Nagyvilág

Nincs ember, aki letaszítsa a trónról Merkelt

Angela Merkel vasárnap hivatalosan is bejelentette, hogy negyedszer is pályázik a kancellári posztra jövő szeptemberben. Elmondása szerint a döntést nehezen hozta meg, mert összetett problémákkal és elvárásokkal néznek szembe.

Végtelen mennyiségű időt töltöttem el a fontolgatással, 11 év után ez sem az ország, a párt, és a saját szempontomból sem volt triviális döntés

– fogalmazott vasárnap esti sajtótájékoztatóján Berlinben.

A 62 éves politikus világszerte a legtapasztaltabb és legrégebb óta szolgáló nyugati vezetőjeként tartják számon. A következő ciklusban mindenki tőle várná a megoldást az Egyesült Államok és Európa kapcsolatának kiegyenlítésében, a Brexit és az orosz agresszió kérdésében, a menekültáradat és az euróválság kezelésében.

Felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy indulása egészségügyi állapotától is függ, de mindenkit megnyugtatott, éber és tele van ötletekkel.

Cseppek a pohárban

Kancellárként Merkel nagy népszerűségnek örvend, a németek anyaként tekintenek rá, de a bevándorlásellenes választóknál kihúzta a gyufát, amikor több mint egymillió közel-keleti menekültet engedett be az országba.

A Bild am Sonntagnak készített közvélemény-kutatás szerint 55 százalék támogatta Merkel indulását, bár Trump győzelme óta tudjuk, hogy óvatosan kell bánni ezekkel az adatokkal. Mi több, komoly fenyegetést jelent a CDU-nak az Alternatíva Németországért (AfD) megerősödése. A bevándorlásellenes párt és a szélsőjobboldali Pegida mozgalom többször is nyomást helyezett már a kancellárra, és szigorúbb menekültpolitika alkalmazására szólították fel őt.

A szilveszteri kölni tömeges szexuális támadások, a magányos farkasok által elkövetett terrormerényletek ráadásul tisztán az AfD kezére játszottak.

Az érem másik oldala, hogy a Brexit, Donald Trump megválasztása és az egyre gyakoribb populista mozgalmak által Merkel a stabilitás iránymutatójának számíthat a bizonytalan időszakban.

Dominancia

Az esélyei kimagaslóan jók. Nincs reális alternatívája, kihivója, még a pártján belül sem.

– mondta Tamási Anna, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója a 24.hu megkeresésére. 

Mint fogalmazott, a szociáldemokraták részéről Frank-Walter Steinmeier felvehette volna Merkellel a versenyt, de őt ügyesen félreállította az államfői posztra való jelöléssel. December 5-7 között a CDU pártkongresszusán pártelnöki választást tartanak, ahol Merkel elég jó eredményre számíthat, tekintve, hogy tavaly a menekülpolitikáját 99 százalékkal fogadták el, a párton belül pedig ez az a kérdés ami valódi kritikákat vet és vetett fel vele szemben. 

A szakértő kiemelte, sok olyan kérdés van, ami Merkel megítélését meghatározza.

Fotó: AFP / Getty Images Hungary / John Macdougall
Fotó: AFP / Getty Images Hungary / John Macdougall

Népszerűségénekhullámzása a menekültpolitikájának köszönhető, de kancellárságának elmúlt tíz évében elért eredményei, mint például egyes szociális és gazdaságélénkítő intézkedései , vagy válságkezelő politikája stabilan tartják őt. Nem valószínű, hogy a választások előtt bármit is változtatna, a hirtelen nagy fordulatok nem szerencsések a politikában, különösen ilyen rövid idővel a választások előtt. Folytonosságra lehet számítani és jelenleg valószínűtlen, hogy ne ő maradna a kancellár.

Tamási Anna megjegyezte, Merkelnek világos irányvonalai vannak. Az ország gazdasága exportfüggő, stabil piacokat akar maga körül tudni, miközben megfelelően használja ki a globalizáció előnyeit, és minimalizálja annak negatív hatásait, így megfelelően menedzseli pl. a globális migrációs folyamatokat is.

Arra a kérdésre, a legfőbb kihívó AfD meg tudja-e szorongatni Merkeléket jövő szeptemberben, a kutató úgy felelt, aligha.

A párt várhatóanmegáll a mostani, 13 százalék körüli támogatási szinten, bár lehetnek rejtőzködő szavazók, de választóik nem a párttal való meggyőződés miatt állnak melléjük, inkább a menekültpolitikában akarnak szigorúbb álláspontot látni.

Hozzátette, az AfD koalícióképtelen, nincs hagyománya.

Fiatalkor

Angela Merkel a vasfüggöny jobb oldalán, Hamburgban született 1954. július 17-én egy lengyel származású családba. Az élete teljesen másként alakult volna, ha néhány hónappal születése után apja, a lelkipásztor Horst Kasner nem dönt úgy, hogy az NDK-ba költöznek. A család Berlintől északra, Templin városában telepedett le, Angela pedig fogyatékkal élő gyermekek közt nevelkedett az intézményben, ahol apja dolgozott. Okos volt, különösen jól ment neki a matek és az orosz.

Társadalmi és családi háttere miatt nem volt számára egyenes az út a proletárok paradicsomába, 1973-ban a Lipcsei Egyetem nyitotta meg számára a kapukat.

Angela tudományt tanult, mert, mint mondta, ott az igazságot nem könnyű elferdíteni.

1977-ben feleségül vette őt Ulrich Merkel, mert abban az időben mindenki megházasodott. A szerelem nem tartott sokáig, 1982-ben elváltak, de megtartotta exférje nevét. 1998-ban hozzáment Joachim Sauerhez, jelenlegi párjához.

Nicolas Sarkozy és Angela Merkel, 2005. július 20. Fotó: Corbis / Getty Images Hungary / Alain Nogues
Nicolas Sarkozy és Angela Merkel, 2005. július 20.
Fotó: Corbis / Getty Images Hungary / Alain Nogues

Fel a létrán

A diktatúra évei óvatosságra tanították őt. Angela Merkelnek a társadalmi túléléshez csatlakoznia kellett a helyi KISZ-hez. Nem hunyta be a szemét, de hallgatott. Tudományos karrierjét Kelet-Berlinben kezdte, munkatársként dolgozott a tudományos akadémia fizikai-kémiai központi intézetében.

A berlini fal ledöntése meglepetésként érte. 1989. november 9-én épp szaunázásból igyekezett haza, amikor észrevette, hogy a Bornholmer strassei átkelőnél megszüntették az útlevelek ellenőrzését.

Ez egyfajta fordulópontot is jelentett az életében. 35 éves volt és vonzotta a politika világa. Belépett a Demokratikus Ébredés nevű mozgalomba, melynek ő lett a szóvivője, majd egy évvel később, 1990-ben Lothar de Maiziére kereszténydemokrata miniszterelnök kormányának szóvivő-helyettesének lépett elő.

Merkel nem érte be ennyivel és bizonyította, többre hivatott.

Helmut Kohl kancellár abban az időben egy fiatal, kelet-német nőt keresett, aki puhíthatja a választókat. Lothar de Maiziere Merkelt javasolta neki, így lett ifjúsági és nőügyi miniszter, majd 1994-ben a környezet-, természetvédelmi és a reaktorok biztonságáért felelős miniszternek nevezték ki.

Csúcstámadás

Négy évvel később Helmut Kohl alulmaradt a szociáldemokrata Gerhard Schröderrel szemben a szövetségi választásokon, ezért Merkelnek is távoznia kellett és ő lett a CDU új főtitkára. 1999 szeptemberében a kirobbant pártfinanszírozási botrányt felhasználva mentorát, Helmut Kohlt kiszorította a párt irányításából.

2000 áprilisában 96 százalékos többséggel a Kereszténydemokrata Párt elnökévé választották, de nem ő, hanem Edmund Stoiber indult a kancellári választásokon. Merkelnek megérte türelmesnek lenni, 2005. november 22-én legyőzte Gerhard Schöder kancellárt és birtokba vehette a kancellárnak járó, a kancellária hetedik emeletén található 140 négyzetméteres irodát.

11 év elteltével is kirobbanhatatlan a német politikai elitből. Sokat tanult Helmut Kohltól, az összes lehetséges vetélytársát eltávolította a harcmezőről és kereszténydemokrata színekben ma már senkinek nem lenne esélye rajta kívül választást nyerni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik