Külföld

Észak-Korea már negyven éve tartozik a svédeknek ezer Volvo árával

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2016. 05. 03. 17:33

A Volvókat egyébként azóta is használják, bár a magas rangú személyek jó ideje már a gengsztermercikre esküsznek. Az viszont jó lenne, ha előhúznák végre azt a százmilliárd forintot a zsebükből.

Korea a második világháború után felszabadult a japán megszállás alól, így hét évszázad után először örülhettek a szabadságnak, de az ENSZ egy szovjet, illetve egy amerikai megszállási zónára osztotta az országot. Az északi Phenjanban 1945 augusztusában Kim Ir Szen vezetésével szovjetbarát ideiglenes kormány jött létre, három évvel később, 1948-ban pedig megalapították a továbbra is szovjetbarát Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot, vezetőcsere azonban nem történt. Céljuk az ország úgyraegyesítése volt, de a Szovjetunió támogatásának hiányában ezt sem erőszakos, sem baráti módon nem tudták megtenni.

A Kínai Népköztársaság 1949 júniusi megalapítása, és az amerikai csapatok délről való kivonása után a kínai vezető, Mao Ce-Tung azonnal támogatásáról biztosította a kis országot, rövidesen pedig Sztálin is áldását adta a háborúra. 1950-ben elindult a koreai háború, mely három év alatt sem ért el sikereket, hiszen az amerikaiak segítségével a déliek mindig  visszaverték a támadásokat, a határok pedig semmit sem változtak.

Az 1953-as fegyverszünet után Észak egyre inkább erős személyi kultusszal rendelkező diktatúrává vált, melyet a már említett Kim Ir Szen egészen 1994-ben bekövetkezett haláláig vezetett. A hatalmat fia, Kim Dzsong Il vette át, ami 2011 decemberében, halála után egyik fiára, Kim Dzsongunra szállt. Az országban a nyolcvanas évek óta milliók éheznek, sőt, a fejletlen vidéken mindennapos az éhhalál, míg a felső tízezer nyugati színvonalon él, a hadsereg számára pedig mindig van pénz. A hatvanas-hetvenes években a helyzet azonban ennyire még nem volt vészes: a források jó része az ipar fejlesztésére ment el, így a gazdasági növekedés néha a 25 százalékot is elérte.

A svédek is látták ezt, és ki akarták használni a helyzetet a kapcsolatok némiképp szorosabbra vonásával: a baloldaliak és indusztrialisták teljese egyértésben állapodtak meg Kim Ir Szennel és elvtársaival, hogy kiaknázhassák az ország ásványkincseit. Az észak-koreaiak számára egy nyugati ország támogatása pedig újabb hatalmas lépést jelentett ahhoz, hogy komolyan vehető nemzetté és jelentős erővé válhassanak – előbb a térségben, majd a világon.

A Volvo a nyugati cégek közül úttörőként jutott el a zárt országba, ahová 1974-ben ezer Volvo 144 szedánt exportáltak. Kim Ir Szenék alig egy évvel később egy svéd-koreai ipari szakkiállítást szerveztek, melyre egy egész sor svéd gyártótól, így az Atlas Copcotól és a Kockumstól is rendeltek ipari gépeket. Ezt követően vált világossá, hogy az állam egyáltalán nem szándékozik fizetni az autókért, sőt, a szakkiállításra szállított többi eszközért sem.

A számla azóta is kiegyenlítetlen, Svédország pedig néhány éve újra felvete a kapcsolatot a diktatúrával, hogy valamiképp bevasalhassák az elmaradt összegeket, de ezekre nyilvánvalóan vajmi kevés esély mutatkozik.

“Sokakat megvakított Észak-Korea óriási üzleti növekedésének látványa – az emberek versenyeztek, hogy elsőként érhessenek oda, Svédország pedig az első nemzet akart lenni, akik bejutnak erre az új piacra.” – árulta el a történetről annak egyik kutatója, az újságíró Lovisa Lamm Nordenskiöld.

Természetesen az ország nem csak svéd cégeket károsított meg – az Expressen magazin 1976-ban például arról adott hírt, hogy Észak-Korea másfél milliárd forintnyi értékben rendelt Svájcból kétezer Rolexet, hogy a diktátor azokat szétoszthassa leghűségesebb emberei közt, rajtuk az elmaradhatatlan, gravírozott felirattal:

Kim Ir Szen ajándéka

Az állam vezetése természetesen nem pénzzel egyenlítette volna ki a számlákat, hanem ásványkincsekkel – jórészt cinkkel és rézzel, de az ország közgazdászai túl optimisták voltak azok értékével kapcsolatban, a nemzetközi piac árai pedig hirtelen nagy mértékben csökkentek.

A Volvók egyébként most, negyvenkét évvel később is Phenjan utcaképének fontos, és vadonatújnak tűnő elemei: jó részük a kicsi, de megbízható taxiflotta része.

Az inflációval számolva a tartozás mára három milliárd svéd koronára, azaz több, mint százmilliárd forintra rúg. Vajon látják majd egyszer a svédek ezt az összeget? Nem hinnénk.

Fotók: Roman Harak, Hooniverse, Raymond Cunningham
vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

US actress Sharon Stone arrives on May 21, 2013 for the screening of the film "Behind the Candelabra" presented in Competition at the 66th edition of the Cannes Film Festival in Cannes. Cannes, one of the world's top film festivals, opened on May 15 and will climax on May 26 with awards selected by a jury headed this year by Hollywood legend Steven Spielberg.     AFP PHOTO / LOIC VENANCE / AFP PHOTO / LOIC VENANCE
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.