Nagyvilág

Ha minden reptér így működne, esélyük se lenne a terroristáknak

Évi 16 millió utast szolgál ki az izraeli Ben-Gorion repülőtér. Kilométerekkel a terminálok előtt megállítják a kocsikat, de csak a gyanús személyek járműveit kutatják át. Vallják, hogy a reptér nem katonai kiképzőtábor, a rendszer kulcsszereplői a kiképzett őrök.

Tudják, mit kell keresni

A Tel-Avivtól 19 kilométerre található Ben-Gurion nemzetközi repülőtéren a világon egyedülálló biztonsági intézkedéseket vezettek be, hogy kiszűrjék a potenciális merénylőket és, hogy a veszélyforrásokat a lehető legtávolabb tartsák a termináltól.

A rendszer szép számú biztonsági kört foglal magába. Szükség van a külső ellenőrzésre, az átvilágítás bizonyos részét a terminálok ajtaján kívül végezzük. Megállítunk, beazonosítunk és további titkos intézkedéseket hajtunk végre minden autón, ami belép a Ben-Gurion területére

– mesélte a The Jerusalem Postnak Pini Shif, a repülőtér biztonsági részlegének korábbi igazgatója.

A járműveknek a reptérre vezető úton ellenőrzőpontokon kell áthaladniuk. Modern technológiára, képzett és megfelelő számú személyzetre van szükség az állomásokon, másként hatalmas késések lennének.

Ez a folyamat már-már tudományos.

A 2015-ben több mint 16 millió utast kiszolgáló reptéren rendkívül gyors a közlekedés. Az őrök pontosan tudják, hogy mit kell keresni, és ez a kulcs. Ha valami problémát észlelnek a reptér közvetlen környezetében, helyben megoldják. A külső gyűrűben szelektíven vizsgálják át az autókat, olykor bombakereső kutyákkal. A gyanúsan viselkedő személyeket még a bejárat előtt megmotozzák. Az utasokat a becsekkolás során átvilágítják, de emberibb módon, mint a világon bárhol máshol. A terminálokon is a bevált szisztéma szerint járnak el. Csak azt vizsgálják meg szigorúan, aki a rendfenntartók számára gyanús.

Mindenki leveszi az övét, kidobatják velük a vizes palackokat. Ez nem az izraeli megközelítés. Úgy gondoljuk, csak abba kell energiát fektetni, ahol szükséges, nem szabad pazarolni. Nem ellenőrzünk olyan egyéneket, akiket nem kell ellenőrizni

magyarázta Shif.

Forrás: Wikipedia
Forrás: Wikipedia

Nem katonai tábor

Az izraeli reptéri hatóság idén júniusban nemzetközi kollégáinak tartott előadást a témában. 150 európai, amerikai és afrikai belbiztonsági vezető vett részt az oktatáson, ahol főként Izrael védelmi stratégiáját ecsetelték, de szó esett az öngyilkos merénylőkkel szembeni hatékony védekezésről is.

Láttak mindent, mit, hogyan csinálunk. A kérdés csak az, hogy mit vittek haza belőle

– mondta Shif.

Shif az elsők között volt az 1970-es években, aki ellenezte a katonai és rendőri védelmet a reptéri terminálokon. Szerinte civil ruhás biztonságiaknak kell elvégezniük a feladatot.

Egy nemzetközi repülőtér nem katonai kiképzőtábor. Azt akarom, hogy az utasok kényelemben érezzék magukat, mikor megérkeznek. Azt akarom, hogy érezzék a parfümök illatát, hallgassák a zenét anélkül, hogy fegyvereseket és rendőrkutyákat látnának.

A szakember elmondta, Belgium még nem állt fel a padlóról a brüsszeli repülőtéren végrehajtott, márciusi terrortámadás óta. Mint fogalmazott, van rá magyarázat, hogy három hét is kevés volt, hogy minden a normális kerékvágásban folytatódjon tovább: totális sokkhatás érte őket.

A legfontosabb az emberi tényező

Egy 1972-es kormányrendelet szerint a Shin Bet (Izrael belső biztonsági szolgálata) iránymutatást és utasításokat ad, adhat a repülőtér biztonsági részlegének. Shlomo Harnoy hírszerző, a Shin Bet korábbi tagja, évekig szoros kapcsolatban állt a Ben-Gurionnal.

Annyi teendője volt, hogy lépést tartson a valósággal. Yitzhak Rabin volt miniszterelnök 1995-ös meggyilkolása után ő készítette elő a vezető politikusokra irányuló merényletek ellenintézkedéseit.

Nem szabad megvárni a terrortámadást, és csak utána felkészülni rá

– fogalmazott Harnoy.

Forrás: Wikipedia
Forrás: Wikipedia

1979 óta Izraelben majdnem 80 terrortámadást próbáltak meg végrehajtani, de ezek többségét meghiúsították. A nemzetközi repülőterek ma már ügyesen megakadályozzák a merényleteket, de Izrael mégis egyedülálló utasai profiljának meghatározásában.

Stratégiájuk ellehetetleníti a támadókat, mert gépfegyveres és gránátos öngyilkos merénylők egyszerűen be sem tudnak jutni a terminálokra. Oroszországban és néhány afrikai országban az elmúlt években emiatt már izraeli mintára történtek a fejlesztések.

A legfontosabb az emberi tényező, ez teszi egyedülállóvá Izrael biztonságát. Az edzéseken és eligazításokon megtanulják, mire kell figyelniük, mit kell keresniük. Másként kezeljük az embereket. Potenciális támadókat keresünk, és intelligens személyekre van szükségünk, hogy kiszűrjük a gyanús alakokat. Rossz az a meglátás, miszerint milliárdokat kell befektetni a technológiába. Az őrök a legfontosabbak.

– részletezte Harnoy, aki jó okkal gondolja, hogy az elkövetkező évtizedben a terrorizmus tartja majd félelemben a világot, a veszélyek elhárítására viszont nem katonák és rendőrök, hanem jól működő biztonsági szisztéma a megoldás szerinte.

Ma, a 21. században a biztonsági őröknek egyenlőnek kellene lenniük az elit kommandós egységekkel. Ők hiúsítják meg a támadásokat. Mindenkinek meg kell tanulnia a leckét. Belgium nem tanult az orosz esetből, Isztambul nem tanult a belgiumiból. Katonákat és fegyvereseket állítanak oda, akik nincsenek kiképezve erre a munkára.

A szakember elismerte, nem könnyű a rendszert bevezetni olyan reptereken, mint például a londoni Heathrow, ahol évi 50 millió utas fordul meg.

Minden rendszeren van rés

A repülőterek működtetésére – ideértve itt a biztonság kérdését is – EU-s szabályozás van hatályban, ehhez a jogszabályi környezethez igazodva született egy kormányrendelet, amit aztán a munkát meghatározó technológiai utasításokra kellett lefordítani. Ez adja hazánkban a repülőtéri biztonsági szolgálat tevékenységének kereteit.

A biztonsági rendszer elveit a magyar hatóságok – főként a rendőrség –  szabják meg, a szakmai irányítás hozzájuk tartozik, de minden döntés az EU-s előírásokra épül. Ergo korlátoltak a lehetőségek. 

Hardy Mihály, a Budapest Airport kommunikációs vezetője a 24.hu megkeresésére elmondta, állandóan zajlik a szakmai tapasztalatcsere a repülőterek között.

Az új kerítésvédelmi rendszert nemrégiben épp Izraelből érkeztek szakemberek tanulmányozni. A repterek biztonsági rendszerei európai szinten is sokrétűek, elég nagy a szórás, különböző mértékben szakszerűek.

Hardy Mihály hozzátette, éves szinten milliárdokat költenek a fejlesztésekre, folyamatosak az elemzések.

Senki nem mondhatja, hogy száz százalékos a biztonság, mert minden rendszeren van rés. Mi azon dolgozunk, hogy minél kisebbre csökkentsük az esélyét egy merényletnek.

A kommunikációs vezető arra a kérdésre nem tudott választ adni, előfordulhat-e a közeljövőben, hogy a Ben-Gurionhoz hasonlóan itthon is átvizsgáljanak minden egyes érkező autót, ez ugyanis nem a repülőtér hatásköre. Kérdéseinkkel megkerestük a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságot, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Ferihegyen egyébként a tavalyi adatok szerint a biztonsági területért felelős igazgatóság 500 főt foglalkoztat, valamennyiük védelmi tudatossági képzést kapnak.

  • Utasbiztonsági részleg (kézipoggyász és személyvizsgálat): 300 fő
  • Fegyveres Biztonsági Őrség (kritikus infrastruktúrák védelme): 103 fő
  • Polaroid (a reptéri azonosító kártyák, gépkocsi behajtási engedélyek kiadása, a kiadás feltételeinek kezelése): kb. 100 fő

Ajánlott videó

Olvasói sztorik