Sérti a magyarországi reklámadó az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályokat, mert a progresszív adókulcs szelektív előnyt biztosít egyes vállalatoknak – közölte az Európai Bizottság.
A testület még tavaly márciusban indított mélyreható vizsgálatot és megállapította, hogy
A tájékoztatás szerint az Európai Bizottság határozata arra kötelezi Magyarországot, hogy szüntesse meg a 2014-es reklámadó-törvényen vagy annak uniós kérésre már tavaly módosított változatán alapuló indokolatlan megkülönböztetést a vállalatok között, és állítsa helyre az egyenlő bánásmódot a piacon.
Alig 13 perccel a hír közzététele után az MTI már közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium álláspontját is:
Az uniós bírálat ellenére a magyar kormány elkötelezett a reklámadó szabályainak megtartása mellett, és mindent elkövet azért, hogy megvédje azt az „innovatív magyar kezdeményezést”, amellyel a reklámtevékenységet végző világcégektől is beszedhető az állami költségvetést megillető adó
– jelentették ki.
Az NGM szerint a bizottság döntése ellentétes az uniós joggal, a reklámadó sávosan progresszív mértékrendszere ugyanis nem sérti az állami támogatási szabályokat, mert az azonos helyzetben lévő vállalkozásoknak, vagyis az azonos árbevétellel rendelkezőknek azonos összegű adót kell fizetniük.
A magyar kormány nem hagyja, hogy a reklámozási tevékenységből jelentős bevételre szert tevő, digitális világcégek – az államkasszát megkárosítva – kivonják magukat a közterhek megfizetésének kötelezettsége alól
– áll a minisztériumi közleményben. (MTI)
Ha érdekli, hogyan reagált a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) a reklámadóval kapcsolatos döntésre, elolvashatja erről szóló hírünket is.
