Police block the area around the Chancellery in Berlin on January 6, 2016, as a suspicious mail was found.
The German cabinet is to hold it's weekly meeting at the Chancellery. / AFP / TOBIAS SCHWARZ
Külföld

Barnul és elöregszik az NDK, a migránsok se segíthetnek

24.hu
24.hu

2016. 09. 21. 20:39

Jelentés készült arról, hogy áll a német újraegyesítés. A kép nem túl rózsás, gazdaságilag még mindig nem érte be a kelet a nyugatot, ez pedig szépen kijön a frusztrációban és a lakosság szélsőjobbra tolódásában.
Korábban a témában:

Az idegenellenesség veszélyezteti a társadalmi békét és a gazdasági felzárkózást Németország keleti tartományaiban, a volt NDK területén – áll a német egységfolyamat alakulásáról szóló új jelentésben, amit szerdai ülésén fogadott el a szövetségi kormány.

Iris Gleicke, a keleti tartományok fejlesztéséért felelős kormánymegbízott a Jelentés a német egység állásáról 2016 című dokumentum berlini bemutatóján elmondta, hogy a volt NDK területén az idegenellenesség megszilárdul, és elmosódik a határ a polgári tiltakozás és a szélsőjobboldali uszítás között.

A barna kísértet

A “keletnémetek túlnyomó többsége nem idegenellenes vagy szélsőjobboldali”, de “még hangosabban és világosabban állást kellene foglalniuk” a demokratikus értékek mellett – mondta a szociáldemokrata párt (SPD) politikusa. Az egykori náci párt fegyveres alakulatainál használt egyenruhák színére utalva azt mondta:

“rajtunk, keletnémeteken múlik, hogy megvédjük-e társadalmunkat, városainkat és falvainkat, vagy átengedjük a barna kísértetnek”.

A jelentés alapján tavaly a legkevésbé fejlett keletnémet tartományban, Mecklenburg-Elő-Pomerániában egymillió lakosra vetítve 58,7 szélsőjobboldali erőszakos bűncselekmény történt. Utána Szászország (49,6), Szász-Anhalt (42,6), Berlin (37,9) és Türingia (33,9) következik, míg a nyugati tartományokban – ahol a bevándorlók, külföldiek, menekültek legnagyobb része lakik – 10,5 ilyen bűncselekmény jutott egymillió lakosra.

Gazdasági pofon

Gleicke tájékoztatóján elárulta, hogy az idegenellenesség és a szélsőjobboldali eszmék a társadalmi béke mellett a gazdasági felzárkózást is veszélyeztetik, ami egyébként is “finoman szólva vontatottan halad”.

Az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) tavaly a nyugati tartományokban regisztrált szint 72,5 százalékát tette ki, ami ugyan nagymértékű emelkedés az 1991-ben mért 42,8 százalékhoz képest, de nem úgy tűnik, hogy a 27,5 százalékpontos különbséget a közeli vagy távoli jövőben sikerül ledolgozni. Ehhez a nyugatinál jóval nagyobb ütemű növekedésre lenne szükség, de míg a nyugati tartományokban tavaly 1,7 százalékkal bővült a GDP, a keletiekben csak 1,5 százalékkal.

Világítótornyok a mocsárban

A keleti tartományok egy sor mutatóban jobb helyzetben vannak, mint a nyugatiak, például kisebbek a jövedelmi egyenlőtlenségek és nagyobb a nők aránya a vezető pozíciókban. Azonban a gazdaság szerkezeti gondjai nem enyhülnek, továbbra is az elaprózottság, a kis- és közepes vállalkozások túlsúlya jellemző, és a fejlődés változatlanul szigetszerű.

Ezt mutatja, hogy a frankfurti tőzsdén jegyzett legnagyobb német részvénytársaságok DAX-30 indexében még mindig nincs egy vállalat sem, aminek a volt NDK területén van a központja. Jelentősek a területi egyenlőtlenségek is, néhány újraiparosodott, modern, feltörekvő régió “világítótoronyként” emelkedik ki, míg más vidékek kevésbé fejlődnek – mondta Gleicke.

Az országon belüli népmozgásból látható, hogy az elvándorlás megállt – az újraegyesítés óta tavaly először volt pozitív a belső vándorlási mérleg, a beköltözők száma 7201 fővel meghaladta a nyugatra költözők számát. A határon átívelő vándorlásban is pozitív a mérleg – a bevándorlók száma 147 ezer fővel haladta meg a kivándorlókét -, de ez a folyamat várhatóan csak lassítja a társadalom elöregedését.

A migránsok se jelentenek megoldást

Ezzel kapcsolatban Gleicke elmondta, a bevándorlók és a menekültek megjelenése “nem megoldás a Kelet számára”, és ugyan mindent meg kell tenni, hogy a védelemre szoruló menedékkérők új hazára találjanak Kelet-Németországban, nem érdemes számolni azzal, hogy a menekültek ellensúlyozzák az elvándorlás demográfiai hatásait.

A jelentés szerint a keleti tartományok mintegy 16 milliós – Németország teljes lakosságának 20 százalékát kitevő – lakossága a várhatóan tartós bevándorlási többlet ellenére 2030-ra 7 százalékkal, egymillió fővel csökken, a 64 éven felüliek aránya pedig 24 százalékról 32 százalékra emelkedik, míg a nyugati tartományokban csak 2060-ra éri el a 32 százalékot az idősek aránya. Tehát Kelet-Németország sokkal gyorsabban öregszik, mint Nyugat-Németország. (MTI)

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.