokat. Európában komoly az aggodalom amiatt, hogy Trump elnök támogatja a Brexitet, Putyin pedig az EU-ellenes pártok hangos támogatója. Orbán pedig már eddig is részben követte a Kreml receptjeit: noha igazodása éles kontrasztban áll a többi EU-állam lépéseivel.

A Testvérek a széthúzásban című cikkben a német liberális Spiegel Online kiemelte, hogy Orbán és Putyin korábban ellenfelek voltak, de már “szoros szövetségesek”, közös céljuk az “EU gyengítése”. Keno Verseck elemzőket idézve kiemelte: Putyinnak azért fontos a budapesti út, mert fel tudja mutatni az EU megosztottságát a szankciók ügyében, Orbánnak pedig azért, mert megmutathatja, hogy Moszkva kiáll Magyarország mellett, emiatt az új amerikai elnök hivatalba lépésével megváltozó nemzetközi környezetben már nem kell szégyenkezni. Orbán kezdettől fogva a szankciók következetes bírálója, most pedig az a kérdés, hogy a találkozón mennyire “provokatív” formában ítéli majd el a büntetőintézkedéseket – tette hozzá a Spiegel Online.

Az ukrán háború és Krím-félsziget elfoglalása óta jó néhány uniós kormányfő beszélt vagy látogatta meg Moszkvában Putyint, de egy európai vezető sem ápol olyan bensőséges viszonyt az orosz elnökkel mint a jobboldali populista Orbán Viktor

– olvasható a Der Standard című osztrák liberális  lap online kiadása. A lap budapesti tudósítója, Gregor Mayer arról ír, Orbán propaganda-hadjáratot indított a kormánykritikus civil szervezetek ellen, amelyeket részben Soros György finanszíroz. Mayer úgy véli, ezt a gyakorlatban elnyomás követheti, és Orbán “visszanyúlhat a moszkvai széleskörű tapasztalatokhoz”.

A Politico.eu brüsszeli híroldal azt írja, ha Brüsszel zöld utat ad a paksi bővítési projektnek, azzal még jobban megnyitja az európai piacot az orosz nukleáris technológiának és szolgáltatásoknak, ami potenciálisan növelheti a kontinens függését a Kreml jóakaratától. A Politico Oroszország nukleáris támadása Európa ellen című cikke emlékeztet, hogy az Európai Bizottság várhatóan hozzájárulását adja a paksi projekthez, miközben viszont Brüsszel csökkenteni szeretné az EU függését az orosz energiától, a kelet-ukrajnai harcok kiújulása és a Donald Trump elnökké választása miatt ismét sürgősen napirendre kell venni a szankciókat.

A La Libre Belgique című belga napilap szerint Orbán Viktor úgy forgatja a lapokat, hogy Moszkvával és Washingtonnal is jó viszonyt alakítson ki. Amióta Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépett a magyar miniszterelnök lelkesedik az “új korszak kezdetéért”, amely reményei szerint eltemeti a föderális Európa projektjét, újjáéleszti a bilateralizmust. Közben egyesek szerint Orbán Viktor Oroszország trójai falova. Ennek némileg ellentmondva viszont a magyar miniszterelnök a NATO esetleges meggyengülésével számolva, azt hangoztatja, európai hadsereg kell, hogy ismét nagy lehessen Európa.

A lengyel  balliberális Gazeta Wyborcza Orbán Viktor “egyik legjobb politikai barátjának” nevezi az orosz elnököt. A cikkíró párhuzamot von a lengyel, a magyar, az orosz, valamint “más, a tekintélyelvűséget szerető vezetés” között az új amerikai kormányzáshoz fűződő  viszonyt illetően. Varsó és Budapest érdekközössége azonban ki is merül Donald Trump kedvező fogadtatásával – értékeli a kommentár. “A magyarok az Oroszországgal szemben kivetett szankciók eltörlését akarják, Lengyelországnak pedig fontos ezek megőrzése”. Orbán “hatékonyan  használja ki” a trianoni traumát, “nagyhatalmi ambíciókat” hirdet, “így a magyarok folyton +talpra állnak+, újabb és újabb +stratégiai+ szövetségeket hirdetnek meg közép-ázsiai diktatúrákkal (…), Kínával, most pedig Oroszországgal” – írja a szerző. Michal Kokot szerint Moszkva szempontjából Magyarország egy “európai kisország”, mely révén “kissé össze lehet zavarni az EU sorait”, ám “a gyengeséget nem tűrő Oroszország elveti Orbánt, amint nem lesz rá többé szüksége”.

Franciaországban a baloldali Libération úgy látja, hogy az orosz elnök látogatása Orbán Viktornál kezd megszokottá válni. “A volt progresszív diák egy olyan tekintélyelvű konzervatívvá vált, aki modellként emlegeti Oroszországot” – írta a tudósító, Florence La Bruyere. A megszólaltatott Kiszelly Zoltán politológus visszautasította, hogy Orbán lenne Putyin trójai falova Európában, de lap szerint számos tény ezt a gyanút erősíti. Ezek közül megemlíti, hogy a felszámolt Magyar Nemzeti Arcvonal nevű szélsőséges szervezetnél az orosz katonai hírszerzéshez kötődő szálak is felmerültek. Ezenkívül pedig “számos magyar internetes oldal terjeszt orosz propagandát” – írta a lap, amely szerint Orbán Viktort is megérintette az orosz gondolkodás; nihilistának nevezi az ellenzéket és a magyar nemzet újjászületését tűzte zászlajára. A narratívát ugyanis Alekszandr Dugin filozófustól Putyin egykori tanácsadójától kölcsönözte – írta a Libération.

“Orbán és Putyin: Pragmatikus love story, amelytől Brüsszel fél” – címmel közölt írást az orosz államfő budapesti látogatása kapcsán internetes honlapján a liberális pozsonyi Sme. Putyin újabb látogatása azt bizonyítja, hogy speciális viszony van Oroszország és Magyarország között, a találkozó pedig azt mutatja, hogy Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor közeli szövetsége a kölcsönös politikai inspiráción alapszik – vélekedett a szlovák napilap újságírója, Lukás Ondercanin. A szerző úgy véli, hogy a paksi atomerőmű bővítése és az orosz gázszállítási szerződés tervezett meghosszabbítása megoszthatja az EU Oroszországgal szembeni álláspontját.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2017. október 23.
Orbán Viktor miniszterelnök (b2) az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján tartott állami ünnepségen a Terror Háza Múzeum elõtt 2017. október 23-án. Mögötte Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezetõ miniszter (b).
MTI Fotó: Kovács Tamás
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.