BUCHAREST, ROMANIA - FEBRUARY 02: (EDITORS NOTE: Image contains graphic content.) Romanian riot police arrest a protester during a protest against the new Romanian government's passing of an executive order to pardon prisoners during a rally in Bucharest, Romania on February 02, 2017. Andrei Pungovschi / Anadolu Agency
Külföld

A románok utcára vonultak, mert még emlékeznek arra, hogy a korrupció öl

Angel Marianna
Angel Marianna

újságíró. 2017. 02. 02. 19:02

Korábban a témában:

2015 októberében 64 ember életét követelte egyes román hivatalnokok és hatóságok pénzéhsége. A Colectiv Club tragédiáját követően – miután világossá vált, hogy megvesztegetéssel juthatott engedélyekhez a rockkoncert közben kigyulladt szórakozóhely – felháborodott tömegek skandálták az utcán, hogy:

A korrupció öl!

Románia, hasonlóan Magyarországhoz, a korrupt ügyletek melegágya. A Transparency International 2016-os Korrupció Érzékelési Indexén ez a két ország kéz a kézben, a 168 országot felvonultató lista szégyenteljes 57. helyén végzett, Jordániával holtversenyben. Mindezt úgy, hogy a szomszédban gőzerővel dolgozik az Európai Unió által is elismert korrupcióellenes ügyészség (DNA), amelyhez hasonlóra a Fidesz szerint nálunk semmi szükség.

Romániában jelenleg 2100 olyan köztisztviselő áll bíróság előtt, akik ellen hivatali visszaélésért, és csaknem kétezer olyan, akik ellen hanyag kezelésért emelt vádat a korrupcióellenes ügyészség. A román Btk. friss módosításával a bűnösök könnyen megúszhatják büntetésüket, ráadásul mindezt egy harmatgyenge fügefalevél mögé bújva tehetik meg – már ha valóban a kétkedőknek van igazuk.

Focihuligánok tettek szívességet a kormánypártnak

Néhány órával elfogadása után, szerdára virradóra megjelent a román közlönyben a büntető törvénykönyvet és perrendtartást módosító sürgősségi kormányrendelet, figyelmen kívül hagyva azokat a tiltakozásokat, amelyek Románia nagyvárosaiban robbantak ki, rögtön a módosítás bejelentése után, és amelyek két hete tematizálják a román közvéleményt.

A román kormány a börtönök túlzsúfoltságára hivatkozva él a közkegyelem gyakorlásával. Azonban már január közepén tüntetők tízezrei vonták kétségbe ezt az indoklást, szerintük a kormánytöbbség így akar mentőövet dobni a korrupcióval gyanúsított vagy már elítélt politikusainak. A rendelet értelmében ezentúl

  • csak a 200 ezer lejnél (kb. 14 millió forint) nagyobb kárt okozó hivatali visszaélésért indítható bűnvádi eljárás, a kiszabható legnagyobb büntetést pedig az eddigi hétről három évre csökkentették, öt évre rövidítve az elévülési időt. Tehát 200 ezer lejnél kevesebbet el lehet lopni.
  • A Btk.-ba bekerült egy olyan cikkely, miszerint nem minősül hivatali visszaélésnek a “jogszabályok kidolgozása, kibocsátása, illetve elfogadása”. Az ellenzék szerint a kormány ezzel megakadályozta, hogy a Btk. “rajtaütésszerű” megváltoztatásáért bűnpártolás gyanújával bepereljék.
  • Hanyag kezelésért nem indítható többé büntetőeljárás, és ezentúl – másodfokú rokonságig – nem lehet majd bűnpártolással vádolni az elkövető családtagjait.

A módosítás időzítésének különös pikantériáját adja, hogy épp kedden – tehát a módosító rendelet megjelenése előtti napon – kezdődött el Liviu Dragnea, a koalícióban kormányzó Szociáldemokrata Párt elnökének korrupciós pere. Azt hihetnénk, hogy Dragneát már nem érinti a döntés, azonban ez nincs így.

A törvény visszamenőleges hatályú, amennyiben ez enyhítést jelent a vádlott számára

– figyelmeztet Szőcs Levente, Bukarestben élő magyar újságíró, aki korábban az elgáncsolt Népszabadságnak is írt. Mint mondta, a román fiatalokban még elevenen él a bukaresti tűzvész fájdalmas tanulsága, ráadásul évek óta várnak arra, hogy a korrupció területén pozitív változás álljon be, mivel az életszínvonal és a törvénysértések mértéke között párhuzamot látnak. Ebben a reménykedő, elégedetlen, változtatást sürgető közhangulatban fogadták el a módosítást, amit a kritikusok a korrupció törvényesítéseként értékelnek. Így telhetett meg szerda estére a bukaresti Győzelem tér, egyes becslések szerint 200 ezer hangos, dühös tüntetővel.

Épp a robbanáspont előtt azonban focihuligánok jelentek meg a tömegben és megzavarták a demonstrációt. Este a bukaresti klubok erőszakos szurkolói petárdákkal kezdték dobálni a tüntetésre kiküldött csendőröket, azok pedig felszólították a tömeget, hogy mindenki menjen haza. A balhézó tüntetőket könnygázzal és vízágyúval oszlatták. Sikeresen: a legtöbben távoztak.

https://twitter.com/slckshngz/status/826923937309327363

Szőcs Levente szerint a huligánok fellépése eredményes volt. Aki szerda este gyerekkel vonult utcára, az csütörtökön vagy a napokban már biztosan nem fog kockáztatni, és inkább otthon marad a nyílt színi véleménynyilvánítás helyett. Az újságíró szerint a román sajtónak máris sikerült kapcsolatot találnia a szurkolói csoport és a kormánypárt között: az egyik klub elnöke egy kerületi szociáldemokrata polgármester testvére, a huligánok pedig a testvérpár szállodájából indulhattak útnak.

Szőcs Levente úgy látja, hogy a közvélemény értékelése szerint az erőszakoskodó csoport nem véletlenül, hanem konkrét céllal, a tiltakozók megrémisztésének és elriasztásának szándékával kezdett kötekedésbe a Győzelem téren.

Belebukhat a kormány? Tán épp ez a cél!

Egy ekkora tüntetést nem lehet a szőnyeg alá söpörni, így felvetődik a kérdés: bukhat-e a román kormány? Szőcs Levente szerint még ez is elképzelhető, de még ha így is történne, ez nem jelentené szükségszerűen a szociáldemokrata párt bukását is.

Az egyik forgatókönyv szerint a jelenlegi kormányt feláldozzák a törvénymódosításért.

A változtatások a kihirdetést követő 10. napon lépnek életbe, azonban ha a mostani kormánynak le kell mondania, a következő kormány nem vonhatja vissza a sokak által kritizált törvényt.

A román ellenzék szerdán bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kabinet ellen, amiről várhatóan jövő héten fog szavazni a román parlament. Ennek elfogadása a kormány megbuktatását eredményezné, az ellenzéknek azonban még 65 szavazatra lenne szüksége a kormányoldalról ahhoz, hogy sikerrel járjon indítványuk.

A közkegyelmi változtatást rengeteg kritika érte külföldről. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdán arról beszélt, hogy az Európai Bizottság komoly aggodalommal figyeli a korrupció helyzetének romániai alakulását. Úgy fogalmazott:

a korrupció elleni harcban elért eredmények visszafordíthatatlansága alapvetően fontos

az Európai Bizottságnak ahhoz, hogy lezárhassa az úgynevezett együttműködési és értékelési mechanizmus (CVM) keretében figyelemmel követett reformfolyamatok vizsgálatát.

A román kormány kész a nemzetközi szabadságharcra

A német kormány pedig választ vár Bukaresttől arra a kérdésre, hogy a rendelet révén megváltozó környezetben miként lehet folytatni a korrupció elleni küzdelmet. Angela Merkel a napokban telefonbeszélgetést folytatott az ügyről Klaus Iohannis román államfővel, teljes támogatásáról biztosítva őt a korrupció ellen folytatott küzdelmében. Az Egyesült Államok, Franciaország, Németország, Hollandia, Belgium és Kanada közös állásfoglalást tett közzé szerdán este,

amelyben mélységes aggodalmuknak adtak hangot a kormány döntése ellen.

Szőcs Levente szerint eddig a nemzetközi kritikáknak volt foganata Romániában, most azonban nagyon úgy tűnik, hogy a kormány kész szembemenni a trendekkel, és mit sem törődve a diplomáciai visszajelzésekkel, kész Brüsszellel szabadságharcba kezdeni. Donald Trump és az Egyesült Államok intésétől sem tartanak, mivel úgy vélik, hogy az új amerikai adminisztrációt kevéssé foglalkozik majd az európai jogállamisággal.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.