Nagyvilág

Putyin lett a minden oroszok hídverője

Putyin, krím (Array)
Putyin, krím (Array)
Tenger választja el az Ukrajnától elmart Krímet Oroszországtól, ezért mindenki Vlagyimirja hidat akar a Kercsi-szoros felett. Hamarosan kezdődik az építkezés, 2018-ban szalagot vághatnak.

Történelmi küldetésnek nevezte a Krímet az orosz szárazfölddel – Ukrajna elkerülésével – összekötő híd megépítését Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken. Putyin a Kercsi-szorosban lévő Tuzla-szigeten beszélt erről, ahol megtekintette Oroszország leendő leghosszabb, 19 kilométeres hídjának építését. Az elnök a Krím orosz annektálásáról – a hivatalos orosz szóhasználat szerint az “újraegyesítésről”, vagy a félszigetnek “az anyaországhoz történő visszatéréséről” – szóló szerződés kremlbeli aláírásának második évfordulóján járt az objektumnál.

Putyin szerint a Tamanyi-félszigetet a krími Kerccsel összekötő hidat 2018. december 18-án kell átadni a közúti és a vasúti forgalomnak. Az orosz elnök a szövetségi és a krími kormányzati szervek vezetőivel folytatott tanácskozásán elmondta, hogy a híd

integrálja a félszigetet a nemzeti közlekedési áramlatokba, erősíti az oroszországi területek összekapcsolódását és pótlólagos lehetőségeket hoz létre a gazdasági növekedés számára.

Az elnök kiemelte annak fontosságát, hogy modernizálják az egész krími közlekedési infrastruktúrát és növeljék annak áteresztő képességét, egyebek között azt, hogy építsék ki a négysávos autópályát Kercs és Szimferopol között, különben az egész hídépítés “többé-kevésbé értelmetlené” válik. Felszólította kormányának tagjait, hogy nevezzék ki a sztrádaépítés személyi felelősét.

Sztráda is kell

Az orosz vezető szerint a szimferopoli repülőtér új termináljának megépítése hozzájárul majd a félsziget turistaforgalmának fellendítéséhez. Szergej Akszjonov, a krími kormányzat vezetője Putyin kérdésére, hogy hol tart ma az objektum megvalósítása, kijelentette, hogy a tervezési és felmérési munkákat április 1-re tervezik befejezni.

Az elnök kitért a krími energiaellátás kérdésre is, ami szerinte 2018-ra el fogja érni az 1920 megawattos szintet, ami jóval meghaladja majd a jelenlegi 1300 megawattos fogyasztást. Ehhez hozzájárulnak majd a Kercsi-szoroson áthaladó nagyteljesítményű elektromos kábelek (a múlt év végén fektettek már le ilyeneket és májusban újabb tenger alatti vezetékeket fognak átadni), valamint a szevasztopoli és szimferopoli hőerőművek első blokkjainak beindítása.

A tanácskozáson elhangzott: a Krímben eddig 72 milliárd rubel (mintegy 1 milliárd dollár) értékben 63 beruházási megállapodás született és 120 milliárd rubel (csaknem 1,8 milliárd dollár) értékben további 83 projekt áll előkészületben.

Putyin azért is nevezte történelmi küldetésnek a híd megépítését, mert annak létrehozását már 1910-ben II. Miklós cár idején, és 1930-ban a szovjet korszakban is eltervezték, de az elképzeléseket a két világháború meghiúsította. A Krím náci megszállói megkezdték egy állandó átkelő megépítését, amit a szovjet hadvezetés szándékosan nem bombáztatott. A háború után ideiglenes hidat vertek itt, amit jégzajlás pusztított el. Az épülő kercsi híd a 227 méteres pillértávolsága és 35 méteres magassága miatt nem akadályozza majd a hajóforgalmat – írja az MTI.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik