Nagyvilág

Amerikai polgármester: szükségünk van a menekültekre

Arabul tanulnak a helybeliek egy amerikai kistelepülésen, hogy könnyebb legyen a beilleszkedés a szíriai menekülteknek.

Mióta Donald Trump tavaly elindult az amerikai elnökségért, majd győzött, az Egyesült Államokban is forró téma lett a migránsügy. A megválasztott elnök azt ígérte, hogy nem enged be több muszlimot az országba, lényegében azt sugallva, hogy aki ezt a vallást követi, az terrorista. Trump ugyanakkor csak január 20-án teszi le a hivatali esküt, így addig az Egyesült Államok is fogad be menedékkérőket, például Szíriából. Arról, hogy pontosan hova telepítik a menekülteket, a külügyminisztérium dönt, igaz, a Trump-kampányon felbátorodva több államban is közölték a helyi vezetők, hogy nem kérnek a muszlim migránsokból. A Vermont állambeli Rutland városába összesen 100 menekültet telepítenek, és ez ott is megosztja a helyi közösséget. A New York Times helyszíni riportjából az derül ki, hogy ugyanolyan dilemmákat okoz a migránskérdés Amerikában, mint Európában.

Rutland egy tizenhatezer fős kisváros az Egyesült Államok keleti partvidékén. Hasonló problémákkal küzd, mint Európa nagy része: csökken és elöregszik a népesség, a fiatalok meg elvándorolnak. Csak az elmúlt hat évben négy százalékkal csökkent a lakosság létszáma, ennek következtében pedig óriási a munkaerőhiány, és félő, hogy a nagy munkáltatók, mint például a General Electric, fogják a sátorfájukat és odébbállnak. Ha ez bekövetkezne, azzal lényegében kimondanák a város halálos ítéletét.

Christopher Louras, Rutland korábban republikánus, de ma már független polgármestere ezt mindenáron elkerülné, ezért

a hamarosan érkező száz szíriaiban nem veszélyt, hanem lehetőséget lát.

Rutland demográfiai helyzetét jelenleg nemcsak a csökkenő népesség, hanem az öregedő lakosság is jellemzi. Szükségünk van emberekre

– foglalta össze Louras a New York Times riporterének.

Fotó: Getty Images/Craig F. Walker
Fotó: Getty Images/Craig F. Walker

Nemcsak a polgármester gondolkodik így, a “Befogadó Rutland” néven indult helyi kezdeményezés egyik vezetője, Melissa Bertolo szerint is van precedens arra, hogy a migránsok fellendítenek helyi gazdaságokat. Az úgynevezetett rozsdaövezet egykori iparvárosai fontos szerepet szánnak a migrációnak a revitalizációs terveikben – mondja.

Magyar szemmel egészen szokatlan az, ahogy Rutland lakóinak egy része készül a szíriaiak érkezésére. Az egyik templomban például

arab nyelveckéket vesznek a helybeliek, mások adományokat gyűjtenek és vannak, akik álláslehetőségeket keresnek nekik, hogy ne legyen gond az elhelyezkedéssel. 

Vagyis összefoglalva mindent megteszenk azért, hogy megkönnyítsék a beilleszkedést.

A legnagyobb bevándorláspártiak ugyanakkor a munkáltatók. A General Electric és egy helyi egészségügyi központ, a Rutland Regional Medical Center százezer dollárt költenek arra, hogy munkaerőt vonzzanak Rutlandbe.

Ellenzők

Persze nem minden rutlandi várja tárt karokkal a menekülteket. A “Rutland az első” néven indult kezdeményezés pont az ellenkezőjét szeretné elérni, mint a polgármester és támogatói. Ez a csoport a Facebookon indult, ahol rengeteg migránsellenes és obszcén komment érkezett a befogadási tervekre. A település vezetői közül is akadtak, akik hasonlóképp gondolkodtak. A tizenegy városatyából heten levelet írtak a külügyminisztériumnak, amelyben felhívták a figyelmet arra, hogy a város lakosságának jelentős része aggódik a betelepítési program miatt, nagyrészt annak köszönhetően, hogy nem kaptak megfelelő tájékoztatást az emberek.

A “Rutland az első” kezdeményezés vezetője szerint ők nem idegengyűlölők, mint a kritikusaik állítják, csak kétségeik vannak afelől, hogy a város képes lesz integárálni a szíriaiakat. Mint mondja:

Mi itt ragadtunk a lassú gazdaságunkkal, a magas bűnözési rátával és drogfogyasztással. Nekünk kell majd állnunk a cehet ezért.

Hogy kinek van igaza, azt innen, Magyarországról persze nem lehet eldönteni. A liberálisnak tartott New York Times ugyanakkor egy érdekes adattal zárja a cikket. Az amerikai tudományos akadémia kutatására hivatkozva azt írják, hogy 2011 és 2013 között az első generációs migránsok átlagosan fejenként 1600 dollárba kerültek az államoknak. Gyerekeik és unikáik, vagyis a második és harmadik generációs bevándorlók viszont már 3000 dollárt fizettek be a helyi és állami költségvetésekbe.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik