Nagyvilág

Durvulnak a törökök, újabb kurd vezetőket tartóztattak le

Őrizetbe vették a török hatóságok hétfőn a főként kurdok lakta délkeleti országrészben található Mardin város korábbi polgármesterét, Ahmet Türköt, valamint a tartomány Artuklu körzetének elöljáróját, Emin Irmakot – jelentette az Anadolu török állami hírügynökség név nélkül nyilatkozó biztonsági forrásokra hivatkozva.

A beszámoló szerint az érintetteket egy terrorellenes nyomozás keretében állították elő, a lakásukban fogták el őket, de a rendőrőrsre vittek rajtuk kívül még hét helyi közigazgatási tisztviselőt is.

Ahmet Türköt és Emin Irmakot a múlt héten függesztették fel tisztségükből, a belügyminisztérium pedig saját embereit ültette a helyükbe. A 74 éves Ahmet Türköt 1973-ban választották Mardin parlamenti képviselőjévé, majd egészen 2015-ig dolgozott a törvényhozásban.

Leszámolás

Az ankarai kormányzat szeptember 11-én kezdte leváltani a kelet- és délkelet-törökországi kurd többségű önkormányzatok választott vezetőit, akik túlnyomórészt a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) parlamenten kívüli testvérpártjának számító Demokrata Régiók Pártja (DBP) politikusai. A török vezetés a HDP-t és a DBP-t azzal vádolja, hogy kapcsolatban áll az 1984 óta fegyveres felkelést folytató, szakadár Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK), amelyet Ankara terrorszervezetként kezel. November elején Törökországban előzetes letartóztatásba helyezték a HDP 10 képviselőjét is, beleértve a párt két társelnökét, Selahattin Demirtast és Figen Yüksekdag-t.

A DBP politikusai egykor 106 önkormányzatot irányítottak. A török vezetés eddig – három nagyvárosi és hat tartományi vezetést beleértve – összesen 34 önkormányzatot vont a fennhatósága alá.

Fegyveres lázadók

Recep Tayyip Erdogan török elnök nemrég úgy nyilatkozott, hogy a kurd szeparatizmushoz köthető választott képviselők eltávolítása szerves része a fegyveres lázadók elleni küzdelemnek.

Ellenzéki pártok és jogvédő szervezetek szerint a kormány arra használja fel a július 15-i puccskísérlet után bevezetett rendkívüli állapotot, hogy ne csak az összeesküvőkkel és támogatóikkal számoljon le, hanem mindenkivel, aki az övétől eltérő véleményt hangoztat, köztük újságírókkal és kurd politikusokkal.

A török biztonsági erők és a PKK között két és fél év fegyverszünet után 2015 júliusában újultak ki a harcok Délkelet-Törökországban. A PKK kezdetben a kurdok függetlenségéért harcolt, jelenleg a kisebbség autonómiájáért küzd. A több mint harminc éve tartó konfliktusnak már mintegy 50 ezer halálos áldozata van. A PKK-t Törökország mellett korábban az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorszervezetnek nyilvánította.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik