Nagyvilág

Mesélt a férfi, akit azért fizetnek, hogy bordélyházakba járjon

A hatvanas, elvált férfi John néven mutatkozik be. Nyugdíját magánnyomozóként egészíti ki: önkormányzati hatóságok megbízásából prostituáltakat buktat le. Ez pedig csak úgy megy, ha próbavásárlóként igénybe veszi a szolgáltatásaikat.

„Többször van szó egyszerű kézimunkáról, mint bármi másról” – mondja, de azt elismeri, hogy ennél kellemesebb jövedelemkiegészítő munkát aligha találhatott volna. Arról, hogy mennyit keres pontosan, nem szívesen beszél, csak annyit árul el, hogy az összeg egész jó zsebpénz.

„Arra természetesen nem elég, hogy Porschéval furikázzak, de ha azt veszem, hogy olyasmiért fizetnek, amire mások komolyabb összegeket áldoznak, nincs okom panaszra.”

John környezetének fogalma sincs arról, hogyan keresi a férfi a sörre valót. „Nem olyasmi ez, amivel előhozakodsz, ha egy bárban megkérdezik, hogy miből élsz”. A férfinak két felnőtt fia van, közülük csak egyik tud apja munkájáról. Ő egészen izgatott, és kicsit talán büszke is lett, miközben apja vallomását hallgatta.

A meló legnagyobb része a papírmunka, de azért akad benne élvezet.

Johnnak minden egyes légyottjáról többoldalas, minden apró részletre kiterjedő jelentést kell írnia. Időpontok, helyek, emberek, nevek: ki, mit, mikor, hogyan, hol, és mennyiért. Ezeket a jelentéseket, a tanúvallomással kiegészítve aztán a hatóságok bizonyítékként vetik be a bíróságon.

Illusztráció (fotó: Europress)
Illusztráció (fotó: Europress)

A rendőrök egyébként gyakorlatilag fegyvertelenek az 1990-es évek óta gombamód szaporodó illegális bordélyokkal szemben. Egyenruhás például a küszöböt sem lépheti át bírói végzés nélkül, az átlagkuncsaft szerepét eljátszó magánnyomozó azonban minden további nélkül gyűjtögethet terhelő bizonyítékokat.

A közpénzből fizetett bordélynyomozók miatt időnként felzúdul a közvélemény.

Alig egy hete bukott el Hornsby városa egy helyi masszázsszalon ellen indított pert. A bíróság érvelése szerint ugyanis nem lehet bordélynak nevezni egy helyet, ha egyszerre csak egy prostituált használja üzletszerű kéjelgésre. Az így bedőlt nyomozásra százezer ausztrál dollárnyi (kb. 21 millió forintot) költöttek.

Nick Berman, városi tanácsos elismerte, hogy önmagában valóban nevetségesen hangzik az, hogy embereket azért fizetnek közpénzből, hogy prostikhoz járjanak, de szerinte ez a legjobb módszer az illegális bordélyok ellen. Sőt, azt mondja, az ítélet alapján úgy tűnik, több ilyen embert kell alkalmazniuk.

Lachlan Jarvis, egy bordélynyomozókat is közvetítő, Lyonswood nevű magánnyomozócég vezetője azt mondta, hogy az egész országban 12 önkormányzat fizet prostizásért embereket, s ezek mind Új-Dél-Walesben vannak. Azt mondta:

nem annyira álommeló ez, mint amilyennek hangzik.

Először is az önkormányzatoktól, vagy az általuk megbízott jogászoktól kapott szigorú instrukciók szerint kell eljárniuk és, nagyon precízen kell elvégezni a munkát, ami nem teljesen veszélytelen.

John azt mondja, ő maga is félt, amikor először kellett megjelennie a bíróságon, hogy egy bordélyház működtetői ellen tanúskodjon.

„Ezek illegálisan működő helyek, amik elég szépen profitálnak. Nagyon féltem, hogy egy olyan ügyben szerepelek majd a vád tanújaként, amelyik ennyire szorosan kötődik az alvilághoz”

– mondta. A férfi paranoiája azonban egy idő után elmúlt, mert egyszer sem érezte még, hogy ne lenne biztonságban, sőt, még fenyegetéseket sem kapott soha.

Illusztráció (fotó: MTI)
Illusztráció (fotó: MTI)

John négy éve járja már a Sydneyben sereglő, jellemzően ázsiai nyilvános házakat, és két-, háromhetente vannak „bevetései”. Azt mondja, eddig mindössze három olyan masszázsszalonban járt, ahol a kezelés során nem ajánlottak neki szexuális szolgáltatást. „A legtöbbször csak egy kis kézimunkát, de azért vannak olyanok is, akik rögtön közösülést kínálnak. Abban sincs azért akkora öröm, a lányok csak túl akarnak lenni az egészen, és már hívják is be a következőt.”

A múlt heti fiaskó után nem tudni, hogy meddig működik majd az ausztrál bordélynyomozók rendszere. Hornsyby önkormányzata máris azért lobbizik Új-Dél-Wales törvényhozásánál, hogy sürgősen vizsgálják felül a bordélyház törvényi definícióját. John azt mondja, fogalma sincs róla, hogy egy szabálymódosítás hogyan, és milyen mértékben érintené a munkáját. Úgy véli, neki nem is dolga, hogy megkérdőjelezze az igazságszolgáltatás működését. Ameddig lehet, ő végzi a dolgát.

(via: news.com.au)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik