Külföld
SANLIURFA, TURKEY - OCTOBER 06: Tanks of Turkish Armed Forces are seen on the hills at the Turkey - Syria borderline in the Suruc district of Sanliurfa Turkey, as the clashes between the Islamic State of Iraq and the Levant (ISIL) and Kurdish armed groups continue in Ayn al-Arab city (Kobani) on October 6, 2014. (Photo by Ensar Ozdemir/Anadolu Agency/Getty Images)

Az Iszlám Állam háborúba ránthatja Törökországot

Jászberényi Sándor
Jászberényi Sándor

újságíró, haditudósító, író. 2016. 05. 17. 19:11

A napokban jelent meg egy kiváló politikai elemzés az Iszlám Állam politikájáról Törökországgal. A cikket jegyző Szelim Koru és S.G. Grimaldi a legkiválóbb szakértői a török politikának - szerintük az Iszlám Állam nagyon azon van, hogy beléptesse Törökországot a háborúba.
Korábban a témában:

Ez év elejétől kezdve az Iraki és Levantei Iszlám Állam (Islamic State of Iraq and the Levant, ISIL) GRAD-rakétákat lőtt ki Kilisre, amire a Török Haderő (Türk Silahlı Kuvvetleri, TSK) tüzérségi és légitámadással reagált; ezzel legalább 862 ISIS harcost ölt meg.

Ennek ellenére május hónapban továbbra is naponta érték el ISIS-rakéták Kilist. Az összesített adatok alapján ebben az évben eddig legalább 88-an sebesültek meg, 21-en pedig meghaltak a török oldalon.

Mérgesedik a helyzet helyi és kormányzati szinten egyaránt a mindennapi élet sorozatos fennakadásai miatt. Ezzel egy időben az ISIS kiadott egy nyilatkozatot, amelyben a török beavatkozás következményeivel fenyegetőzik, amelyet egy 2015 júliusában foglyul ejtett török katonáról szóló lefejezős felvételen mutatna meg.

Május 8-án éjjel a török hadsereg első alkalommal tett jelentést Szíriában zajló szárazföldi hadművelet végrehajtásáról.

A kormányoldali napilap, a Yeni Şafak szerint 15-20 török különleges egység hatolt be az ISIL által ellenőrzött területre. A rajtaütést a szövetséges haderők légicsapása követte az Egyesült Államok és Oroszország tudtával.

Mi az ISIS célja a török harcokkal? Esetleg az észak Aleppóban folyó ellenséges erők török támogatásra adott válasz? Vagy egy jól átgondolt kísérlet a török haderő nagyobb jelenlétet és véresebb harcokat követelő szíriai bevonására? Az ISIS stratégiai céljait Törökországnak címzett propagandája fedheti fel.

A muszlim keresztesek

Visszanézve az ISIS török propagandájának egyes állomásait, céljai előre sejtethetőek lehettek volna. A propaganda három fő állomása: nem hivatalos (2013-tól 2014 közepéig), fél hivatalos (2014 elejétől 2015 közepéig) és hivatalos (2015 közepétől mostanáig).

Forrás: www.kayserinews.com

A konfliktus kirobbanásának kezdetén az Iszlám Állam propagandája nem hivatalos úton, a tagjai segítségével történt. Oguzkan Gozlemecioglu (azaz Muhammed Selef), a jól ismert ankarai ISIS-vezető például személyes Facebook-oldalán interjút tett közzé Ahmet Gunduzzal, egy korai török ISIS emírrel (akit 2014-ben megöltek), amelyben adományokat gyűjtöttek.

Ebben az időszakban az ISIS már rendszeresen toborzott Törökországban.Az An-Nuszra és az ISIS közötti kapcsolat 2014-es felbomlását követően a régóta fennálló török nyelvű globális dzsihadista honlapok, mint Takva Haber és Enfal Medya, az ISIS mellé álltak. Eredeti, pozitív hangvételű anyagokat tettek közzé általában török ISIS-tagok Facebook-posztjai alapján. Segítették hivatalos propagandájának terjesztését – csak arab nyelven, török fordítás vagy felirat nélkül.

A török biztonsági szolgálatok nem üldözték erőszakkal a török származású ISIS-tagokat vagy azok hálózatát. 2015-ben azonban a helyzet megváltozott. A moszuli túszhelyzet 2014 júniusában – melynek során az ISIL 46 török állampolgárt fogott el és tartott fogva három hónapig az iraki Moszul város Török Konzulátusán – megoldódott, és ezzel kezdetét vették a tárgyalások Törökország és az Egyesült Államok között, a törökországi Incirliki katonai bázisának használatáról, hogy megkezdhessék az ISIS bombázását.

Ezzel egy időben, 2015 márciusában az ISIL elindította a Darul Hilafe-t, az al-Hayat média török nyelvű ágát, amely egyben az ISIS legfőbb propaganda fegyvere is. 2015. júniusában Darule Hilafe török nyelven napi rendszerességgel hírösszefoglalókat tett közzé az al-Beyan rádióban, majd elindította a magazinját Konstantiniyye címmel.

A Konstantiniyyeben lehozott anyagok számtalanszor megelőzték a jövőbeni incidenseket. A Konstantiniyye harmadik kiadása 2016. szeptember 27-én az öngyilkos merénylőket állította középpontba. Nem vállalta a felelősséget a Suruc városbeli török öngyilkos merényletért, több török származású támadót kiemelt Irakban és Szíriában. Mindössze 12 nappal később, egy török állampolgár, Yunuz Emre Alagoz (Seyh Abdurrahman Alagoz, Suruc városbeli merénylő testvére) és egy azóta is azonosítatlan szíriai 102 embert ölt meg Ankarában 2015. október 10-én. Ezt követően még három sikeres és sikertelen merényletkísérlet történt Törökországban: egy sikertelen újévi támadás Ankarában, egy januári német turistákat ért támadás Isztambul vigadó negyedében, és egy márciusi szintén isztambuli támadás az Istiklal utcában.

A Konstantiniyye negyedik kiadása, amely 2015 decemberében jött ki, a török iskolarendszert kritizálta és felhívta a figyelmet azokra az újságírókra, akik az ISIL-ről írtak. Ez volt az egyetlen kiadás, amely nyíltan felvállalta az ISIL törökországi tevékenységét, egészen pontosan a szír származású tanár meggyilkolását Kahramanmaras városában, 2015 áprilisában. A következő hat hónapban az ISIL két szír származású újságírót/aktivistát ölt meg Gaziantepben és Sanliurfában.

A törökországi stratégia

Az ankarai merényletet követően világossá vált, hogy a Diyarbakirban, Mersin/Adanában, és Surucban történt támadások központilag irányított és megtervezett akciók voltak, ellentétben  a korábban feltételezetteknél. A rendőrség megtalálta azt az épületet, ahol a támadásokhoz a bombákat készítették. 2016 januárjában a török titkosszolgálat információt szivárogtatott ki Yunus Durmaz lefoglalt laptopjáról. Durmaz az ISIS egyik legfontosabb török tagja volt, aki az októberi ankarai merényletet megelőzően Szíriába menekült. A napvilágra került információk szerint az ISIS célja a török társadalmi szerkezet megrendítése volt.

A közlések szerint a laptopon 26 további személy és helyszín szerepelt célpontként. Ezek közül a legaggasztóbb célpontok alavita és kurd falvak voltak. A támadások sikeresen kiújíthatták volna a siíta-szunnita ellentéteket Anatóliában, valamint tovább súlyosbíthatták volna a török-kurd feszültséget. A laptop katonai bázisok és rendőrállomások felderítéseit is tartalmazta.

Az  ISIS minden bizonnyal a Kurd Munkáspártéhoz (PKK) hasonló céllal választotta ezeket a célpontokat: az állam működésébe vetett bizalom meggyengítését célozta. 

Az állami média forrásai szerint a török rendőrség több, mint 820 ISIS-tagot és támogatót vett őrizetbe 2016-ban (más források szerint a szám 450-re tehető) Törökországban, ezzel gyakorlatilag felszámolva a helyi hálózatot. Az újabb ISIS-merényletek török elkövetői – mint Mehmet Ozturk támadása izraeli turisták ellen Isztambul Istiklal utcájában, 2016. március 19-én –  már Szíriából szivárogtak vissza.
A megváltozott feltételek nem kedveznek az ISIS számára Törökországban. A sorozatos letartóztatások és a török állam ISIS-szel szembeni egyre keményebb fellépése miatt lehetséges, hogy a szervezet stratégiát váltott, és célpontjai TSK-állomások lettek, valamint, hogy megpróbálják a török csapatokat a szíriai hadszíntérre bevonni.

A Konstantiniyye legutóbbi két kiadása éppen ezek lehetőségét taglalta. Ezzel egy időben van esély arra is, hogy az ISIS megpróbálja kihasználni Törökország és az Egyesült Államok közötti ellentéteket, amely az Egyesült Államok kormánya által “Manbij Pocket”-ként emlegetett terület lezárásával kapcsolatos (az Iszlám Állam ellenőrzése alatt álló terület a török-szír határon), ami végleg megtörné a Törökországgal határos terület ISIS vezetését.

Lehetséges, hogy a szervezet így próbálja rávenni Törökországot a beavatkozásra, ami azonban az orosz csapatokkal, valamint az Assad-rezsim-féle és a kurd haderőkkel való összecsapásokhoz vezetne.

Változás az ISIS stratégiájában

A Konstantiniyye idei ötödik és hatodik kiadása, a TSK és Törökország jelenlegi, Észak-Aleppó-beli beavatkozását tárgyalja. Az ISIS mindkettőben nyíltan megfenyegeti a török kormányt annak folyamatos katonai és rendőrségi műveletei miatt.

Az ötödik kiadás szerint:

A hitehagyott török nemzet személyesen segíti a sahawat [szíriai ellenzéki] csoportokat, akik tüzérségi támadásokkal az Iszlám Állam ellen küzdenek Aleppó északi völgyeiben. Allah akaratából az Iszlám Állam azon dolgozik, hogy ezek a hitetlenek megfizessenek tetteikért.

Az ISIS szerint a török hadsereget túlterheli két fronton vívott harca:

Az ellenséges csapatokat Törökország tüzérsége támogatta Aleppó északi vidékén, egy olyan országé, amely még arra sem képes, hogy megvédje magát az ateista PKK-tól.

A hatodik kiadásban az ISIL kifejtette:

A hitehagyott török kormány feláldozza a katonáit. Elhalasztja a háborút a saját hazájában egy háborúért az Iszlám Állam ellen… Ahogy a mi kalifánk mondta: »Esküszöm, bosszút állunk, esküszöm, még ha időbe is telik, bosszút állunk!«”

Ezek a számok terjedelmes cikksorozatokat közöltek a TSK, azaz “a fáraó katonáinak” célponttá nyilvánításáról: “azok, akik a hitehagyott rendszert védelmezik… elfordultak az iszlámtól”. A Konstantiniyye hatodik számának megjelenéséig az ISIS főként állami célpontokat nevezett meg, ami tehát jelentős változást mutat a stratégiájában.

2015. december közepéig az ISIS az Irakban található török kiképzőbázist támadta több alkalommal, számos TSK-katonát sebesítve meg. 2015. április 28-án közzétettek egy videót, amelyen fényes nappal három mobil tüzérségi páncéltörő rakétát semmisítettek meg. Ez volt az első támadás gépesített TSK-egység ellen a határ túloldalán. 2016. április 30-án török öngyilkos merénylő Gaziantepben, rendőrállomáson robbantott, megölve ezzel két rendőrt.

A hatodik szám, a Konstantiniyye legfrissebb kiadása, a foglyul ejtett TSK-katonát, Sefer Taşt állítja a középpontba. Taşt a TSK és az ISIS közötti első összecsapáskor, 2015. július 1-én került fogságba Ardıçlı településen, Kilisben. A jelentések szerint megsérült, míg egy másik TSK-katona meghalt. Taşról 2015 szeptemberében lehetett legutóbb hallani, közölték, hogy egy Raqqai börtönben tartják fogva.

Taş Igdirből, Törökország legkeletibb tartományából származik, minden bizonnyal kurd nemzetiségű. 2016. januári interjúban Taş apja azt állította, hogy a belügyminisztérium felvette vele a kapcsolatot fia ügyében. Úgy fogalmazott: “Daesh talán kér valamit a fiúnkért cserébe”.

Még ha török kormány hajlandó is a cserére (és azt nyilvánosságra is hozza), – a korábbi tapasztalatokból kiindulva – Taş sorsa már megpecsételődött.

Az angol nyelvű folyóirat, a Dabiq 2015-ös számában az ISIL norvég és kínai túszokat kínált fel, akárcsak Taşt, alkura készen, narancssárga kezeslábasban. 2015 novemberében mindkettejüket kivégezték.

Tas kivégzésének következményei

Példa nélküli lenne, ha az ISIS kivégezné török foglyát. A Moszul városbeli konzulátus három hónapig tartó túszejtése alatt a túszokkal többé-kevésbé humánusan bántak az ISIS harcosai. (A jelentések szerint Törökország 180 ISIL fogvatartottat adott a 46 török túszért). Egy török katona nyilvános kivégzése azt üzenné a török nyilvánosságnak, hogy az ISIS Törökországot is a “keresztes nemzetek” (Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Németország) közül valónak tartja, vagyis az iszlám ellenségének.

Ez a fajta üzenet már elérte az ISIS-propagandát, de még nem tört be a török közpolitikai vitákba, különösen nem az iszlamisták körébe, akik félnek megosztani a muszlim közösséget.Még a kilisi rakétatámadásokat is szenvedő szerkezetben tudósították a médiumok (“rakéták hullottak Kilisre”), kevés utalást téve azokról, akik kilőtték azokat. Az ISIS gondolatmenetét követve a kivégzés szimbolikus jelentése az lenne, hogy illusztrálja, hogy Törökország a nyugatot választotta az Iszlámmal szemben.

A szárazföldi csapatok

Ha az ISIS szándéka valóban az, rábírja a török haderőt, hogy jelenjen meg a szíriai hadszíntéren, azt számos tényező bonyolítaná.

A kilisi rakétatámadásokra reagálva a török miniszterelnök úgy fogalmazott:

Ha a szárazföldi csapataink nélkülözhetetlenné válnak, akkor ki fogjuk küldeni őket.

Amennyiben Taşt bántódás éri, ez a kérdés minden bizonnyal előtérbe kerül. Ha a TSK Szíria területén ISIS elleni hadműveleteket hajt végre, elkerülhetetlenné válnak szárazföldi műveletek a kurd harcosokkal szemben is. Rosszul megtervezett műveletek akár az orosz csapatokkal való összetűzésekhez is vezethetnek Észak-Szíriában.Mindent összevetve úgy tűnik, hogy Törökország nem kíván beavatkozni Szíriában. Korábban sem hajtott végre még kisebb, korlátozott műveleteket sem; és valószínűleg az ISIS erősödésének ellenére sem fog.

Ezzel kapcsolatban a török diplomaták általában a katonai beavatkozás nem kívánatos jogi következményeivel érvelnek.

Egyes török katonai források szerint viszont egyszerűen csak nincs konkrét terv az ISIS ellen.

Másik török katonai forrás pedig azt nyilatkozta, hogy a TSK “könnyedén” leverné az ISIS-t, és “elfoglalhatná Raqqát, de nem maradhatna ott. Nem tudunk ISIS területeket hosszú távon elfoglalni”.

Ha az ISIS támadásai Törökország ellen tovább súlyosbodnak, akkor a legvalószínűbb, hogy arra a TSK komolyabb tüzérségi támadásokkal reagál, és erősebb együttműködést kötve az Egyesült Államokkal, beveti a drónprogramját.

A nagyobb ISIL öngyilkos merényletek (Suruc, Ankara, Isztambul) meg-megszakították a politikai diskurzust Törökországban.

Politikai értelemben az Erdogan-kormány nem tud több ISIS-rakétát elviselni úgy, hogy az ne látszódjon meg a rájuk leadott szavazatokon. Az AK Párt (Igazság és Fejlődés Pártja, AKP) a PKK elleni harcot helyezte előtérbe.

A rakétatámadások dühöt váltottak ki az emberekben Kilisben, ami önmagában azonban nem tudta országos szinten befolyásolni a közvéleményt. Ez nem azt jelenti, hogy a kormány nem tesz lépéseket a rakétatámadások megfékezésére, sokkal inkább azt, hogy rövid távú, egymástól viszonylag független politikai megállapodásokon keresztül próbálja meg elérni azt.

Még ha bizonyos tényezők az ISIS ellen dolgoznak is, van esély a szervezet további erősödésére, hogy sikerül behúzni a török közvéleményt egy frontális támadás követelésébe.

Egy kizárólag török állampolgárokat érő, tömeges sérülésekkel járó támadás képes lenne teljes mértékben felülírni az eddigi török hozzáállást. Elképzelhető olyan váratlan ISIS-támadás, amely nagyszabású TSK-válaszreakciót váltana ki.

Egyelőre úgy néz ki, hogy az ISIS próbálkozik, északi szomszédjának határait feszegeti. Amennyiben a májusi, szárazföldi betörést követően a rakétatámadások folytatódnak, a TSK további rajtaütésekre kényszerül.

A jelenlegi támadások a politikai kommunikáció egy formáját jelentik, amelyben mindkét fél a másik határait keresi.

Az ISIS elleni harc eszkalálódását Törökország és koalíciós partnerei csakis a háború területi és szereplők szerinti viszonyrendszerének tisztázása révén kerülhetik el.

(warontherocks.com)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.