Nagyvilág

Kína tényleg olyan rakétát tesztelt, amivel elérhetnék Amerikát

A kínai külügyminisztérium honlapján azt írta: semmi kivetnivaló nincs a rutinszerűen végrehajtott kísérletekben kínai területen, ezek a tesztek nem irányulnak semmilyen ország vagy célpont ellen.

Kína közvetetten megerősítette csütörtökön, hogy újabb tesztet hajtott végre legújabb nagy hatótávolságú interkontinentális rakétájával.

A The Washington Free Beacon című lap a napokban azt írta, hogy Kína április 12-én ismét tesztelte a Dongfeng-41 (DF-41) kódjelű új, nagy hatótávolságú ballisztikus rakétáját. Nem derült ki az írásból, hogy pontosan mikor történt a kísérlet, de a lap megjegyezte: az előtt volt, hogy Ashton Carter amerikai védelmi miniszter a múlt pénteken felkereste a Dél-kínai-tengeren állomásozó Stennis amerikai repülőgép-hordozót.

A kínai külügyminisztérium csütörtökön honlapján közzétett közleményében azt írta – nyilvánvalóan reagálva a lap értesülésére -, hogy semmi kivetnivaló nincs a rutinszerűen végrehajtott kísérletekben kínai területen, és ezek a tesztek nem irányulnak semmilyen ország vagy célpont ellen. A tárca szerint a teszt helyéről szóló médiajelentések merő találgatások.

Van egy kis feszültség a Spratly-szigeteknél

Carter látogatásának szimbolikus jelentőséget kölcsönöztek hírügynökségek, és felemlegetették, hogy a térségben megnövekedett a feszültség, mert Kína bő egy évvel ezelőtt nagy munkálatokba kezdett a vitatott hovatartozású Spratly-szigeteken: kikötőket és kifutópályákat épít. A Spratly-szigeteket Vietnam és a Fülöp-szigetek is magáénak tekinti. A térséget tartják a dél-ázsiai régió egyik legveszélyesebb válságövezetének.

Hszi Csin-ping kínai elnök felügyelete alatt ambiciózus modernizációs fegyverprogram zajlik Kínában, az ország radarok számára láthatatlan harci gépeket és saját repülőgép-hordozókat is fejleszt.

A Dongfeng-41-es több nukleáris robbanófej hordozására képes nagy hatótávolságú hadászati rakéta. Kínából indítva el tudja érni az Egyesült Államokat is. 

A fegyverkezést aggodalommal figyelik a Kínával területi vitában lévő országok, továbbá Washington is. Peking azonban azt állítja, hogy nincsenek ellenséges szándékai, a hadsereg korszerűsítése pedig az ország biztonsági igényeit szolgáló legitim szándékkal történik.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik