Wrecked boats and thousands of life jackets used by refugees and migrants during their journey across the Aegean sea lie in a dump in Mithimna on February 19, 2016.
The EU and Turkey will hold a special summit in early March to push forward a deal to stem the migration crisis, European Council President Donald Tusk said. / AFP PHOTO / ARIS MESSINIS
Külföld

Ha most nem csinálunk valamit, durvább menekülthullám jön, mint eddig

Kerner Zsolt
Kerner Zsolt

¯\_(ツ)_/¯. 2016. 05. 31. 18:31

Tavaly legalább 3700 menekült halt meg a Földközi-tengeren. Az afrikából és a Közel-Keletről érkező menekültek számára ez az út legveszélyesebb része Európa felé. És hiába enyhül a menekültválság nyomása például Magyarországra nézve, egyre többen halnak meg átkelés közben.

Csak a múlt héten több mint hétszáz ember halt meg az elsüllyedt hajókban, köztük egy csecsemő is, akinek a képe bejárta a világot. Mivel a haláleseteket csak a túlélők elbeszéléseiből ismerik, ezért valószínűbb, hogy ez a szám inkább 900 körül lehet. Sőt, az AP már ezer emberről beszél.

A Földközi-tenger most az a hely, ahol a legkevesebbet ér az emberélet.

Az embercsempészet közgazdaságtana egyszerű. Mivel ezek a hajók csak egyszer teszik meg az utat – odafelé -, ezért nem éri meg drága hajókat tenni a menekültek alá, hiszen úgysem kapják őket vissza.

Menekültapály

Így kerülnek a képbe a rozoga gumicsónakok, vagy régi halászbárkák, amelyekre több száz embert zsúfolnak fel az embercsempészek. A mentőcsónak méretű gumitutajokon átlagosan 300 ember szokott utazni, és pillanatok alatt eltűnhetnek a víz alatt.

Az olasz partiőrség Vega nevű hajója múlt héten 45 holttestet és 135 túlélőt mentett ki egy gumicsónakról. A maradék száz emberről nem is tudnak, csak annyit, hogy a túlélők egy része sokkos állapotban volt, mert nemrég vesztették el a családtagjaikat. Ez mostanra mindennapossá vált Afrika és Európa között.

A tavalyi 3700 halottnál idén sokkal többen veszhetnek a tengerbe, ha csak egy hét alatt majdnem ezer ember halt meg.

A picture taken on February 20, 2016 shows children among refugees and migrants on a rubber boat on their way from Turkey to the Greek northern island of Lesbos as Greek coast guards embark on the boat off Mytilene, Lesbos.  / AFP PHOTO / STRINGER
Fotó: AFP / Stringer

És a menekültválságnak egyelőre nincs vége, lehet, hogy évtizedekig. És ez nem csak a szíriai polgárháború eredményeitől függ. De azért ez is nagyban befolyásolja. A polgárháború öt évvel ezelőtti kezdete óta 13 millió embernek kellett elmenekülnie otthonából. Hétmillióan Szírián belül maradtak, csak máshova költöztek. Hatmillióan viszont elindultak külföldre.

Visszaszíria még

Ebből másfél-kétmillió ember érkezett meg Európába, így a Szíriából elmenekültek nagy része nem jött, és lehet, hogy nem is akar majd Európába jönni. Ha szerencsénk van. Több mint egymillió ember menekült Törökországba, Libanonba és Jordániába is. A 4,5 milliós Libanon szinte megroppan a teher alatt, és érdemi segítséget senkitől nem kapnak. Jordánia közkiadásainak (persze ezek nem európai színvonalú közkiadások) negyede a menekültek ellátására megy el.

Az, hogy a három földrajzilag és kulturálisan is megközelíthetőbb országba menekültek a szírek, egy csomó előnnyel jár, főleg Európa számára. Egyrészt nem vándorol a kontinensre irányíthatatlan csoportokban folyamatosan többszázezer ember, másrészt nem kell megküzdeni az integráció problémájával sem.

Ráadásul a politikusoknak sem kellene folyamatosan attól rettegni, hogyan adják el a választóiknak a menekültek letelepítését.

A photo taken on April 14, 2016 shows graffiti on the side of a broken boat showing the faces of a migrant woman and children by Italian street artist Eron inside the Treccani Institute in Rome.  / AFP PHOTO / FILIPPO MONTEFORTE / RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY MENTION OF THE ARTIST UPON PUBLICATION - TO ILLUSTRATE THE EVENT AS SPECIFIED IN THE CAPTION
Fotó: AFP / Filippo Monteforte

Törékeny török

Hatalmas kérdés viszont, hogyan tartható a mostani állapot. A Törökországban pihenő kétmilliónál is több menekült egy részét csak Erdogan elnök és a török kormány akarata tartja az országon belül. És csak azért vannak ennyire kevesen, mert a szír-török határon már éles lőszerrel lőnek a menekültekre.

Ez is csak azért létezik, mert ez Európai Unió vezetői annyira megrémültek, hogy kiszervezték a kontinens határvédelmét Törökországnak. Ebben több komoly hiba van. Az egyik, hogy ezért cserébe adni is kellett valamit a tágan értelmezett Közel-Kelet legveszélyesebb feltörekvő diktátorának, másrészt pedig lemondtunk egy rakás olyan elvről, amelyek eddig nagyon fontos elemei voltak a modern európai identitásnak.

És nem is biztos, hogy volt értelme. A török megállapodás jóideje hajszálnyira van attól, hogy darabokra essen. És közben újabb front nyílt a menekültek számára.

Az Európába érkező menekültek nagy része már nem Törökországból Görögországba, hanem Líbiából Olaszországba próbál meg eljutni.

Múlt héten több mint negyvenezer embert mentettek ki a tengerből azok közül, akik Líbiából próbáltak meg eljutni Európába. Ez körülbelül annyi, mint tavaly ilyenkor. A menekültáradat elleni egyéves küzdelem értelme tehát az volt, hogy a becslések szerint két (2, II, kettő, két darab) százalékkal kevesebb menekült indul el épp Európa felé, mint egy évvel ezelőtt. Mindezt úgy, hogy a törökök még mindig feltartóztatják őket.

ATHENS, GREECE -MAY 18 :  Tents of migrants and refugees on May 18, 2016 in the port of Piraeus, Athens, Greece. Hundreds of refugees and migrants continue to move everyday to government-built shelters and less than 1,500 people remain at Piraeus.  The number of migrants arriving in the Greek islands dropped by 90 percent in April compared to the previous month. (Photo by Milos Bicanski/Getty Images)
Fotó: AFP / Milos Bicanski

Szegény Európa

A Líbiából érkező menekültek nagy része a szubszaharai Afrikából, vagy magából Líbiából érkezik, ahol az Iszlám Állam a politikai káoszt kihasználva tombolni kezdett. Igazán az afrikai menekültek rohamától kell viszont tartani.

Azok a menekültek, akik Afrikából érkeznek Európa felé, a kontinens rosszabb helyzetben lévő országainak gazdagabb polgárai. Ők azok, akik már megengedhetik maguknak, hogy kifizessék az embercsempészeknek az Európába vezető kifejezetten drága utat. Akik ezt nem tehetik meg, többnyire Afrikán belül menekülnek, ha nem annyira szegények, hogy egyáltalán ne tudjanak elmenekülni sehova.

Ezért az a furcsa helyzet alakult ki, hogy Afrika gazdagodása kifejezetten hátrányos lehet az Európát a menekültáradattól féltők számára. Ahogy egyre több afrikai engedheti majd meg magának, hogy elinduljon Európa felé, egyre többen is fognak elindulni.

Dánia vagy Jordánia

Addig pedig, amíg Európán belül nincs semmilyen ötlet arra, hogyan lehetne értelmesen megoldani a menekültválságot, legalább azoknak az országoknak segíthetnénk érdemben, akik most kezelik a problémát helyettünk.

Európa számára kifejezetten megérné Libanont és Jordániát támogatni. Nem csak azért, mert enélkül belerokkannak a válságba, hanem azért, mert a földrajzi közelségből következik, hogy például a szíriai háború befelyezésével sokkal könnyebben hazatérnének azok, akik csak a szomszédba menekültek, mint azok, akik egészen Németországig.

A szíriából menekülők lehetőségei most úgy néznek ki, mint a szerencsejáték:

  • A kisebb kockázatot vállalják, és a közelben maradnak, de rosszabb körülmények között.
  • Vagy a nagyobb kockázatot, és megpróbálnak eljutni Európába.

Ha menedékjogot kapnak, megéri, ha nem, vagy még rosszabb esetben, ha meghalnak, akkor hiábavaló volt az egész út.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.