BUCHAREST, ROMANIA - FEBRUARY 02: (EDITORS NOTE: Image contains graphic content.) Romanian riot police arrest a protester during a protest against the new Romanian government's passing of an executive order to pardon prisoners during a rally in Bucharest, Romania on February 02, 2017. Andrei Pungovschi / Anadolu Agency
Külföld

A románok utcára vonultak, mert még emlékeznek arra, hogy a korrupció öl

Angel Marianna
Angel Marianna

újságíró. 2017. 02. 02. 19:02

Korábban a témában:

2015 októberében 64 ember életét követelte egyes román hivatalnokok és hatóságok pénzéhsége. A Colectiv Club tragédiáját követően – miután világossá vált, hogy megvesztegetéssel juthatott engedélyekhez a rockkoncert közben kigyulladt szórakozóhely – felháborodott tömegek skandálták az utcán, hogy:

A korrupció öl!

Románia, hasonlóan Magyarországhoz, a korrupt ügyletek melegágya. A Transparency International 2016-os Korrupció Érzékelési Indexén ez a két ország kéz a kézben, a 168 országot felvonultató lista szégyenteljes 57. helyén végzett, Jordániával holtversenyben. Mindezt úgy, hogy a szomszédban gőzerővel dolgozik az Európai Unió által is elismert korrupcióellenes ügyészség (DNA), amelyhez hasonlóra a Fidesz szerint nálunk semmi szükség.

Romániában jelenleg 2100 olyan köztisztviselő áll bíróság előtt, akik ellen hivatali visszaélésért, és csaknem kétezer olyan, akik ellen hanyag kezelésért emelt vádat a korrupcióellenes ügyészség. A román Btk. friss módosításával a bűnösök könnyen megúszhatják büntetésüket, ráadásul mindezt egy harmatgyenge fügefalevél mögé bújva tehetik meg – már ha valóban a kétkedőknek van igazuk.

Focihuligánok tettek szívességet a kormánypártnak

Néhány órával elfogadása után, szerdára virradóra megjelent a román közlönyben a büntető törvénykönyvet és perrendtartást módosító sürgősségi kormányrendelet, figyelmen kívül hagyva azokat a tiltakozásokat, amelyek Románia nagyvárosaiban robbantak ki, rögtön a módosítás bejelentése után, és amelyek két hete tematizálják a román közvéleményt.

A román kormány a börtönök túlzsúfoltságára hivatkozva él a közkegyelem gyakorlásával. Azonban már január közepén tüntetők tízezrei vonták kétségbe ezt az indoklást, szerintük a kormánytöbbség így akar mentőövet dobni a korrupcióval gyanúsított vagy már elítélt politikusainak. A rendelet értelmében ezentúl

  • csak a 200 ezer lejnél (kb. 14 millió forint) nagyobb kárt okozó hivatali visszaélésért indítható bűnvádi eljárás, a kiszabható legnagyobb büntetést pedig az eddigi hétről három évre csökkentették, öt évre rövidítve az elévülési időt. Tehát 200 ezer lejnél kevesebbet el lehet lopni.
  • A Btk.-ba bekerült egy olyan cikkely, miszerint nem minősül hivatali visszaélésnek a “jogszabályok kidolgozása, kibocsátása, illetve elfogadása”. Az ellenzék szerint a kormány ezzel megakadályozta, hogy a Btk. “rajtaütésszerű” megváltoztatásáért bűnpártolás gyanújával bepereljék.
  • Hanyag kezelésért nem indítható többé büntetőeljárás, és ezentúl – másodfokú rokonságig – nem lehet majd bűnpártolással vádolni az elkövető családtagjait.

A módosítás időzítésének különös pikantériáját adja, hogy épp kedden – tehát a módosító rendelet megjelenése előtti napon – kezdődött el Liviu Dragnea, a koalícióban kormányzó Szociáldemokrata Párt elnökének korrupciós pere. Azt hihetnénk, hogy Dragneát már nem érinti a döntés, azonban ez nincs így.

A törvény visszamenőleges hatályú, amennyiben ez enyhítést jelent a vádlott számára

– figyelmeztet Szőcs Levente, Bukarestben élő magyar újságíró, aki korábban az elgáncsolt Népszabadságnak is írt. Mint mondta, a román fiatalokban még elevenen él a bukaresti tűzvész fájdalmas tanulsága, ráadásul évek óta várnak arra, hogy a korrupció területén pozitív változás álljon be, mivel az életszínvonal és a törvénysértések mértéke között párhuzamot látnak. Ebben a reménykedő, elégedetlen, változtatást sürgető közhangulatban fogadták el a módosítást, amit a kritikusok a korrupció törvényesítéseként értékelnek. Így telhetett meg szerda estére a bukaresti Győzelem tér, egyes becslések szerint 200 ezer hangos, dühös tüntetővel.

Épp a robbanáspont előtt azonban focihuligánok jelentek meg a tömegben és megzavarták a demonstrációt. Este a bukaresti klubok erőszakos szurkolói petárdákkal kezdték dobálni a tüntetésre kiküldött csendőröket, azok pedig felszólították a tömeget, hogy mindenki menjen haza. A balhézó tüntetőket könnygázzal és vízágyúval oszlatták. Sikeresen: a legtöbben távoztak.

https://twitter.com/slckshngz/status/826923937309327363

Szőcs Levente szerint a huligánok fellépése eredményes volt. Aki szerda este gyerekkel vonult utcára, az csütörtökön vagy a napokban már biztosan nem fog kockáztatni, és inkább otthon marad a nyílt színi véleménynyilvánítás helyett. Az újságíró szerint a román sajtónak máris sikerült kapcsolatot találnia a szurkolói csoport és a kormánypárt között: az egyik klub elnöke egy kerületi szociáldemokrata polgármester testvére, a huligánok pedig a testvérpár szállodájából indulhattak útnak.

Szőcs Levente úgy látja, hogy a közvélemény értékelése szerint az erőszakoskodó csoport nem véletlenül, hanem konkrét céllal, a tiltakozók megrémisztésének és elriasztásának szándékával kezdett kötekedésbe a Győzelem téren.

Belebukhat a kormány? Tán épp ez a cél!

Egy ekkora tüntetést nem lehet a szőnyeg alá söpörni, így felvetődik a kérdés: bukhat-e a román kormány? Szőcs Levente szerint még ez is elképzelhető, de még ha így is történne, ez nem jelentené szükségszerűen a szociáldemokrata párt bukását is.

Az egyik forgatókönyv szerint a jelenlegi kormányt feláldozzák a törvénymódosításért.

A változtatások a kihirdetést követő 10. napon lépnek életbe, azonban ha a mostani kormánynak le kell mondania, a következő kormány nem vonhatja vissza a sokak által kritizált törvényt.

A román ellenzék szerdán bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kabinet ellen, amiről várhatóan jövő héten fog szavazni a román parlament. Ennek elfogadása a kormány megbuktatását eredményezné, az ellenzéknek azonban még 65 szavazatra lenne szüksége a kormányoldalról ahhoz, hogy sikerrel járjon indítványuk.

A közkegyelmi változtatást rengeteg kritika érte külföldről. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdán arról beszélt, hogy az Európai Bizottság komoly aggodalommal figyeli a korrupció helyzetének romániai alakulását. Úgy fogalmazott:

a korrupció elleni harcban elért eredmények visszafordíthatatlansága alapvetően fontos

az Európai Bizottságnak ahhoz, hogy lezárhassa az úgynevezett együttműködési és értékelési mechanizmus (CVM) keretében figyelemmel követett reformfolyamatok vizsgálatát.

A román kormány kész a nemzetközi szabadságharcra

A német kormány pedig választ vár Bukaresttől arra a kérdésre, hogy a rendelet révén megváltozó környezetben miként lehet folytatni a korrupció elleni küzdelmet. Angela Merkel a napokban telefonbeszélgetést folytatott az ügyről Klaus Iohannis román államfővel, teljes támogatásáról biztosítva őt a korrupció ellen folytatott küzdelmében. Az Egyesült Államok, Franciaország, Németország, Hollandia, Belgium és Kanada közös állásfoglalást tett közzé szerdán este,

amelyben mélységes aggodalmuknak adtak hangot a kormány döntése ellen.

Szőcs Levente szerint eddig a nemzetközi kritikáknak volt foganata Romániában, most azonban nagyon úgy tűnik, hogy a kormány kész szembemenni a trendekkel, és mit sem törődve a diplomáciai visszajelzésekkel, kész Brüsszellel szabadságharcba kezdeni. Donald Trump és az Egyesült Államok intésétől sem tartanak, mivel úgy vélik, hogy az új amerikai adminisztrációt kevéssé foglalkozik majd az európai jogállamisággal.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.