A legújabb, helyi idő szerint vasárnap délután ismertetett mérleg szerint 246 halálos áldozata és több mint 2500 sebesültje van a természeti katasztrófának. Ezt Jorge Glas, a latin-amerikai ország alelnöke közölte, miután felkereste az egyik érintett térséget.
Egy nappal a földrengés után még tartott a kutatás a romok között rekedt túlélők után, részint munkagépekkel, részint puszta kézzel.
Olaszországi látogatását megszakítva a katasztrófa sújtotta területre érkezett Rafael Correra ecuadori elnök is. Correra az állami rádióban beszélve a túlélők felkutatását jelölte meg első számú feladatnak. “Mindent újjá lehet építeni, de az emberek életét nem tudjuk visszaadni, ez a legfájdalmasabb” – mondta.
A Richter-skála szerint 7,8-as erősségű földmozgás a legsúlyosabban az ország nyugati, csendes-óceáni partvidékét érintette, de szerte az országban érezni lehetett.
A közlések szerint az első, pusztító földrengést 163 utórengés követte. Hat tartományban szükségállapotot hirdettek ki.
Ez volt a legnagyobb erejű földmozgás Ecuadorban 1979 óta, amikor hatszáz ember életét követelte egy hasonló természeti csapás.
Venezuela, Chile és Mexikó közölte, hogy kész segélyt és szakértő személyzetet küldeni Ecuadornak, és felajánlotta országa segítségét John Kerry, az Egyesült Államok külügyminisztere is. Az ecuadori Vöröskereszt 800 önkéntest mozgósított. Az Orvosok Határok Nélkül nemzetközi segélyszervezet közölte, hogy Ecuadorba küld egy csapat orvost Kolumbiából.
Az ecuadori előtt néhány nappal, csütörtökön két nagy erejű földrengés rázta meg Japánt. Habár mindkét ország az úgynevezett csendes-óceáni Tűzgyűrű mentén fekszik, ahol erős és gyakori a vulkanikus tevékenység, az Egyesült Államok Földtani Kutatóintézete szerint az egymástól ilyen nagy távolságra bekövetkező erős földrengések általában nincsenek összefüggésben egymással, egy nagy erejű földrengés legfeljebb néhány száz kilométeres távolságon belül válthat ki másik nagy földrengést.
