CANAKKALE, TURKEY - MARCH 18: Turkish President Recep Tayyip Erdogan (L) attends a ceremony marking the 101st anniversary of the Canakkale Battles at the Martyrs' Memorial in Canakkale, Turkey on March 18, 2016. 
 Kayhan Ozer / Anadolu Agency
Külföld

Durvulnak a törökök, újabb kurd vezetőket tartóztattak le

24.hu
24.hu

2016. 11. 21. 15:00

Őrizetbe vették a török hatóságok hétfőn a főként kurdok lakta délkeleti országrészben található Mardin város korábbi polgármesterét, Ahmet Türköt, valamint a tartomány Artuklu körzetének elöljáróját, Emin Irmakot – jelentette az Anadolu török állami hírügynökség név nélkül nyilatkozó biztonsági forrásokra hivatkozva.

A beszámoló szerint az érintetteket egy terrorellenes nyomozás keretében állították elő, a lakásukban fogták el őket, de a rendőrőrsre vittek rajtuk kívül még hét helyi közigazgatási tisztviselőt is.

Ahmet Türköt és Emin Irmakot a múlt héten függesztették fel tisztségükből, a belügyminisztérium pedig saját embereit ültette a helyükbe. A 74 éves Ahmet Türköt 1973-ban választották Mardin parlamenti képviselőjévé, majd egészen 2015-ig dolgozott a törvényhozásban.

Leszámolás

Az ankarai kormányzat szeptember 11-én kezdte leváltani a kelet- és délkelet-törökországi kurd többségű önkormányzatok választott vezetőit, akik túlnyomórészt a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) parlamenten kívüli testvérpártjának számító Demokrata Régiók Pártja (DBP) politikusai. A török vezetés a HDP-t és a DBP-t azzal vádolja, hogy kapcsolatban áll az 1984 óta fegyveres felkelést folytató, szakadár Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK), amelyet Ankara terrorszervezetként kezel. November elején Törökországban előzetes letartóztatásba helyezték a HDP 10 képviselőjét is, beleértve a párt két társelnökét, Selahattin Demirtast és Figen Yüksekdag-t.

A DBP politikusai egykor 106 önkormányzatot irányítottak. A török vezetés eddig – három nagyvárosi és hat tartományi vezetést beleértve – összesen 34 önkormányzatot vont a fennhatósága alá.

Fegyveres lázadók

Recep Tayyip Erdogan török elnök nemrég úgy nyilatkozott, hogy a kurd szeparatizmushoz köthető választott képviselők eltávolítása szerves része a fegyveres lázadók elleni küzdelemnek.

Ellenzéki pártok és jogvédő szervezetek szerint a kormány arra használja fel a július 15-i puccskísérlet után bevezetett rendkívüli állapotot, hogy ne csak az összeesküvőkkel és támogatóikkal számoljon le, hanem mindenkivel, aki az övétől eltérő véleményt hangoztat, köztük újságírókkal és kurd politikusokkal.

A török biztonsági erők és a PKK között két és fél év fegyverszünet után 2015 júliusában újultak ki a harcok Délkelet-Törökországban. A PKK kezdetben a kurdok függetlenségéért harcolt, jelenleg a kisebbség autonómiájáért küzd. A több mint harminc éve tartó konfliktusnak már mintegy 50 ezer halálos áldozata van. A PKK-t Törökország mellett korábban az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorszervezetnek nyilvánította.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

US President Donald Trump (C) makes his way to board Air Force One in Riyadh as he head with the First Lady to Israel on May 22, 2017. / AFP PHOTO / MANDEL NGAN
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.