US President Barack Obama(R)welcomes President-elect Donald Trump to the White House in Washington, DC January 20, 2017.  / AFP PHOTO / JIM WATSON
Külföld

Trump első hete után látszik, visszasírjuk még Obamát

Roquentin
Roquentin

2017. 01. 30. 13:00

Tényekkel mutatjuk, hogy miért. Érdemes megnézni, tényleg pocsék elnök volt-e a volt demokrata vezető.

Donald Trump az elnökválasztás során nem győzte hangsúlyozni, hogy Barack Obama valószínűleg a legrosszabb elnök volt az Egyesült Államok történetében. A reality-hős ingatlanmilliárdos ezt arra alapozta, hogy szerinte a volt elnök meggyengítette Amerika világhatalmi pozícióját és gazdaságát az elmúlt nyolc évben, valamint úgy általában véve

tönkretette az országot.

Most, hogy már több mint egy hete Trump az Egyesült Államok vezetője, érdemes megnézni, hogy elődje valóban pocsék elnök volt-e.

Kezdjük az elején. 2009-ben Obama az elmúlt száz év egyik legsúlyosabb gazdasági válságát örökölte meg elődjétől, George W. Bushtól. Sürgősen tenni kellett valamit, hogy megmentsék az országot a teljes összeomlástól. Obama ötlete az volt, hogy egy óriási, állami ösztönzőprogrammal kell megtámogatni a gazdaságot, elsősorban azért, hogy megállítsák a munkanélküliség robbanásszerű növekedését.

Obama mintegy 800 milliárd dollárt irányzott elő infrastruktúra-fejlesztésre, egészségügyre, megújuló energia-projektekre és hasonlókra. A tervet a republikánusok egy emberként próbálták megakadályozni, pedig nélküle aligha sikerült volna olyan helyzetbe hozni az amerikai gazdaságot, mint amiben most van. A GDP, bár nem túl gyorsan, de már évek óta stabilan növekszik, a munkanélküliség pedig a válság előtti szinten normalizálódott. Vannak persze súlyos és megoldásra váró problémák, mint például az óriásira duzzadt államadósság és a jövedelmek stagnálása, de az összkép általában véve pozitív.

A republikánus párt stratégiája az volt, hogy megfosszák Obamát a jogalkotási sikerektől. Ezt a párt egyik vezetője, Mitch McConnell szenátor is elismerte, és ezt figyelembe véve nem kis eredmény, hogy az elnök képes volt átverni a Kongresszuson egészségügyi reformját, amit az amerikai sajtó csak Obamacare-ként emleget. Mielőtt elfogadták, az Egyesült Államok volt az egyetlen fejlett ország, ahol emberek tízmilliói estek ki az egészségügyi ellátásból, többnyire azért, mert nem volt rá pénzük.

Mindeközben messze az Egyesült Államok költötte a legtöbbet egészségügyre. Ezt az ellentmondást próbálta feloldani az Obamacare. A legtöbb szakértő egyetért, hogy ez nem sikerült maradéktalanul, hiszen az amerikai egészségügy továbbra is túl drága, de kétségtelen, hogy a korábbi állapothoz képest jelentős előrelépés történt. Emberek milliói jutottak egészségügyi ellátáshoz az Obamacare-nek köszönhetően.

Sokan azt várták Obama elnökségétől, hogy egyszer s mindenkorra begyógyulnak a rasszizmus okozta sebek, nem így történt. Bár az elnök sokáig kínosan ügyelt arra, hogy ne mondjon vagy tegyen semmi olyat, amivel azt a látszatot keltheti, hogy ő a feketéket képviseli a Fehér Házban, egy idő után kénytelen volt állást foglalni. Az internet, az okostelefonok és a közösségi oldalak világában egy-egy, feketékkel szembeni rendőri túlkapás sokkal nagyobb visszhangot kapott, mint korábban.

Az első emlékezetes ilyen eset Trayvon Martin halála volt 2012-ben. A fegyvertelen afroamerikai tinédzsert egy polgárőr lőtte agyon, mert gyanúsnak találta. Obama, akit máskor azzal vádolt az afroamerikai közösség, hogy túl visszafogott, ebben az esetben úgy fogalmazott: együtt érez a szülőkkel, hiszen ha lenne egy fia, akkor úgy nézne ki, mint Trayvon. A Trump szavazóbázisa által követett megmondóemberek már ezért a kijelentésért azzal vádolták, hogy konfrontációt akar szítani a fehérek és a feketék között. Donald Trump később a szalonrasszista mozgalom élére állt, ő követelte a leghangosabban Obamától, bizonyítsa be, hogy az Egyesült Államokban és nem Kenyában született.

Ha tehát valaki felelős azért, hogy a rasszizmus továbbra is él és virul az Egyesült Államokban, az nem Obama, hanem Trump.

Obama elnöksége alatt több mint 23 fegyveres tömegmészárlás történt az Egyesült Államokban. A támadók többségben legálisan jutottak fegyverhez, mégsem sikerült megreformálni a fegyvertartási törvényeket. Ez nem a volt elnök hibája, hiszen Obama többször is megpróbálta, de a jogszabály-javaslatai rendre elbuktak, köszönhetően a fegyverlobbi által nyomás alatt tartott republikánusoknak. A tömegmészárlások ugyanakkor csak töredékét jelentik az országban éves szinten történő erőszakos bűncselekményeknek. Ezek száma jelentősen csökkent az Obama-adminisztráció alatt.

Kétségtelen, hogy a Nobel-bizottság nevetség tárgyává tette magát, amikor 2009-ben Barack Obamának ítélte a Nobel-békedíjat. Az akkor még egy éve sem beiktatott elnöknek lehetősége sem volt bizonyítani. Mi még most, áttekintve teljes munkásságát, sem látjuk indokoltnak a díjat. Az Oroszországgal való kiegyezés csúfosan elbukott, ahogy a Közel-Kelet sem lett békésebb, sőt! Kína épp Obama elnöksége alatt kezdte kimutatni foga fehérjét. 2009-óta csak nőtt egy fegyveres konfliktus kirobbanásának kockázata az ázsiai nagyhatalom és szomszédjai között.

Érdemes ugyanakkor eljátszani a gondolattal, jobban jártunk volna, ha mondjuk George W. Bush vagy John McCain az elnök, amikor Oroszország elszakítja Ukrajnától a Krím-félszigetet, Kína befenyíti szomszédait a Dél-Kínai-tengeren, Irán pedig közel kerül egy atomfegyver megépítéséhez, kockáztatva egy minden eddiginél pusztítóbb közel-keleti háború kirobbanását? Utóbbi könnyen bekövetkezhetett volna, ha Obama nem jut egyezségre a perzsa állammal nukleáris programjáról, ami egyébként valószínűleg a volt elnök legjelentősebb külpolitikai sikere.

Obama elnöksége alatt kevesebb mint százan haltak meg dzsihadista terrormerényletekben az Egyesült Államok területén. Ez idő alatt Pakisztánban, a 2011-ben likvidált Oszama bin Laden búvóhelyén, több ezer dzsihadista harcost vadásztak le a CIA pilóta nélküli gépei. Az Obama elnök által jelentősen kiterjesztett drónháború, bár nemzetközi jogilag megkérdőjelezhető, mindenképp hatékonyabb stratégiának bizonyult a 2001-es terrortámadásokat elkövető al-Kaida szétzúzásában, mint a Bush-féle, több ezer milliárd dollárt felemésztő katonai inváziók Afganisztánban és Irakban. A volt elnöknek az Iszlám Államot ugyan nem sikerült legyőznie, de sikerült jelentősen visszaszorítania, anélkül hogy bevonult volna Szíriába vagy Irakba.

Az alábbi térképen pirossal jelölték azokat a területeket, amelyeket a Washington által vezetett nemzetközi koalíció visszafoglalt a terrorszervezettől. Ebből is látszik, hogy egyáltalán nem igaz az a közkeletű vélekedés, miszerint Obama kesztyűs kézzel bánt a dzsihadistákkal.

Kép: Conflict Monitor

Obama egy interjúban azt mondta, egyszerű a vezetési filozófiája:

csak hülyeséget ne csinálj.

Jó lenne, ha Trump is megpróbálna megfelelni ennek az alapelvnek.

Kiemelt kép: Jim Watson / AFP

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Image: 73483992, A hamarosan forgalomba álló új Mercedes-Benz Citaro autóbuszok a budapesti Hősök terén, a járművek átadása alkalmából tartott ünnepségen, Place: Budapest, Hungary, License: Rights managed, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.