Külföld

Igazán bizarr, ahogy Trumpot és Clintont megválasztották elnökjelöltnek

Ignácz Péter
Ignácz Péter

főleg kül. 2016. 06. 11. 13:25

Véget ért kedden az Egyesült Államokban a már február óta tartó előválasztási szezon, ami alatt a republikánusok és a demokraták egy szörnyen bonyolult és nem teljesen demokratikus rendszert alkalmazva eldöntik, hogy ki legyen az elnökjelöltjük.

Négy hónap, több mint negyvenmillió leadott szavazat és egy sok-sok millió dollárt felemésztő kampány után kedden véget értek az előválasztások az Egyesült Államokban, ahogy utoljára hat államban is beleszólhattak a választók abba, ki legyen a demokraták és a republikánusok elnökjelöltje. Ezzel egy olyan folyamatra tehetünk pontot, amit rendszeresen jellemeznek úgy, hogy

bizarr, bonyolult, őrült és kaotikus.

És ráadásként – pont a demokrácia hazájában – antidemokratikus.

Pedig, amikor a két nagy párt alig ötven évvel ezelőtt kialakította a most is használt rendszert az elnökjelöltek kiválasztására, éppen az lett volna a lényeg, hogy az addig alkalmazott módszer helyett egy sokkal demokratikusabb és átláthatóbb folyamat után szülessen döntés. Ugyanis egészen a hetvenes évek elején bevezetett reformokig a párt vezető politikusai és befolyásos alakjai  nyári elnökjelölő gyűléseken a nép akaratát kizárva gyakorlatilag egymás között dönthettek arról, hogy kit indítsanak az elnökválasztáson.

A 19. század közepe óta létező elnökjelölő gyűlések megmaradtak, és hivatalosan máig az egyes államokból odaküldött delegáltak választják ki a párt elnökjelöltjét. A reformok hatására azonban minden államra kiterjesztették az előválasztások intézményét, aminek célja, hogy megkössék az elnökjelölő gyűlésre küldött delegáltak kezét. Akik így már nem arra a jelöltre szavazhattak, akire akartak, hanem arra, akit saját államuk választói egy szavazáson kiválasztottak. Ezzel azt akarták elérni, hogy az emberek, és ne a delegáltakat a zsebükben tudó párvezetők dönthessenek.

BRIARCLIFF MANOR, NY - JUNE 07:  U.S. Republican Presidential candidate Donald Trump addresses supporters and the media following primary elections on June 7, 2016 in Briarcliff Manor, New York. Trump spoke to the media at Trump National Golf Club.  (Photo by John Moore/Getty Images)
Fotó: John Moore

Ez papíron nagyon jól hangzik. Az alig ötven éves rendszer azonban annyira hemzseg az őrjítő hibáktól, hogy sokszor magukat a jelöltek kelnek ki ellene. Ott van elsőként a caucus intézménye, ami aztán

tényleg minden, csak nem demokratikus.

Míg a legtöbb államban az előválasztás tényleg választás (azaz szavazóhelységek vannak, urnák, szavazólapok és titkos voksolás), néhány államban pártgyűléseken, úgynevezett caucusokon döntenek az elnökjelöltről. Ezeket a választókerületi gyűléseket egy fix időpontban, jellemzően este tartják, és általában több órát vesznek igénybe.

Azaz alapból ki van zárva a szavazók egy része, mondjuk akik akkor éppen dolgoznak, esetleg nem találnak babysittert a gyereknek, vagy egészségügyi okokból képtelenek elutazni a caucus helyszínére. Ráadásként egyes esetekben (mint a demokratáknál Iowában) még a titkos szavazás demokratikus alapelvét sem alkalmazzák, és nyílt szavazásokat tartanak.  Nem csoda, hogy a részvételi arány szánalmasan alacsony szokott lenni. De sok esetben a rendes előválasztások, a primary-k is olyan eredményt hoznak, ami

kérdésessé teszi, mennyire számít az emberek véleménye.

Az egyes államokban tartott előválasztások végén nem az számít, ki mennyi szavazatot kapott, hanem az, mennyi delegáltat szerzett magának. A delegáltak elosztása azonban nem egy egységes rendszert követ, hanem minden egyes államban a pártszervezetek maguk alakíthatják ki, milyen módszer alapján döntenek a delegáltak sorsáról.

Így fordulhatnak elő olyan furcsa eredmények, mint Republikánus Párt Louisianában tartott előválasztásán, ahol Donald Trump ugyan 4 százalékkal több szavazatot kapott a második helyen végzett Ted Cruz texasi szenátornál, mégis majdnem megtörtént az, hogy Cruz tíz delegálttal többet kapott, mint Trump. De érdekes mondjuk Dél-Karolina esete is, ahol Trumpra ugyan a választóknak mindössze 32,5 százaléka voksolt, de ezzel elnyerte az állam mind az 50 delegáltját.

Democratic presidential candidate Hillary Clinton speaks at an event at the UFCW Union Local 324 on May 25, 2016 in Buena Park, California. / AFP PHOTO / Tommaso Boddi
Fotó: AFP / Tommaso Boddi

Vagy a demokratáknál Wyoming, ahol ugyan Bernie Sanders 56-44 arányban legyőzte Hillary Clintont, a végén Clinton mégis 11 delegáltat szerzett, míg Sanders csak hetet. Az ottani szavazók legalább azt elmondhatják magukról, hogy valamennyit számított a voksuk. Washington államban még ezt sem. Az ottani demokrata primary eredményét ugyanis a pártvezetés teljesen figyelmen kívül hagyta, és inkább a két hónappal korábban tartott pártgyűléseken osztották el a delegáltakat. Így Clinton hiába nyerte meg a választást, Sanders lett a valódi győztes.

Végül ott van Pennsylvania, és a republikánus primary,

aminél furcsább választást nehéz elképzelni.

Az államban 71 delegált elosztásáról döntenek, akik közül csak 17-et kap meg a választás győztese. A többi 54 delegált pedig arra szavaz az elnökjelölő gyűlésen, akire akar. Magukat a delegáltakat ugyan a szavazók választják ki, neveik rajta vannak a szavazólapon, de azt már nem jelzik, melyik jelöltet támogatják. Így a pennsylvaniai választók valójában nem is tudják, hogy kire adják le a szavazatukat. Így könnyen megtörténhet, hogy egy jelölt ugyan messze több szavazatot kap riválisainál, mégis elveszti a választást. (Ehelyett idén Trump a szavatok alig több mint felével szinte az összes delegáltat elnyerte.)

És négy év múlva előről kezdődik az egész.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.