Külföld

“A gyerekek haja kihullott, remegett kezük-lábuk, néhányan megnémultak”

Jászberényi Sándor
Jászberényi Sándor

újságíró, haditudósító, író. 2016. 08. 03. 07:00

500 kilométer hosszan húzódik a front az oroszbarát szakadárok és az Ukrajna által ellenőrzött területek között. A sűrűn lakott régióban több tízezer fegyveres harcol egymással. Állásaik olyan közel vannak egymáshoz, hogy még a könnyű gyalogsági fegyverek is képesek súlyos károkat okozni.

A Minszkben 2015 februárjában megkötött fegyverszüneti megállapodást, amelynek egyik legfőbb célja a nehéz fegyverzet leszerelése volt, egyik fél sem tartja be. A civil lakosság, ami csak az ukrán oldalon becslések szerint százezer embert jelent, állandó életveszélyben van. A háborús övezetben élő civileknek, akiknek többsége nő és gyermek, az erőszak borzalmaival kell szembenézniük. A munkahelyek megszűntek, a családok széthullottak, az élet megállt. A túlzott alkoholfogyasztás, amely korábban az orosz ajkú falvak férfi lakosságára volt jellemző, már az ukrán nők körében is egyre gyakoribb.

Egyházi önkéntesek szerint a harcok közvetlen közelsége súlyos egészségügyi tüneteket okoz. Beszámoltak arról, hogy a júniusi kemény összecsapásokat követően a „gyerekek haja kihullott, remegett a kezük és a lábuk, néhányan megnémultak”.

Fotó: Jászberényi Sándor

Mára semmi kétség sincs afelől, hogy mind az ukrán, mind a szakadár oldalon az áldozatok száma meghaladja a hivatalos jelentéseket. A fronton kialakult humanitárius válság megfékezése halaszthatatlan feladat. Olyan intézkedésekre van szükség, amelyek képesek helyreállítani a biztonságot és az alapvető egészségügyi ellátást.

Otthonok a tűzvonalban

Az ENSZ becslése szerint a front ukrán oldalán kétszázezer civil él. Más nemzetközi szervezetek ezt túlzónak tartják. A háború kirobbanása előtti lakosság számokból kiindulva feltételezhető, hogy annak körülbelül a fele, hozzávetőlegesen százezer civil van még jelen a térségben.

Katonai állások és civil lakóhelyek között nem lehet különbséget tenni. A harci alakulatok elhagyatott lakóházakban, a civilek közvetlen közelében állomásoznak.

A Donyeck melletti kisváros, Marinka, de Avgyievka  hajdani zöldövezetében is még mindig sokan élnek. Az üresen álló épületeket katonák vették birtokukba, és gépfegyverosztagok lőállásaként használják. A szakadárok alig 150 méterre állomásoznak. A tűzharcok idején, amelyek általában éjszaka törnek ki, a környék utcáit használják a sérültek kimenekítésére.

Avgyievka

Egy helyi fegyveres elmondása szerint inkább személyautókat használnak a mentő helyett, mert az kevésbé feltűnő.

Ezzel minimalizálják a rájuk kiadott lövéseket, amelyek „halálra rémítenék” a civileket. A Crisis group friss jelentése szerint egyébként az ország keleti része egyetért abban, hogy az ukrán katonák viselkedése sokat javult 2014 óta, amikor „mind részegek és erőszakosak voltak”.

Akik maradtak

Az élet a fronton teljesen leegyszerűsödött. A lakosság a pincében alszik, és nem mozdul ki onnan egészen a déli órákig, amikor a tűzharcok lecsendesednek. A bányák bezártak, mezőgazdálkodás életveszélyes lett. A munkahelyek megszűntek. Az ingázóknak az utazás lehetetlenné vált.

fotó: JS

A frontvonal Európa egyik leggazdagabb termőföldjét szeli át. A földek parlagon állnak, a gránát- és aknaveszély miatt még a kistermelés is tönkrement.

A környékre látogatókat előre figyelmeztetik, hogy csak a kitaposott ösvényeken közlekedjenek, mert minden aknákkal és drótakadályokkal van tele.

Szakemberek szerint a harcok befejeztével az aknamentesítés a rendelkezésre álló anyagi források mértékétől függően 5-20 évig is eltarthat.A fronton lakó időseknek és nőknek nem volt választásuk. Maradtak, mert nem lenne pénzük máshol szállást fizetni. A térség ukrán központjában, Kramatorszkban egy egyszobás lakás bérleti díja csaknem a teljes havi keresetükbe kerül. Az iskolák bezártak, az utcákra alig lehet kimenni az aknák miatt. A gyereket távol élő rokonaikhoz küldték. Harcképes férfiakról, akikből alig maradt a környéken, a helyiek azt tartják, hogy a szakadárok besúgói. Gyakran arról számolnak be, hogy éjszaka látták, ahogy az előrenyomuló DNK csapatokat segítették. Egy magas rangú tiszt egyenesen úgy fogalmazott, az általa ellenőrzött területen élő „civilek 50 százaléka szakadár”.

A helyzet továbbra is bizonytalan. Az otthonukat elhagyó több mint másfél millió emberből szinte már senki sem térne vissza. Többségük lakást bérelt, vagy rokonoknál, barátoknál szállt meg olyan városokban, ahol biztonságban élhetnek és dolgozhatnak.

A katonaság

500 km hosszan közel 90 ezer fegyveres néz szembe egymással. Az ukrán kormány 69 ezerre teszi a terrorellenes hadműveletben (ATO) résztvevő fegyvereseinek számát. Kijev a szakadárok haderejét, feltehetőleg túlzással, 35 ezerre teszi, valamint további 8 ezer várakozó orosz fegyveressel számol a front túloldalán.

A legtöbb megfigyelő szerint az ukrán hadsereg már sokban különbözik attól a koordinálatlan, demoralizált haderőtől, amely két évvel ezelőtt harcba indult.

A parancsnokok és helyetteseik a harmincas éveik elején járnak. Az egyik alezredes szerint a legtöbb vele egyenlő rangban harcoló a húszas évei végén járt. Ő, a maga 34 évével idősnek érezte magát közöttük.
A tisztek többsége élesen bírálja országa katonai és politikai vezetését. Egyikük szerint a konfliktus mind az ukrán, mind az orosz vezetés számára hasznos, „az oroszok továbbra is nyomást gyakorolhatnak ránk, az elnöknek pedig van mire hivatkoznia, hogy elodázza a reformokat”.

Bakancslista

Az ukrán katonai vezetés biztosra veszi, hogy csapatai sikerrel mérnének végső csapást a szakadárokra. Újabb orosz inváziótól való félelmük azonban visszatartja őket. Egyelőre úgy tűnik, az ukrán haderő próbára teszi ellenfelét, és arra játszik, hogy kiismerve haderejét, fokozatosan győzze le azt.

A frontot megjárt katonák szerint a szakadárok nemcsak, hogy képzetlenebbek az ukránoknál, hanem az utánpótlásuk is vészesen akadozik.

Semmibe vett tűzszünet

Mindkét oldalnak fenntartásai vannak a minszki tűzszünet rendelkezéseivel kapcsolatban. Az ukránok legnagyobb baja, hogy bár jelenteniük kell a tűzszünet legkisebb megsértését az ellenség részéről, de csak akkor viszonozhatják, ha bizonyítottan emberéletek forognak kockán. Egy ukrán hadnagy ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott,

„bármikor, amikor tüzet kell nyitnunk, emberéletek forognak kockán, b*ssza meg!”

Hasonlóan a szakadárok is arról panaszkodnak, hogy az orosz katonai felügyelők a körülményektől függetlenül megtiltják a fegyverhasználatot. Az igazság az, hogy mindkét fél tesz a megállapodásra.

Nem is hal meg senki

A felek alábecsülik a harcok intenzitását, és a valóságtól eltérő halálozási adatokat jelentenek. Egyes források szerint a 2015 utolsó hónapjai óta a fronton harcoló ukrán csapatok eddig hatvan bevetésen vettek részt. Hasonló a helyzet a másik oldalon. A szakadár milícia hívei, akik többnyire orosz nacionalista szervezetek tagjai, időről időre a hivatalosnál sokkal magasabb halálozási számokat szivárogtatnak ki.

Akadozó fizetés

Minden kétséget kizáróan az elmúlt években javult a katonai morál az ukrán hadseregben. Ennek ellenére számos probléma továbbra sem oldódott meg, amit a fronton harcoló katonák jó esetben feletteseik hozzá nem értésnek, rossz esetben országuk politikai és katonai vezetőit behálózó korrupciónak tudnak be.

A fegyveresek harci kedvéért leginkább felelős parancsnokhelyettesek is problémákról tesznek jelentést. Az állítják, hogy

a katonáik csak ritkán kapják meg a bevetésenként őket megillető 1000 hrivnya (11 000 Ft) jutalmat. Az ellenség nehézfegyverzetének kiiktatásáért járó extra bevételek sem jutnak el hozzájuk, viszont minden esetben kártérítést kell fizetniük a megrongálódott egyenruhájukért.

Szabadrablás

A nemzetközi biztonsági szervek naponta tesznek jelentést hiányzó tankokról, rakétarendszerekről és tüzérségi ágyúkról a gyűjtőpontokon. Úgy tűnik, a leltárba vett nehézfegyverek tovább vándorolnak a fegyverraktárakból a frontra, és vissza. A minszki megállapodás sorozatos megsértése tovább mélyíti a feszültséget és bizonytalanságot a térségben.

Sem az ukrán kormány, sem pedig az önkényesen kikiáltott Donyecki (DNK) és Luhanszki Népköztársaság (LNK) nem tett lépéseket annak érdekében, hogy csapataikat távol tartsa a civil lakosságtól.

A minszki megállapodás betartatására irányuló eddigi erőfeszítések nem jártak sikerrel. Kijev európai szövetségesei, Washington és Moszkva kiemelt szerepet játszanak a helyzet kezelésében. Oroszország továbbra sem ismeri el a konfliktusban betöltött szerepét, amelyet épp a 2014-es katonai beavatkozása robbantotta ki, és amelyet nagyrészt az általa kiképzett szakadár csapatok tartanak életben.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

German Chancellor and CDU party leader Angela Merkel (C) addresses supporters after exit poll results were broadcasted on public television at an election night event at the party's headquarters in Berlin during the general election on September 24, 2017.
Germany voted in a general election expected to hand Chancellor Angela Merkel a fourth term, while the hard-right Alternative for Germany (AfD) party is predicted to win its first seats in the national parliament. / AFP PHOTO / Odd ANDERSEN
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.