A reálgazdaság megtámogatását, a strukturális reformok folytatását, a piaci törvények érvényesítését, egyben a pénzügyi piac stabilizálását ígérte Li Ko-csiang kínai miniszterelnök szerdán a parlament éves ülésszakát lezáró hagyományos kormányfői sajtóértekezleten.
Li mindezek mellett jelezte, a központi kormány döntési jogait a jövőben még nagyobb arányban igyekszik majd az alsóbb, tartományi szintekre utalni.
A problémák között megemlítette, hogy egyes vállalatok és ágazatok nehézségei miatt tavaly jelentősen megnőtt a nem teljesítő hitelállomány. Ugyanakkor a kereskedelmi bankok tőkemegfelelési mutatója a nemzetközi kockázati határérték alatt volt, meghaladta a 13 százalékot. A fedezettségi mutató 180 százalék felett, vagyis a kormány által meghatározott 150 százaléknál magasabban volt.
A vállalati adósságráta magas volta nem újszerű probléma Kínában – jegyezte meg a miniszterelnök, de hozzátette, rendelkeznek olyan piaci alapú eszközökkel, amely lehetővé teszi ennek leszorítását. Li itt utalt arra az elképzelésre, amely lehetőséget teremtene a tartozások részvényekre váltására.
A miniszterelnök azt hangoztatta, hogy Peking a jelenlegi helyzetében jó eséllyel képes a pénzügyi kockázatokat hatástalanítani, ugyanakkor az akut problémákkal küzdő kínai gazdaság nem tudja függetleníteni magát a világgazdaság nehézkes kiútkeresésétől.
A kormányfő azon meggyőződésének adott hangot, hogy a túltermelési kapacitásait leépítő iparágakat, így például a szénbányászatot, az acélipart és a petrolkémiai ágazatot érintő bezárásokkal járó elbocsátások nem fognak tömeges munkanélküliséghez vezetni.
Rámutatott, hogy tavaly 1 millió embert kellett hasonló okokból máshol elhelyezni, és tapasztalataik bíztatóak. Hozzátette, a kormány 100 milliárd jüanos (15,3 milliárd dollár) alapot képzett az így előálló helyzetek kezelésére. Miközben elvárják a helyi kormányzatok aktív szerepvállalását, az összeg növelhető – jegyezte meg. Hozzátette: tavaly 13 millió új városi munkahelyet teremtettek, és az idei év első két hónapjában a szolgáltató ipar 8,1 százalékkal bővült éves összehasonlításban.
A gazdasági fejlődést hátráltató tényezők közepette Kína növekedése lassabb ütemre váltott, de az alapok szilárdak, és amíg a kormány folytatja a reformok végrehajtását, a gazdaságot nem veszélyezteti “kemény landolás” – hangoztatta a miniszterelnök. Megjegyezte, hogy a bővülés hagyományos eszközeinek, az iparosításnak és az urbanizációnak továbbra is fontos szerepet szánnak.
Kiemelt kép: egy katonazenekar karmestere vezényel, mialatt a az Országos Népi Gyűlés (NPC), vagyis a kínai parlament képviselői elhagyják a pekingi Nagy Népi Csarnok kongresszusi termét 2016. március 16-án, a parlament éves ülésszakának zárónapján. (MTI/AP/Ng Han Guan)
(MTI)
