Nagyvilág

Trump akkora sakkot adott Kínának, amiből nehezen fognak kilépni

Donald Trump megválasztott amerikai elnök két nap alatt kétszer sértette vérig Kínát.

Az egy Kína politika

Az 1970-es években elfogadott egy Kína politika értelmében az országoknak lehet diplomáciai kapcsolata Kínával és Tajvannal, de nem mindkettővel.

Miután a kommunisták 1949-ben megnyerték a kínai polgárháborút, a nacionalisták Tajvanba menekültek. Az Amerikai Egyesül Államok nevében Richard Nixon egykori elnök fűzte szorosabbra a viszonyt Kínával 1979-ben, de informális kapcsolatait fenntartotta Tajvannal.

Az ázsiai nagyhatalom rögtön vette a lapot, és a dél-kínai tenger felett elreptetett nukleáris bombázóval üzent a milliárdos iparmágnásnak, hogy bármikor bevehetnék Tajvan. Sőt, csütörtökön közzétett légi felvételek szerint Kína ígéretét megszegve november végén légvédelmi és rakétaelhárító rendszereket telepített a Spratly-szigetekre, ahol rajtuk kívül Bruneinek, Malajziának, Fülöp-szigeteknek, Tajvannak és Vietnamnak is vannak területi követeléseik.

A külügyminisztérium szóvivője, Geng Shuang óvatosan foglalt állást az ügyben. Kijelentette, hogy az amerikai-kínai kapcsolatok gazdagsága megkérdőjelezhetetlenek, ugyanakkor felhívta az alakuló amerikai kormány vezetőit

hogy érzékenyen és körültekintően közeledjenek a tajvani kérdéshez.

Trumpról sok minden elmondható, de az nem, hogy körültekintő lenne. A kínai tisztviselők egyelőre nem döntötték el, miként kezeljék Trumpot, a választáson aratott győzelmére nem voltak felkészülve. Reménykednek, hogy hivatalba lépése után lecsillapodnak a kedélyek, de addig is az állami médián keresztül próbálják meg sakkban tartani.

Nem. Lesz. Alku.

Csütörtökön a kommunisták üzeneteit közvetítő Global Times arról írt, Kínának át kell gondolnia a Tajvannal kapcsolatos felfogását, és nem vetették el az erőszakos fellépés lehetőségét sem.

A kínai anyaországnak mutatnia kell szándékát, hogy vissza akarja szerezni Tajvant. Ha továbbra is ragaszkodnak függetlenségükhöz, Kínának katonailag kell megbüntetni őket

– fogalmaztak a cikkben.

AFP / Johannes Eisele
AFP / Johannes Eisele

Kína az elmúlt években keményen dolgozott rajta, hogy szélesítse kereskedelmi kapcsolatát a demokratikus szigettel, hajlandóságot mutatva az egyesülés felé. De Caj Jing-ven megválasztásával a két ország ismét eltávolodott egymástól, mert az elnök pártja nem kíván tárgyalni Kínával.

A katonai status quo megszüntetésével kell választ adni Caj jelenlegi kormányának

– olvasható a Global Times-ban.

Kína a közelmúltban kevésbé drasztikus büntetésekkel operált, így például limitálta a Tajvanra utazó turisták számát és belengette a beruházások felfüggesztését is.

Egy nappal korábban Kína amerikai nagykövete úgy fogalmazott, az életben nem fognak alkut kötni Washingtonnal a nemzeti szuverenitást és területi integritást firtató kérdéskörben.

Az alapvető normákról és nemzetközi kapcsolatokban nem lehet kompromisszumra jutni. A nemzeti szuverenitás és a területi integritás nem alku tárgya. Egyáltalán nem. Remélem, hogy ez mindenki számára érthető

– jelentette ki egy amerikai cégvezetőknek tartott konferencián Cui Tiankai, és bár Tajvant és Trumpot sem említette beszédében, minden bizonnyal a kialakult konfliktusra utalt.

Trump kiszámíthatatlan

Kaló Máté Amerika-szakértő a 24.hu megkeresésére elmondta, az már a kampány alatt látszott, hogy Trump nem szimpatizál Kínával

Folyamatosan kritizálta őket, amiért nem fizetnek megfelelő vámterheket, miközben az amerikai exporttermékeket durván megadóztatják. Látni kell, hogy az olcsó munkaerő miatt rengeteg cég gyárt Kínában, köztük Trumpé is. Kérdés, hogy mennyit vesztenének a vállalatok, vagy mekkora előnyt jelentene a Tajvanhoz való közeledés.

A szakértő szerint Trumpnál nagyon nehéz általános szabályokat találni, tippelgetni lehet, mi vezérli éppen.

Innovátor akar lenni, de egyelőre nem tudni, hogy blöffölt vagy komolyan gondolja mindezt.

Mint fogalmazott, a tajvani telefonhívás fogadása szimbolikus kiállás volt az ország mellett. Kaló Máté szerint a kínaiak megpróbálták elbagatelizálni a telefonbeszélgetést, Tajvan is csendben maradt és gesztusként értékelték a történteket, de Trump másként gondolta.

Ez Trump bulija. A kínaiakat megrémisztette, de valójában nem Tajvannal van problémájuk. Hidegháborús jelekre utalnak az elmúlt napok eseményei. Trump az óvatos, stabilitásra törekvő politikán változtatna, a megcsontosodó rendszert akarja felrázni.

Tehát arról van szó, hogy jelenleg Trump játszik Kínával, mint macska az egérrel. Beszélhet a levegőbe komolyabb következmények nélkül, miközben Kínában éjt nappallá téve azon gondolkoznak, mi lenne a megfelelő lépés jelen helyzetben.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik