YUGOSLAVIA - NOVEMBER 18:  The siege of Vukova in Vukovar, Yugoslavia on November 18, 1991.  (Photo by Art ZAMUR/Gamma-Rapho via Getty Images)
Külföld

“Pokolgépen találjuk magunkat, amely mindannyiunkat elpusztíthat” – 25 éve kezdődött Vukovár ostroma

Kovács Áron
Kovács Áron

újságíró. 2016. 08. 25. 19:01

Először szinte észrevétlenül csúsztak bele Jugoszlávia népei a háborúba, de mire észbe kaptak, már mindenütt fegyveresek nyüzsögtek, akiket nacionalista népvezérek uszítottak egymás ellen. Negyed századdal ezelőtt a feszültség elért a robbanáspontra, és megkezdődött Vukovár ostroma. Mindebből egy évekig tartó konfliktushalmaz keletkezett, amit délszláv háborúként ismerünk. Legalább 140 ezer halottat követelt és egymillió embernek kellett menekülnie.

Horvát erők lelőtték a jugoszláv légierő egy repülőgépét Vukovár térségében.

Tegnap eddigi értesülések szerint hatan vesztették életüket és többen megsebesültek a kelet-horvátországi Vukovár városnál lezajlott összecsapások során a horvát nemzeti gárda és szerb militánsok között, akiket a jugoszláv szövetségi hadsereg tankokkal és repülőgépekkel támogatott.

Vukovár térségében a belgrádi televízió szerint a nap folyamán „igazi háború dúlt”. A hadsereg késő este kiadott közleményében elutasítja azt az állítást, hogy „sikeres támadásokat hajtottak volna végre katonai alakulatok”. A kommüniké szerint a hadsereg csak viszonozta az ellene intézett fegyveres akciókat

1991. augusztus 26-án, az internet előtti korban, a hírügynökségi jelentéseket olvasva még nem volt egyszerű tisztán látni, mi is történt egy nappal korábban Horvátország keleti határainál, a Duna partján. Ma már tudjuk, hogy azon a napon, pont negyedszázaddal ezelőtt, kitört a délszláv háború. Akkor már hónapok óta érkeztek hírek ellenségeskedésekről szerbek és horvátok közt, de valami megváltozott, hiszen

a második világháború óta először történt meg Európában, hogy ostrom alá vettek és szinte teljesen leromboltak egy egész várost.

YUGOSLAVIA - SEPTEMBER 28:  Civil War In Vukovar, Yugoslavia On September 28, 1991 - In Vukovar.  (Photo by Laurent VAN DER STOCKT/Gamma-Rapho via Getty Images)
Getty Images / Laurent van der Stockt

A létszámban és fegyverben is jelentős túlerőben lévő Jugoszláv Néphadsereg és a szerb szabadcsapatok 87 napig ostromolták Vukovárt. Mivel a jugoszláv hadsereg morálja gyenge volt, sokan dezertáltak, a parancsnokok nem próbálták meg utcáról utcára elfoglalni, inkább addig lőtték nehézfegyverekkel, míg a végére alig maradt belőle valami. A piszkos munkát ráhagyták Željko Ražnatović, vagyis Arkan embereire, a magukat Tigriseknek nevező önkéntesekre.

A halottak száma mindkét oldalon ezres nagyságrendű volt, a hivatalos adatok szerint 1103 szerb/jugoszláv, 879 horvát katona és 1131 civil. Köztük van az a több mint kétszáz sebesült, akiket a várost november 18-án elfoglaló szerb/jugoszláv katonák a kórházból hurcoltak el és lőttek agyon. A környékbeli falvak horvát lakosságát megölték vagy elüldözték. A városba bevonuló szerbek nem is csináltak titkot abból, mire készülnek: a tévékamerák előtt énekelték, hogy

Slobodan, Slobodan, küldj nekünk salátát! Lesz hús, lesz hús, levágjuk a horvátokat!

Vukovár ezért is lett erős szimbóluma a horvátországi háborúnak. Az ott készült felvételek bejárták a világsajtót, nagyban hozzájárultak a függetlenség elismeréséhez és a békefenntartók Horvátországba küldéséhez. Nem véletlen, hogy a túlélő védők egy része azzal vádolta Franjo Tuđman elnököt és a zágrábi kormányt, hogy elárulta őket és hagyta elesni a várost a horvát ügy kedvezőbb nemzetközi megítélése érdekében. Pedig a csata stratégiai szempontból nem is alakult rosszul: Vukovár valószínűleg védhetetlen volt, de az ostrom elég időt adott a horvát hadsereg megszervezésére.

YUGOSLAVIA - SEPTEMBER 28:  Civil War In Vukovar, Yugoslavia On September 28, 1991 - In Vukovar.  (Photo by Laurent VAN DER STOCKT/Gamma-Rapho via Getty Images)
Vukovári utcakép – Getty Images / Laurent van der Stockt

Hogy jutott idáig Jugoszlávia?

Vukovár ostroma persze még csak a kezdete volt a délszláv háború néven ismert konfliktushalmaznak, amely több hullámban, egészen 1999-ig, Szerbia és Montenegró ellen indított NATO-légicsapásokig, és a békefenntartók Koszovóba küldéséig tartott. Ezekben az években olyan új szavakat tanulhattunk meg, mint az “etnikai tisztogatás”, a mérleg pedig siralmas: legalább 140 ezer halott és egymillió ember, akit elüldöztek az otthonából.

Először szinte észrevétlenül csúsztak bele: az 1980, vagyis Tito halála utáni években az országot összetartó tekintély hiánya, súlyosbítva a gazdasági válsággal, kikezdte az állam egységét, a nacionalisták pedig rá is játszottak. Slobodan Milošević eleve a nacionalista érzelmekre építve szerezte meg a hatalmat Szerbiában, miután a  szervek védelmezőjeként lépett fel Koszovóban. Ő volt az első, aki a háború lehetőségéről beszélt: 1989. június 28-án, a rigómezei csata 600. évfordulóján legalább egymillió ember előtt azt mondta:

Hat évszázaddal később ismét harcban, vitában állunk. Nem fegyveres harcban, bár ilyen dolgokat sem lehet még kizárni.

Az 1990-es, első szabad választáson Horvátországban a nacionalista Tuđman pártja nyert 1990 áprilisában, aki nyíltan beszélt a függetlenségről. Ők is tudták, hogy ehhez Belgrádnak és a lakosság 12 százalékát kitevő szerbeknek is lesz néhány szavuk, így elkezdtek fegyverkezni, például Magyarországról is vásároltak legalább tízezer darab Kalasnyikovot. Persze máshonnan még több fegyver érkezett, de a magyar ügylet kitudódott, így botrány lett belőle.

YUGOSLAVIA - NOVEMBER 13:  Vukovar in the arrival of Yugoslav army to Croatia in Yugoslavia on November 13, 1991.  (Photo by Art ZAMUR/Gamma-Rapho via Getty Images)
Szerb önkéntesek Vukovárban – Getty Images / Art Zamur

Hivatalosan ekkor még Jugoszlávia átalakításáról, egyfajta konföderációról folytak a tárgyalások, de már egyik fél sem tétlenkedett. A krajinai és szlavóniai szerbek Belgrádból bátorítást és felfegyverzett önkénteseket is kaptak, így már 1991 tavaszától elkezdtek nyíltan ellenállni a horvát hatóságoknak: elzavarták a hivatalnokokat és lefegyverezték a rendőröket, majd úttorlaszokkal akadályozták meg, hogy visszatérjenek.

A korabeli beszámolók szerint bármerre nézett az ember, furcsa egyenruhás, fegyveres férfiakat látott. Már a horvát függetlenség kikiáltása előtt megvalósult ugyanis az a helyzet, amit egy nyugati diplomata Libanon-receptnek nevezett: adott volt egy többnemzetiségű hadsereg, mellette pedig nemzeti alapon felálló különféle milíciák, ami rendkívül robbanásveszélyes elegy.

Bár a horvátországi háború egyértelműen szerb/jugoszláv agresszió volt, a függetlenség kikiáltása előtt mindkét oldalon bőven akadtak provokatív lépések. Elég csak Gojko Šušak későbbi védelmi miniszterre gondolni, aki a – később a békéltető kísérletei miatt meggyilkolt – eszéki rendőrkapitány szerint áprilisban személyesen lőtt ki három páncéltörő rakétát a kelet-szlavóniai, szerbek lakta Borovo Selo nevű falu házaira.

VUKOVAR, CROATIA - NOVEMBER 18: Thousands of war veterans, war victims, citizens and state officials attend a ceremony to mark the 23rd anniversary of the fall of the east Croatian city of Vukovar and the deaths of 3,000 people and disappearance of more than 350 others at the hands of Serb forces which entered Vukovar in tanks on Nov. 18, 1991. Kemal Zorlak / Anadolu Agency
A szétlőtt vukovári víztorony – Europress Fotóügynökség / Kemal Zorlak

Nem sokkal később, május első napjaiban itt zajlott le a háborút megelőző összecsapások legvéresebbike: a helyi szerbek és a hozzájuk csatlakozott csetnikek 12 horvát rendőrt öltek meg, mielőtt a jugoszláv hadsereg szétválasztotta a feleket. Ez lett aztán a bevált recept: a szerbek kiprovokálták a horvát beavatkozást, majd a védelmükre megérkezett a jugoszláv hadsereg.

Pokolgépen találjuk magunkat, amely bármely pillanatban robbanhat, és mindannyiunkat elpusztíthat. A polgárháború nagyon is reális eshetőség

– kongatta a vészharangot Ante Markovics jugoszláv szövetségi kormányfő június 24-én, Zágrábban. Késő volt, a horvát parlament másnap egyhangúlag kimondta a függetlenséget, ahogy Ljubljanában a szlovének is. A jugoszláv szövetségi tanács még aznap törvénytelennek minősítette a két köztársaság lépését, és felszólította a hadsereget, hogy akadályozza meg az elszakadásukat.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.