Different magazines and newspapers presenting pictures of Presidential Candidate Donald Trump, photographed in Washington, US, 27 October 2016. The relationship between the republican and the media is tense. PHOTO: MARTIN BIALECKI/dpa
Külföld

Az oroszok a teszetosza amerikaiak spájzában vannak

Molnár Zoltán
Molnár Zoltán

bértollnok. 2016. 11. 05. 14:00

Trump és Clinton versenyének egyik legfőbb ügye lett, hogy az oroszok bele akarnak nyúlni a választásokba. A hekkeléseiket rosszul kezelte az USA, de következménye Clinton előnye miatt nem lesz. Egyelőre.
Korábban a témában:

Napokra vagyunk a világpolitika egyik legfontosabb eseményétől, az amerikai elnökválasztástól, ami egyes elemzések (és a választásokat eldöntő elektorszámok) miatt már most lefutottnak tűnik. Pedig a republikánus jelölt – és az adatok szerint még mindig népszerű – Donald Trump nem kis arzenált próbált bevetni demokrata ellenfelével, Hillary Clintonnal szemben a kampányban. Az arzenál legnagyobb Auróra cirkálója – hogy stílszerűek legyünk –

a kampány orosz befolyásolása.

Persze Trump és az oroszok kapcsolatát nem sikerült bizonyítani teljesen, az kelthet erősen gyanút az emberben, ahogy hónapok óta körüludvarolja egymást Vlagyimir Putyin orosz elnök és Trump, utóbbi pedig folyamatosan választási csalást emleget. A napokban a WikiLeaks bujkáló alapítója, Julian Assange támadta be furán Hillary Clintont, egyenlőségjelet téve az elnökjelölt és az Iszlám Állam közé, mert mindkettőt a szaúdiak pénzelik.

Azonban történt az utóbbi hónapokban több súlyos eset is, amik odáig jutottak, hogy a legmagasabb szinteken ítélte el az Egyesült Államok az oroszok beavatkozását a választásokba, zömmel a hekkelések miatt. Szeptember végén már nagyon erősen felmerült a gyanú, hogy az orosz államhoz kötődő hekkerek törték fel a Demokrata Párt szervereit, és onnan Clinton számára kínos információkat próbáltak nyilvánosságra hozni. Később az arizonai választási rendszer sebezhetőségét tesztelték orosz hekkerek, számukra sikerrel.

Talán nem is volt hekkelés

Trump érdekesen állt az egész kérdéshez. Az NBC News-nak nyilatkozó hírszerzési tisztviselő kijelentette: minden amerikai elnökjelöltet tájékoztattak a lehetséges orosz befolyásolásról, holott Trump azt állította, nem tud ilyen kísérletekről (ellentétben a saját, ettől tartó szavazóival). A második elnökjelölti vitán egyenesen odáig ment, hogy azt mondta:

Megjegyzem, bármikor bármi rossz történik, szeretik azt mondani, hogy az oroszok azok – [Clinton] nem tudja, ha az oroszok hekkeltek. Talán nem is volt hekkelés.

Térjünk csak vissza a fentiekre: Trumpot és Clintont augusztus 17-én tájékoztatták arról, hogy az oroszok az internetes spájzban vannak. Ekkor már bemutattak olyan dokumentumokat a jelölteknek, amik bizonyítják a hekkerek és Putyin kapcsolatát is. Azóta még egyszer beszélt a hírszerzés a jelöltekkel (és az NBC-é egy október eleji cikk, szóval azóta akár harmadszor is).

Aztán két nappal a vita előtt végre az Egyesült Államok hivatalosan is megnevezte Oroszországot, mint a kibertámadások felelősét, majd október 24-én James Clapper, a hírszerzés igazgatója is elismerte ezt.

A nagy veszély Trump egyre növekvő elutasítottsága miatt talán elhárult (sőt, talán épp ennek köszönhető részben az elutasítottsága), de szoros állás esetén komoly lenne a helyzet. Ugyanis nem kéne a bonyolult és szövevényes amerikai választási rendszer egészébe beszivárogni, elég lenne a Pennsylvaniához vagy Floridához hasonló, elektronikus voksolást használó ingaállamok pár megyéjében hekkelni. A CNN emlékeztet is: 2000-ben 537 floridai szavazaton múlott a komplett elnökválasztás, tehát minimális beavatkozás is nagy haszonnal járhat a Trumpot jobban preferáló oroszoknak.

Jobban oda kéne figyelni!

Mi lehet a megoldás? Amy Zegart, a Stanford Egyetem biztonságpolitikai szakértője szerint nem kell háborús lózungokat pufogtatni. Ha hadi cselekménynek minősíti bárki az oroszok hekkelését, akkor két út van: vagy ellencsapást mérnek, ami könnyen nyílt háborúvá eszkalálódhat, vagy nem tesznek semmit, ez viszont erősíti a tutyimutyiság képét az ellenfélben.

US marines from the First Battalion, 5th Marines, Bravo Company, browse the internet at camp Mercury 25 April 2004 in the restive city of Fallujah. The latest casualties brought to 717 the American military death toll since the US-led invasion of Iraq in March last year, including 519 killed in action, most of them fighting against insurgents.  AFP PHOTO/Nicolas ASFOURI
Fotó: AFP PHOTO/Nicolas ASFOURI

Megoldás lehet, hogy kijelölik a minimum standardokat a kibervédelem terén, azaz hogy milyen minimális védelem alá kell helyezni a fontos szervereket, hálózatokat (ehhez a belbiztonsági tárca szövetségi segítséget is felajánlott a helyi hatóságoknak). Fontos még, hogy a választási eredményeknek papíron is legyen nyomuk mindenhol, ne csak digitális formában. Washingtonnak legközelebb sokkal hamarabb közölnie kell, ha hekkelés történt, nem lapítania hetekig, hónapokig, mint most. És ha már előállnak vele, bátran meg kell nevezni a felelőst: Putyint.

Megfigyelő elvtársak

Közben Vlagyimir Putyin eszelős viccet talált ki: orosz választási megfigyelők jelentkeztek Amerika-szerte, hogy megfigyelnék a szavazást november 8-án. Texas, Oklahoma és Louisiana csípőből visszautasította az ajánlatot. Az elutasítás persze mindenhol udvarias volt, a jogszabályokra hivatkoztak. Louisianában azt közölték a megfigyelést kérvényező orosz konzullal,

hogy sajnos még nem heverte ki az állam az augusztusi áradásokat, térjenek vissza a kérdésre a 2020-as választásokkor.

Az oroszok persze úgy reagáltak rá, hogy így nem lesz átlátható a választás, az amerikaiak pedig fenyegetésként tekintenek rájuk. Moszkva állítja, az amerikai kormány nem engedi be a megfigyelőit a szavazókörökbe, holott a tagállamok hatásköre bármilyen nemzetközi megfigyelő tevékenységének engedélyezése (12 államban nem is dolgozhatnának, sőt Texasban és Iowában akár börtönbe is kerülhetnek, ha besomfordálnak egy szavazókörbe).

2813324 03/24/2016 March 24, 2016. Russian President Vladimir Putin (left) meets with US Secretary of State John Kerry in Moscow. Michael Klimentyev/Sputnik
Putyin találkozik John Kerry amerikai külügyminiszterrel. Fotó:  Michael Klimentyev/Sputnik

Mark Toner külügyi szóvivő megjegyezte, az EBESZ minden idők legnagyobb megfigyelői missziójával vesz majd részt november 8-án, ehhez az orosz megfigyelők is csatlakozhattak volna. Az a tény, hogy önállóan jöttek volna, jelzi, hogy az egész egy PR-akció a részükről.

Röhög a markában

Az orosz elnök valószínűleg jókat szórakozik az egész histórián és az USA teszetoszaságán. Október 27-én épp kijelentette, hogy hisztéria az egész oroszellenes hekkelési ügy, és eleve mi az Egyesült Államok, egy banánköztársaság, hogy befolyásolni lehet ilyen könnyen a választási rendszerét?

Putyin aztán a nagy igazságot is kimondta: Trumpot ugyan nem támogatja, de az amerikai választók jelentős része igen, és ez nem véletlen. Ezek a támogatók valószínűleg belefáradtak az amerikai elitek tetteibe. Így summázta a helyzetet:

Nincs mivel lenyugtatni a társadalmat, szóval könnyebb az embereket feltételezett orosz hekkerekkel, kémekkel és ügynökökkel nyugtalanítani.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

MALAGA, SPAIN - MAY 21: Head Coach, Zinedine Zidane of Real Madrid celebrates their championship with his players after the La Liga final match between Malaga and Real Madrid at La Rosaleda Stadium on May 21, 2017 in Malaga, Spain. Burak Akbulut / Anadolu Agency
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.