Külföld

¯\_(ツ)_/¯, mondta Németország a törökök reakciójára, miután a német parlament népirtásnak nevezte az örmény népirtást

24.hu
24.hu

2016. 06. 03. 14:31

A német kormány szerint a török kormány a várakozásoknak megfelelően reagált a német parlament csütörtöki határozatára, amely népirtásnak minősítette az Oszmán Birodalomban 101 éve kezdődött örményellenes mészárlásokat, és Berlin abban bízik, hogy nem lesznek további negatív reakciók – mondták pénteken berlini illetékesek.

Sawsan Chebli külügyi szóvivő a kormányszóvivői tájékoztatón kérdésre – Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter előző nap Argentínában tett nyilatkozatát idézve – elmondta, hogy a berlini török nagykövet hazarendelése konzultációra és az ankarai német nagykövetség ügyvivőjének bekéretése a török külügyminisztériumba megfelelt a várakozásoknak.

Rámutatott, hogy Törökország Ausztriával és Luxemburggal szemben is hasonlóan járt el az örmények elleni vérengzések megítélésével összefüggő ügyekben.
Hangsúlyozta, hogy Németországban él a legnagyobb török közösség Törökországon kívül, és a két országot rendkívül sűrű és szoros kapcsolatháló fűzi össze. Így a kormánynak az a “nagy reménysége”, hogy a szövetségi parlament (Bundestag) csütörtöki döntése nem befolyásolja hátrányosan a két ország viszonyát.
Steffen Seibert kormányszóvivő Angela Merkel véleményét ismertetve hozzátette, hogy a két ország viszonya mély és baráti kapcsolatokon és közös érdekeken alapul, és ez az alapzat azt is “elbírja”, ha egy kérdésben nem egyeznek a nézetek.

A szóvivő szerint a német kormány igyekszik ösztönözni az örmény-török “párbeszédet és politikai kiegyezést”, méghozzá nem a Bundestag csütörtöki döntése óta, és elismeri, hogy a török fél tett lépéseket az ügyben. Azonban a kölcsönös megértésért mindkét féltől további erőfeszítésekre van szükség, például a vonatkozó török javaslat alapján fel kellene állítani egy történészekből álló közös testületet a történtek tanulmányozására.

A Bundestag csütörtökön a kormánypártok – a CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) – és az ellenzéki Zöldek közös indítványára minősítette népirtásnak az 1915-ben kezdődött vérengzéseket. Az elsöprő többséggel elfogadott határozatban a Bundestag rámutatott arra is, hogy a Német Császárságnak “szégyenletes szerepe” volt a történtekben, mert diplomatái révén voltak értesülései a népirtásról, mégsem tett semmit “ezeknek az emberiesség elleni bűntetteknek” a megakadályozásáért.

Azt mondták, a Bundestag nem akarja felelősségre vonni a mai Törökországot a múltban elkövetett bűnökért, célja az örmény-török megbékélés ügyének előmozdítása, amelyben viszont van felelőssége a mai Törökországnak.

Történészek 1,5 millióra teszik az oszmán törökök által az első világháború alatt és után elpusztított örmények számát, és sok kutató a 20. század első népirtásának tartja az akkori eseményeket. A mai Törökország azonban mint az egykori Oszmán Birodalom utódállama következetesen visszautasítja, hogy a történteket népirtásnak nevezzék.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Local demonstrators march with a flag with the image of Russian President Vladimir Putin and Hungarian Prime Minister Viktor Orban close to the headquarter of the governor FIDESZ party at Heroes Square as students, teachers of the Central European University and their sympathizers protest in downtown Budapest on April 9, 2017. 
Hungarian lawmakers approved legislation that could force the closure of a prestigious Budapest university founded by US billionaire investor George Soros, sparking fresh protests. The English-language Central European University (CEU), set up in 1991 after the fall of communism, has long been seen as a hostile bastion of liberalism by Prime Minister Viktor Orban's government.  / AFP PHOTO / ATTILA KISBENEDEK
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.