Élő Nagyvilág

Ez volt Trump utolsó esélye

Harmadik, és egyben utolsó vitájukat tartották az amerikai elnökjelöltek, amin Trump az amerikai demokrácia egyik alapjának aláásását helyezte kilátásba. Percről-perce, ahogy történt.

Húsz nap van hátra az amerikai elnökválasztás napjáig, és a két elnökjelölt utolsó vitáját tartja Las Vegasban. Politikai elemzők egyetértenek abban hogy ez Donald Trump republikánus elnökjelölt utolsó esélye, hogy megállítsa az elmúlt hetekben egyre erősebbé vált mélyrepülését, ami az első vitán elszenvedett vereségével kezdődött.

Trump a második vitán már valamival jobb teljesítményt nyújtott, de még azt is ellenfele, a demokrata Hillary Clinton nyerte meg. A republikánus elnökjelölt talán tanult hibáiból: a CNN közlése szerint Trump most, az előző vitákkal ellentétben már tartott gyakorló vitákat (amikben Chris Christie, New Jersey kormányzója játszotta Clintont), de a demokrata elnökjelölt így is komolyabb felkészülést tartott.

A nagy kérdés, hogy melyik Trumpot fogjuk látni a vitán.

Azt, aki az ellene indított „globális összeesküvésekről” beszél, aki szerint Clintonék „a nemzetközi bankárokkal összejátszva” akarják kiárusítani az Egyesült Államokat, és aki szerint a „gyűlölettel teli” Clinton „maga ördög”. Vagy képes lesz visszafogni magát, és azokkal a témákkal támadni Clinton, amik az első két vita alatt működtek a demokrata elnökjelölt ellen (aki még így is megnyerte azokat). De Trumpnak leginkább arról kell majd meggyőznie a választókat, hogy megvan az alkata és vérmérséklete ahhoz, hogy az Egyesült Államok elnöke legyen.

Gyors értékelés

Dávid: Trump a 4. negyedben dobott húsz pontot, de egy olyan meccsen, ahol már mindegy volt, és mindeki arra a két-három szabálytalanságra fog emlékezni, amit korábban csinált. A vita győztese Chris Wallace.

Zoltán: Wallace nyerte a vitát, ő volt az eddigi legjobb moderátor. Trumpra fog mindenki emlékezni, a jó és rossz teljesítmény miatt, akinek voltak pillanatai, amikor sikerült megfognia Clintont, de volt amikor alulteljesített (a választási eredmény el nem fogadása, és a “bad hombre” beszólása. A végeredmény döntetlen volt.

Péter: Trump egyértelműen a legjobb telejsítményt most nyújtotta a három vita alatt, különösen az első fél órban, amikor összeszedett, és visszafogott volt. Azonban hatalmas hibát követett el azzal, hogy nem volt képes kimondani, hogy el fogja fogadni a választás eredményét, ugyanis ez lesz az, amire mindenki emlékezni fog a vitával kapcsolatban. És ezzel elérte, hogy Clinton gyenge válaszairól alig esik majd szó. Így Trump hiába volt önmagához képest meglepően jó, ezzel elrontotta az egészet. Döntetlen lett az eredmény, de mivel a választás jelenlegi menetét csak egy különösen jó teljesítménnyel tudta volna Trump megváltoztatni, végül Trump vesztesnek tekinthető.

A végső választ persze majd csak a közvélemény-kutatások fogják megmondani, és november 8-án a választók.

Ezzel le is zártuk az élőzést.

A Twitter népe Trumpra és a nőkre gerjedt

A három legtöbbet tweetelt eseményt sikerült összegyűjtenie Tom McCarthynak, a Guardian amerikai tudósítójának, szóval ezek érdekelték legjobban a népet:

  1. Trump bánásmódja a nőkkel.
  2. Trump nem feltétlen fogadja majd el az elnökválasztás eredményét.
  3. Párbeszéd Oroszországról és az atomfegyverekről, amikor Clinton bábnak nevezte Trumpot.

Utolsó kérdés: miért őket válasszák?

Egyperces záróbeszédre kaptak lehetőséget.

Clinton a kampánytémájára rájátszva közölte, hogy mindenki elnöke akar lennim mert mindenkire szüksége van az országnak. Kiemelte: tudja, milyen felelősséggel jár az elnökség. Majd a női szavazókat megszólítva közölte: a gyerekek és a családok megsegítése lesz elnöksége központjában, és a hatalmasságok ellen fogja védeni őket. Valamint a munkahelyek teremtése, az oktatás fejlesztése lesz számára a legfontosabb.

Trump kampányszövegével kezdte, hogy naggyá teszi Amerikát, majd a hadsereg megerősítését említette, valamint az illegális bevándorlók elleni fellépést. Közölte, hogy a “katasztrofális” állapotban lévő belvárosi (ami az amerikai városokban a feketék lakta negyedeket jelenti) kerületek megsegítésével segíti a feketéket és a spanyolajkúakat. És azzal zárta, nem engedhet meg az ország négy újabb év Obamát, amit egy Clinton-elnökség jelentene.

Terítéken az államadósság

„Az államadósságunk a GDP 77 százaléka, ez a legmagasabb a második világháború óta. Hillary Clinton terve szerint 86%-ra nőne, Donald Trump terve szerint 105%-ra nőne a következő 10 évben. A kérdés az, hogy miért nem foglalkoznak ezzel a problémával?”

„Azért, mert rengeteg munkahelyet fogok teremteni!” – kezdi a válaszát Trump. „A növekedést 1%-ról 4%-ra növeljük, de szerintem 5-6% is lehet ez. Ahhoz, hogy hatalmas gazdasági gépezetünket beindítsuk, munkahelyekre lesz szükség. Olyan országot szeretnék teremteni, ahol az ipar olyan, mint amilyen régen volt, és amit feladtunk. Ma már politikai sarlatánok kötik a legnagyobb üzleteket. Helyettük azokra a kiváló üzletemberekre kell támaszkodnunk, akik itt élnek közöttünk. Mindezzel együtt egy olyan gazdasági gépezetet fogunk létrehozni, amit évtizedek óta nem láttunk. Az emberek visszamennek majd dolgozni és rengeteg pénzt fognak keresni.”

„Amikor hallom, hogy Donald ezt mondja, és azt mondja, hogy Amerikát újra naggyá teszi, akkor azon gondolkodom, hogy ő gondolta-e valaha is, hogy Amerika nagyszerű lenne. Évtizedek óta kritizálja a kormányunkat. 1987-ben százezer dolláros újsághirdetésben mondta ugyanazt, amit most és akkor Reagan elnököt kritizálta. Donald úgy gondol magára, hogy csak egyedül ő oldhatja meg a helyzetet. Ami az adósságot illeti: mindenért fizetni fogok, ami a tervemben szerepel és egy pennyvel sem növelem az államadósságot. Hogyan fizetek oktatásért, infrastuktúráért? Oda fogunk menni, ahol a pénz van: a gazdagokhoz, és elérjük, hogy újra beinduljon a növekedés. Ezért akarok befektetni a polgárok családjaiba, azt akarom, hogy fairebb legyen a gazdaság. És ezért nem értünk egyet.

„Ezeket már hallottuk korábban” – vág közbe Trump. Wallace továbblépne, de újra bekérdez: „Reagálhatok?”

„Nem” – válaszol tömören a Fox News nagyágyúja.

Ez volt Trump utolsó esélye 1

Trump beleszáll az Obamacare-be

Az utolsó kérdés a társadalombiztosításra vonatkozik. Hagyja-e Trump elnökként a Medicare-t, az Obama által bevezetett egészségügyi rendszert. Trump szerint az Obamacare-nek is nevezett rendszer vissza kell vonni, más rendszer szükséges. Az egy katasztrófa ugyanis, Clinton viszont megtartaná.

Clinton válasza arról szól, hogy több pénzt kell pumpálni a döglődő tb-be. Abba nem megy bele részletesen, honnan lenne forrás erre, de nem akar nyesni a kedvezmények körén. Trump szerinte csak az adósságot növelné, ő viszont fenntartaná a tb-alap fizetőképességét a gazdagok megadóztatásával. Marx sokat csuklik ma este.

Clinton repülési tilalmi zónája Szíriában

Clinton az előző vitán említette meg, hogy repülési tilalmi zónát vezetne be Szíriában, ami – ahogy Wallace arra emlékeztetett kérdésében – könnyedén háborúhoz vezetne Oroszországgal. Lelövetne-e orosz gépeket, akik megszegik a tilalmat.

A kérdésre konkrét választ nem adott. Közölte, hogy a repülési tilalmat hosszas tárgyalások után vezetnék be, és azzal megoldódnának a háborús veszélyek. Mint mondta, azt a szíriai emberek védelmében kellene létrehozni. Majd gyorsan áttért a szíriai menekültek kérdésére, akik beengedése ellen Trump korábban erőteljesen kikelt. Clinton közölte, hogy nem fognak visszautasítani menekülő “nőket és gyerekeket”, kiemelve, hogy csakis komoly ellenőrzés után léphetnek be az országba. Kicsit áttért a menekültekkel érkező terroristák veszélyére, emlékeztetve az embereket arra, hogy a floridai melegbárban lövöldöző szélsőséges “Queensben született, ahol Donald Trump is”.

Trump válaszában megkérdőjelezte, Clinton hogyan tudná felvenni a harcot az oroszokkal, amikor Moszkva a szíriai tűzszünettel csak “kijátszotta” Washingtont, és “ostoba vezetőinket”.

Moszul, Aleppo, Aszad, ruszkik, szunniták

“WRONG!” – ez a lényege a következő résznek, Trump arra reagál zsinórban folyamatosan így, hogy Clinton azzal támadja, támogatta az Irak elleni 2003-as inváziót. Moszul Clinton szerint egy szunnita város (korábban nem volt az az ISIS megjelenése előtt, tegyük hozzá), kemény csata lesz a visszafoglalása, de tovább kell menni, Rakkát be kell venni. Szerinte ez Trump agyréme, hogy Clinton kampányát támogatandó indították el az offenzívát. Trump szerint Irán lassan elfoglalja Irakot.

Trump azzal válaszol, hogy mindenki (John Podesta és Bernie Sanders) Clintont támadta a rossz külügyminisztersége miatt, Clinton csak visszaválaszol azzal, hogy Trump lenne a legrosszabb elnök.

Aleppóról kérdeznek, Trump szerint egy katasztrófa, ami ott történik, de szerinte a város elesett, ami ott folyik, az mészárszék. Aleppóért is persze Clinton a felelős, Basar el-Aszad pedig okosabb, mint Obama és Clinton. Korábban milliárdokat adott Amerika Szíriának, most az oroszokkal szövetkeznek. A felkelőket támogatta aztán az Egyesült Államok, de belőlük iszlamista banda lett. Szerinte ez okozza a nagy migrációt, a menekülthullámot, amiben sok ISIS-terrorista lapul. Nagyon keményen beleszállt most Clintonban, aki csak pislogott, néha bizony a republikánus jelölt kerekedik felül a demokratán.

Trump nem hajlandó kimondani, hogy el fogja fogadni a választás eredményét

Trump megkapta az egyik legjobban várt kérdést: el fogja-e fogadni a választás eredményét, ha veszít. Ezt azután tette fel neki Wallace, hogy Trump az elmúlt hetekben egyre hangosabban mondta, hogy választási csalással próbálják megakadályozni, hogy elnök legyen, és a választás “meg van bundázva”.

Trump közölte: majd a választás után megmondja, elfogadja-e.

Wallace nem hagyta annyiban, emlékeztetve Trumpot, hogy az amerikai demokrácia egyik alappillére a hatalom békés átadása, hogy a választások vesztesei elfogadják az eredményt, hogy az ország egységesen induljon neki az új elnökségnek.

Trump azonban maradt a válaszánál: majd a választás után megmondja, addig fenntartja a feszültséget.

Clinton – egyes pillanatokan kifejezetten dühösnek tűnve – kelt ki ez ellen, kijelentve, hogy Trump ezzel degradálja az amerikai demokráciát, és szörnyen ijesztőnek nevezte Trump hozzáállását. Megemlítve, hogy Trump mindig bundát emleget, amikor veszít: ezt tette, amikor elbukta az Emmy-díjat, és egy republikánus előválasztást, vagy amikor pert indítottak egyeteme ellen

Trump közölte azt is, hogy szerint a sajtó “megmérgezi a választáók agyát”, ami bizonyíték arra, hogy a választás meg van budázva. És az is bizonyíték, hogy Clinton induhatott az elnökválasztáson, mimközben börtönben lenne a helye.

"Douglas MacArthur és George Patton forog a sírjában"

Jönnek a külföldi gócpontok, Moszul kerül először terítékre.

„Mi történik, ha sikeres lesz Moszul visszafoglalása? Küldene-e csapatokat Moszulba, hogy az ISIS ne foglalhassa vissza?” – teszi fel a kérdést Wallace, Clinton reagálhat először.

„Nem támogatnám azt, hogy amerikai katonák menjenek Irakba, ez ellentétes az érdekeinkkel és nem is lenne túl okos dolog” – mondta Clinton. „Ez olyan lenne, mintha egy nagy vörös zászlót lengetnénk az ISIS felé, hogy újra összeálljanak. Remélem, hogy az amerikai katonai tanácsadók kemény munkája kifizetődő lesz és nagyon sikeres katonai műveletet láthatunk majd. De Szíriáról is beszélni kell, ami a terrorizmus melegágya. A lényeg, hogy rajta kell tartani a szemünket az ISIS-en, ezért támogatom a széleskörű hírszerzési bővítést. Emellett ragaszkodni fogok a szíriai repüléstilalmi övezethez és ahhoz, hogy biztonságos területek alakuljanak ki Szíriában és megkezdődjenek a komoly tárgyalások, hogy politikai úton rendeződjön a helyzet.”

Trump is ugyanarra a kérdésre válaszol: „Moszul nagyon szomorú” – mondta. „Már a kezünkben volt, de amikor ő visszavonult, újra elvesztettük. Három hónapja bejelentették, hogy az ISIS-vezetése ellen indulnak és, hogy visszafoglalják Moszult. Mi történt a meglepetés erejével? Douglas MacArthur és George Patton forog a sírjában. A vezéralakok rég elmenekültek onnan! Tudják ki lesz ennek a nagy nyertese, annak, hogy bevonulunk Moszulba és annak, hogy elnök akar lenni és ezért keménykedik? Irán lesz a helyzet nyertese, Irán köszönőlevelet írhat nekünk ezért. Mert Irán – ahogy már évek óta mondtam – át fogja venni a vezetést Irakban. Szóval Irán lesz a nyertese ennek az egésznek. Nem kellett volna Irakba bevonulnunk – de ha már bementünk, nem kellett volna kivonulni onnan.”

Alapítvány, de nem Asimové

Ki lehet alkalmas elnöknek? – jön a következő kérdés, kapcsolódóan Clintonnak szegezik a viselt ügyeit. Clinton azzal kezdi, hogy külügyminiszterként mindent az országért tett, a Clinton Alapítvány munkájára pedig büszke. Lehetővé tették 11 millió embernek, hogy a HIV-fertőzésüket kezeljék. Elszabadul az egész vita, Clintont félbeszakítják, mert nem a kérdésre válaszol. Trump a szaúdiakat támadja, meg Clintonékat, akik tőlük fogadnak el pénzt, pedig ők hogy bánnak a nőkkel (úgy, mint Trump? – a szerk.).

Clinton azzal válaszol, hogy az adományok 90 százalékát az emberekre költik, ellenben a Trump Alapítvány Trump portréira nyomják a pénzt. Egy nagyon humanitárius alapítványnak írja le a sajátjukat a volt first lady. Trump nem vesz repülőket az alapítványa pénzéből, hangzik a válasz. Ráadásul veteránoknak épített házakat. Clinton előveszi az újabb ütőkártyát: nem tudni még mindig Trump adóvisszatérítéseiről eleget, nem hozta nyilvánosságra (lapok túrták ki, hogy mennyit trükközött az adókkal). Clinton szerint a bevándorlók több adót fizetnek, mint ez a milliárdos.

A vita elszabadul megint, Trump a saját épületét védi, mire Clinton azzal reagál, hogy azt kínai acélból építették. Életkép egy vagdalkozásból.

Chris Wallace belecsap a lecsóba

„Mr. Trump ön arról beszélt, egy korábbi hangfelvételen, hogy nőket fogdosott” – mondta a Fox News műsorvezetője „Azóta 9 nő állította, hogy fogdosta vagy csókolgatta őket a beleegyezésük nélkül. Miért vádolná önt ennyi különböző hátterű nő, miért találnák ki ezeket? És mivel ez mindkettőjüknek szól a kérdés, Mrs. Clinton, Trump azt mondta, hogy az ön férje rosszabb dolgokat tett nőkkel, mi a véleménye?”

„Ezeknek az állításoknak a nagy részét megcáfoltuk” – kezdi válaszát Trump. „Nem is kértem bocsánatot a feleségemtől – aki itt ül ma este – mert nem csináltam semmit. Ezek a nők vagy a hírnévre pályáznak, vagy a Clinton-kampánynak dolgoznak. Chicagóban, ahol zavargások törtek ki a gyűlésemen, azokat is ő és Obama szította. Fizettek is nekik! Ha nem ezért mondták, akkor csak azért állították ezeket a nők, hogy 10 percre híresek legyenek.

„A legutóbbi vitán már hallottuk Donaldtól, hogy nem csinált semmit” – replikázott Clinton. „Azóta pedig több nő is azt állította, hogy pontosan azt tette velük, amikről szó volt.”

„Nem csináltam semmit!” – vág közbe Trump.

„Azt mondta egy nőről, hogy „nézz rá, nem hiszem (hogy szóba jöhetne)” egy másikra azt mondta, „nem őt választanám elsőnek”, egy harmadikat gusztustalannak nevezett” – sorolja Trump bűneit Clinton. „Trump úgy érzi, hogy ha megaláz egy nőt, attól ő erősebb lehet. Most már tudjuk, hogy mit gondol és hogyan viselkedik a nőkkel. Ő ilyen. Mindannyiunkon múlik, hogy megmutassuk, kik vagyunk és milyen országban élünk és mit várunk el a következő elnökünktől. Mutassuk meg, hogy azt akarjuk, hogy (az elnök) összetartsa az országot. Amerika azért nagyszerű, mert Amerika jó – és rajtunk múlik, hogy ez így maradjon a gyerekeinknek és az unokáinknak.”

„Nálam jobban senki sem tiszteli a nőket” – válaszol Trump. „Őszintén szólva a legtöbb állítást megcáfoltuk, szóval hadd beszéljek valami másról. Amit Hillary Clinton emleget az mind kitaláció, amit valószínűleg ő és a kampánystábja kezdeményezett. Azonban, ami az emailjeit illeti, az valóság. Nem tudom, hogy mi történt az FBI-jal. Egy tábornok 15 évet kockáztat a börtönben, mert egyszer hazudott az FBI-nak. Hillary Clinton állandóan hazudik és nem történik vele semmi, ráadásul még az elnökségért is indulhat!”

„Minden alkalommal, amikor Donald a szőnyeg alá akar söpörni valamit, mint például ezeknek a nőknek az esetét, akkor egyből tagadja a felelősséget” – vágott vissza Clinton. „De nem csak nőkkel kapcsolatban, bocsánatot viszont soha nem kér. Még akkor is, amikor megalázott egy riportert élő adásban. Amikor megalázta a Khan családot. Amikor kigúnyolta John McCaint. Amikor egy indianai születésű, mexikói származású bírót sértegetett. Ezek nem egyes esetek, hanem egy minta, ami erőszakot szül. Ez nem az, ami Amerika. A mostani választáson az a tét, hogy milyen országban fogunk élni.”

„Amikor Clinton arról beszél, hogy erőszak volt a gyűléseimen, azt ő kezdeményezte!” – bizonygatja Trump. „Én viszont másról szeretnék beszélni, arról, hogyan fogunk megszabadulni az ISIS-től.”

Összecsapás a tapasztalattal

Trump már kezdte megfogni Clinton egy, már a korábbi vitákon is sikeresen alkalmazott támadással, hogy miért nem tett 30 éves politikai karrierje alatt semmit az amerikai munkásokért. Clinton ügyesen kikerülte a kérdést: összehasonlította, mit csinált ő, és mit Trump az elmúlt évtizedekben. Elmondása szerint míg ő szegény fekete gyerekeket segített, Trump kitiltotta a feketéket az általa épített lakóházakból, amikor oktatásügyi reformokat vitt véghez, Trump apja pénzéből kezdett üzletelni, és amikor ő Oszama bin Laden kilövésével foglalkozott, Trumpe gy valóságshowt vezetett.

Trump nem tudta kihagyni, hogy dicsekedjen azzal, milyen csodás vállalatot hozott létre, közölve, az országot is ugyanolyan sikerese fogja vezetni. És újra előhozta, hogy milyen rossz döntéseket hozott Clinton külügyminiszterként, és neki köszönheti a világ az Iszlám Államot.

Trumpnak igaza volt, hopsza

A Guardian tényellenőrzése szerint Trump igazat mondott azzal, hogy Obama megduplázta az államadósságot. Az 2009 januárjában 10,63 billió dollár volt az államadósság, ami idén szeptemberre 19,5 billióra nőtt. A factcheck hozzáteszi, hogy kb. minden oldalról azt ajánlották a gazdasági bedőlés éveiben, hogy tessék költeni, az kihúzza a gazdaságot a gödörből. Arról nem is beszélve, hogy a Kongresszus hozzájárulása is kellett az eladósodáshoz, és bizony a republikánusok nélkül ez nem ment volna.

A szabadkereskedelem esküdt ellensége

A következő kérdés a gazdaság és az állam viszonyát boncolgatja. Clinton kezd: az ő terve, hogy a középosztályt felemelje munkahelyekkel és infrastruktúrával. Harcolni kell a globális felmelegedés ellen tiszta energiával. Minimálbért vezetne be az egész Államokban. Az oktatásról azt mondja, támogatná a szélesebb rétegek felsőoktatását. Bernie Sanders húrjait pengetve arról beszél, hogy a leggazdagabbaknak ki kell venniük a részüket a teherből. A gazdagokat kell adóztatni, a szegényebbek adóterhét csökkenteni – mondja marxista füleknek tetszően.

Trump szerint Clinton tervei pusztán az adóemelésről szólnak. Japánt, Németországot, Dél-Koreát, Szaúd-Arábiát említi, amiknek fizetni kéne az amerikai védelemért. Clinton csak arról szövegel szerinte, hogy milyen nagyszerű szövetségesek, de közben dollármilliárdokkal nő az amerikai államadósság. A munkahelyeket közben elvitték az országból. Újratárgyalná a NAFTA-t, az észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezményt is.

Trumpék adókat csökkentenének, az offshore-ozást is seggbe rúgnák.

Clinton azzal kezdi, lefordítja, amit Trump mondott (“Nem tudja” – reagált Trump). Szerinte Trump növelné az adósságot a tervével. Obamát dicséri, aki kétharmadára csökkentette a deficitet, pedig a nagy válság idején vette át a kormányzást. Megpróbálták amúgy a gazdagok adóit csökkenteni, nem jött be. A moderátor Obama gazdaságélénkítő programjáról beszél, amit Clinton ismét fényez, hogy kihúzták az országot a trágyából, amibe George W. Bush kormánya belenyomta.

Trump jön, arról beszél, a növekedés világszerte lassult (najó, Indiában nem), de az Egyesült Államoké pláne. Stagnál az ország, minden áramlik ki Kínába és Vietnamba, borzalmas, ami történik az országban, megint a szabadkereskedelmi egyezményekre futtatja ki az egészet. Clinton állítja – ha már egyezmények -, ő a TTIP ellen volt. Szerinte épp Trump viszi ki a munkahelyeket az országból, ő hozatott be kínai acélt (ami ugye lenyomja az árakat a dömpingjellege miatt) ebből építtette a Trump Towert. Trump válaszul azt kérdezi, az évtizedek óta a szenátusban ülő Clinton miért nem tett ennyi idő alatt semmit a gazdaságért, munkahelyekért? Ez most fogas kérdés valóban. Szerinte nagy baj lesz, ha Clinton lesz az elnök.

Atom a buli

„Nem ismerem Putyint, nem a barátom! Putyin túljárt Hillary eszén. Ők épp nukleáris robbanófejeket fejlesztenek, mi meg nem teszünk semmit.” – magyaráz Trump, aki a kezdeti nyugalom után elkezdett hevesebben gesztikulálni.

„Messzire jutottunk a bevándorlás témájától, de most már hagyom, hogy reagáljanak erre a témára” – összegez Wallace és Clintonnak adja a szót.

„Ironikusnak találom, hogy épp a nukleáris fegyverekkel példálózik” – mondja Clinton. „Ő, aki korábban nagyon gavallér módon kezelte a nukleáris arzenálunkat. Az a helyzet, hogy ez rendkívül nagy felelősséggel jár: négy perc telik el onnantól, hogy az elnök kiadja a parancsot és aközött, hogy ez a parancs eljut azokhoz, akiknek ki kell lőnie a nukleáris tölteteket. Érthető módon nem túl lelkesítő, ha olyasvalakinek az ujja van az indítgombon, mint Donald Trump.”

„Közel 200 kongersszusi érdemérem tulajdonosa támogat” – válaszol Trump. „Egyébként csak annyit mondtam, hogy újra kell tárgyalni a nukleáris megállapodásainkat, mert nem tudjuk megvédeni az összes szövetségesünket. Hillary csak arra koncentrál, hogy azt mondtam, „nukleáris fegyverek”.

„Én csak magát idéztem” – reagál Clinton.

„Tőlem sehol nem talál erre vonatkozó idézetet!” – szól közbe Trump

„Donald szét akarja rombolni a megállapodásainkat, én együtt dolgoztam ezekkel a szövetségeseinkkel” – próbálja mondani Clinton, de Trump ismét félbeszakítja.

„Lépjünk tovább a gazdaságra!” – vágja át a gordiuszi csomót Wallace.

Elérkeztünk az orosz hackertámadásokhoz

Wallace egy WikiLeaks által nyilvánosságra hozott e-mailben talált leleplezésről kérdezte Clinton a bevándorlással kapcsolatban, a nyílt határokról szóló kijelentéséről. Clinton egy mondatban megvédte magát, majd gyorsan áttért arra, hogy az e-maileket az oroszok szerezték meg, amerikaik ellen elkövetett hackertámadásokkal, és gyorsan Trump-ellenes támadásra használta fel. “Az este legfontosabb kérdése, hogy Trumo visszautasítja és elítéli-e e támadásokat.


Trump válaszában gyorsan fel is hívta a figyelmet arra, Clinton milyen ügyesen eltért az eredeti témától, de a republikánus elnökjelöltnek végül nem sikerült visszaterelnie a vitát a bevándorlásra, és maradtak Putyinnál. Trump közölte, nem ismeri az orosz elnököt, mire Clinton azzal támadta Trumpot, hogy Putyin őt akarja elnöknek, mert “egy bábot” akar a Fehér Házba (Trump: te vagy a báb), aki azt teszi, amit ő akar.

Trump közölte, Clinton azért nem szereti az orosz elnököt, mert többször is kijátszotta az egykori külügyminisztert.

Kezdődik a balhézás, a mexikóiakon, mi máson

Trump nagyon rendes fickónak nevezte a mexikói elnököt. Szerinte Clinton pár éve még akarta a falat a határon. Clinton csak mosolyog erre a kamerába.

Clinton szerint akadhatnak olyan esetek, ahol szigorúbb határőrizet kell. Gyorsan rátér arra, Trump a kampányában drogdílereknek nevezte a mexikói bevándorlókat. Clinton állítja, jó lenne a feketén az USA-ban élő bevándorlókat előhúzni az árnyékból, és Trump különben is ilyen melósokkal építtette a toronyházait.

Trump szerint senki sem beszél róla, hogy Barack Obama elnöksége alatt milliókat csaptak ki az országból. Szerinte nem fair, hogy sokan szabályosan végigmennek az állampolgárrá válás folyamatát, mások meg átmennek illegálisan a határon, és egyszer csak megkapják az állampolgárságot. Kezdődik az egymás szavába vágás, a moderátor szenved.

Olvasói sztorik