Külföld
Isztambul, 2016. július 16.
Recep Tayyip Erdogan török elnök támogatói tüntetnek az isztambuli Taksim téren 2016. július 16-án kora hajnalban. A hadsereg egy része katonai puccsot kísérelt meg Törökországban az este, éjfél után azonban még nem volt világos, hogy kinek a kezében van valójában a hatalom. Ankarában és Isztambulban robbanások hallatszottak, és lövöldözés is kitört katonák és rendőrök között. (MTI/EPA/Sedat Suna)

Mégis mi a fene történt Törökországban?

Kerner Zsolt
Kerner Zsolt

¯\_(ツ)_/¯. 2016. 07. 16. 01:53

Péntek este a török hadsereg megpróbálta átvenni a hatalmat a török kormánytól. Az eseményeket ebben a cikkben követtük, ahogy azt is, mekkora a káosz Törökországban. Ami a legfontosabb:

  • Puccskísérlet volt Törökországban, a hadsereg azt állítja, átvette a hatalmat. Megszállták a török tévét, és a kormánypárt székházát. Lezárták a hidakat és az ankarai repteret.
  • Erdogan épp nyaralt, amikor bejelentkezett a török tévében. Azt állította, a kormány a helyén van, az utcára hívta az embereket. Erdogan Fethullah Gülen hitszónokot vádolja a puccs megszervezésével.
  • A miniszterelnök azt mondta, a puccs a demokrácia ellen szól, és megbánják még, akik ezt tették.
  • Lövöldözések, összetűzések voltak Isztambulban és Ankarában.
  • Egy ideig teljes volt a káosz, nem lehetett tudni, ki van hatalmon.

Elemzésünk megírásakor még nem látszott biztosan, hogy sikerrel jár-e a hatalomátvétel.

A török hatalmi játszmában kettő, vagy három oldal van. Egyelőre ebben sem lehetünk biztosak. Az egyik oldalon Recep Erdogan török elnök áll. Az utóbbi időben sokan vádolták vele (nagyrészt joggal), hogy a szekuláris Törökországot az iszlamizmus felé, a kormányzást pedig a diktatúra felé tolja. 

Árnyékkormány Amerikából

A másik oldalon Fethullah Gülen, egy Pennsylvaniában élő hitszónok áll. Gülen korábban Erdogan szövetségese volt, az elnök nagyrészt ennek köszönheti politikai dominanciáját. Gülen ugyan elvileg a mérsékelt iszlámot követi, mégis egy egész országra kiterjedő árnyékállamot vezet, ahol aszerint értékelnek embereket, hogy mennyire tartják be az iszlám szabályait.

Gülen befolyása egészen elképesztő Törökországban. 2015-ben Erdogan szinte boszorkányüldözéshez hasonlóan próbált meg leszámolni az embereivel a rendőrségen és az ügyészségen belül. Nem úgy néz ki, hogy sikerült. Rendőrök ezreit váltották le és helyezték át, bírókat rúgtak ki, többen börtönbe kerültek. A Gülen befolyása alatt álló rendőrségen belül korábban szinte senki nem kerülhetett befolyásos – vagy bármilyen – pozícióba, ha nem volt a klikk tagja. Mindenkit megfigyeltek, és ugyan nem kényszerítettek az iszlám szabályainak betartására, de megjegyezték, hogy megteszik-e.

A harmadik oldalon a hadsereg áll. Törökországban a hadsereg a hatvanas évek eleje óta a demokrácia és a szekularizmus fenntartójának tartja magát, azóta négyszer vették át fegyverrel a hatalmat, amikor úgy érezték, hogy az ország az iszlamizmus felé sodródik. Erdogannal szemben most ugyanez a vád. Törökország hadserege nagyon erős, a NATO második legnagyobbja az amerikai után. Az a nagy kérdés, hogy a puccs honnan indult, mert a sikeressége is ettől függ.

Kispuccs

Ha a katonai vezetés csúcsa is részt vett benne, akkor sokkal nagyobb eséllyel lesz sikeres. Ha viszon csak a tiszti kar, az ezredesek szervezték, akkor könnyedén elbukhat. Most úgy néz ki, hogy utóbbi történt. A török lapok szerint Muharrem Köse ezredes áll a puccs megszervezése mögött. Már csak azt nem tudni, hogy ő melyik oldalon áll, ha áll egyáltalán valahol. A puccs kezdetén mindenesetre azzal jelentkezett be a hadsereg, hogy a demokráciát és a szabadságot akarják visszaállítani.

AP
AP

A puccs már csak azért is sikerülhetne nehezen, mert Erdogan minden hibája ellenére elég népszerű. Elsősorban inkább a konzervatívabb vidékiek között, a szekuláris, liberálisabb városiak nem igazán kedvelik. Többen kuktához hasonlították a török politikát, ahol addig nőtt a feszültség, amíg fel nem robbant az egész.

Ha megütnek, török

A puccs, még ha le is verik, semmiképpen nem jön jól Erdogannak. A török elnök eddig az erős vezető szerepében pózolt, de most kiderült, hogy messze nem olyan erős, mint korábban gondolták. Ráadásul a török stabilitásnak sem tesz jót.

A török stabilitás pedig Európának most tényleg nagyon fontos. 

Törökországban jelenleg hárommillió szír menekült él. Igaz, hogy csak egy részük szeretne eljutni Európába, másik felük inkább megvárná, hogy véget érjen a szír háború. Ennek ellenére a török hadsereg határozott fellépése jelentősen csökkentette azoknak a számát, akik el is indultak Európa felé.

Az EU pedig úgy próbálta megoldani a menekültválságot, hogy kiszervezte Európa határvédelmét Törökországnak. Eszerint a török vízummentességért cserébe a kormány megakadályozta, hogy menekültek induljanak Európába. Volt emellett egy menekültcsere-program is, ahol a menekültek egy részét visszaküldtük Törökországba, hogy olyanokat küldjenek helyettük, akik menedékjogot is kapnának. Ez a megegyezés már Ahmed Davutoglu volt miniszterelnök távozásánál is veszélybe került.

Katasztrófa lehet belőle

Davugotglut egyébként szintén egy hatalmi harc után csinálta ki Erdogan, hogy aztán egy sokkal kevésbé nyugatbarát, de sokkal lojálisabb embert tegyen a helyére. Európa szempotnjából egyébként egy határozottabb katonai hatalomátvétel akár jól is jöhetne, mert Erdogan nem szerette volna akkora lendülettel betartani a korábbi megegyezéseket, mint kellett volna, ráadásul folyamatosan politikai alkuként használta az Unió gyengeségét.

A legnagyobb kockázat most az, hogy a katonai puccs  és Erdogan ugyanolyan népszerűek lesznek, mert ebben az esetben könnyen poglárháború lehet a konfliktusból. Ez pedig végképp nem tenne jót sem Törökországnak, sem Európának.

A Közel-Keleten így is akkora a káosz, ami még közel-keleti mércével is kiemelkedő. Az Iszlám Állam, a növekvő radikális muszlim terrorizmus, a tömeges migráció és a polgárháborúk után egy kettészakadó Törökország katasztrófa lenne.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.