German Chancellor Angela Merkel (L) is helped by her host Hungarian Prime Minister Viktor Orban (R) as she loses her pen during a joint press in the parliament in Budapest on February 2, 2015 during Merkel's firts visit to Hungary in last five years. AFP PHOTO / ATTILA KISBENEDEK
Külföld

Merkelről is döntenek, de Orbánnak is fájhat

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2016. 03. 13. 08:48

Tartományi választások kezdődtek Németországban. A kancellár menekültpolitikájáról is ítéletet mondanak.

Vasárnap Baden-Württemberg, Rajna-vidék-Pfalz és Szász-Anhalt választópolgárai dönthetnek a helyi törvényhozás összetételéről. A reggel 8-tól este 6-ig tartó választás előtt a kampány fő témája a menekültválság volt, a legnagyobb sikert pedig a szövetségi kormány menekültpolitikájának bírálatára összpontosító Alternatíva Németországnak (AfD) arathatja. A 2013-ban alakult párt az eddigi öt után további három Landtagba (helyi törvényhozásba) juthat be, Szász-Anhaltban akár 20 százalék körüli eredményt is elérhet, megelőzve a tartományban a Kereszténydemokrata Unióval (CDU) kormányzó szociáldemokrata pártot (SPD).

A volt NDK területén fekvő 2,2 millió lakosú Szász-Anhaltban annak ellenére volt központi kampánytéma a menekültválság, hogy a tartomány tavaly mindössze 41 ezer menedékkérőt helyezett el a Németországba érkezett 1,1 millióból. A tartomány miniszterelnöke, a CDU-s Reiner Haseloff kiugróan népszerű vezetésével a párt jelentős fölénnyel végezhet az első helyen, megismételve 2011-ben elért sikerét. Az utolsó mérések szerint 32 százalékon áll, 2011-ben a szavazatok 32,5 százalékát szerezte meg.

A második helyen ismét az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéből és nyugati baloldali tömörülések összeolvadásával létrejött Baloldal végezhet, a 2011-ben szerzett 23,7 százalék után 21 százalékkal. Az SPD támogatottsága 21,5-ről 14 százalékra süllyedhet, az újonc AfD mögé szorulhat. A Zöldek a bejutási küszöbön, 5 százalékon állnak, 2 százalékponttal gyengülve 2011-hez képest. Más párt vélhetően nem jut be a magdeburgi Landtagba, ahol a CDU-SPD koalíció várhatóan folytathatja a kormányzást.

Az ország délnyugati részén fekvő Baden-Württembergben történelmet írhatnak a Zöldek. Az ökopárt most először végezhet első helyen Landtag-választáson, így hivatalban maradhat az 1980-ban alakult párt történetének első tartományi kormányfője. Winfried Kretschmann kétharmados többséget szerezne, ha közvetlen választással töltenék be a tisztséget. A pragmatikus politikát folytató 67 éves egykori gimnáziumi tanár megmutatta, hogy a Zöldek hatalomra kerülése nem jelent “ökodiktatúrát”.

A német autógyártás egyik fellegváraként számon tartott tartomány gazdasága kormányfői tevékenysége révén még inkább felvirágzott. Pártja a szavazatok 32 százalékát szerezheti meg a 2011-es 24,2 százalék után. A CDU a felmérések szerint szavazói jelentős részét elveszíti – 39 százalékról 29 százalékra esik vissza -, így most először nem a konzervatívoké lesz a legnagyobb frakció a stuttgarti Landtagban. Ugyanakkor a CDU ellenzékből kormányra kerülhet, mert a Zöldek jelenlegi koalíciós partnerétől, az SPD-től is nagy számban fordulnak el szavazók.

Az SPD a 2011-es 23,1 százalék után a szavazatok 14 százalékát szerezheti meg, ami azt jelenti, hogy egy képviselői hely hiányozhat majd a Zöldek-SPD koalíció többségéhez, a közös kormányzás folytatásához. Az AfD várhatóan 11 százalékos eredménnyel kerül be a Landtagba, a liberális FDP pedig megőrzi képviseletét, az öt évvel ezelőtti 5,3 százalék után 6 százalékos választási eredménnyel. A Landtag-választáson 7,7 millió ember adhatja le voksát.

Az ország nyugati részén fekvő Rajna-vidék-Pfalzban most először két nő verseng a miniszterelnöki címért, az SPD színeiben Malu Dreyer jelenlegi kormányfő és CDU-s kihívója, Julia Klöckner. Mindketten igen népszerűek, ami jórészt annak tulajdonítható, hogy ügyesen építenek a nőkkel szembeni pozitív előítéletekre, kötelességtudó, szorgalmas, törődő, befogadó, vigasztaló személyiségként mutatják be magukat.

Julia Klöcknert sokan Angela Merkel pártelnök-kancellár egyik lehetséges utódjának tartják, a nem hivatalos utódjelölti státusz megőrzéséhez azonban nyernie kell, és győzelmi esélyei az utóbbi hetekben szinte napról napra fogyatkoztak. A CDU tavaly novemberben még 11 százalékponttal vezetett az SPD előtt, de a legutóbbi felmérések szerint már egy százalékponttal lemarad a 36 százalékon álló SPD mögött. A különbség 2011-ben is minimális volt, az SPD a szavazatok 35,7 százalékát szerezte meg, a CDU hajszállal mögötte végzett, 35,2 százalékkal.

A szociáldemokraták a Zöldekkel léptek koalícióra, akik a 2011-ben szerzett 15,4 százalék után most 5,5 százalékos eredményre számíthatnak, vagyis csupán 0,5 százalékponttal léphetik át a bejutási küszöböt. Visszaesésük azzal a következménnyel járhat, hogy a koalíció elveszíti többségét a mainzi Landtagban. A tartományi gyűlésbe bejuthat az FDP is, amely a voksok 7 százalékára számíthat, és az AfD, amely 9 százalékon áll. A Landtagban így három helyett öt pártnak lehet képviselete. A CDU az FDP-vel lépne kormányra, de többségük valószínűleg nekik sem lesz. Így alakulhat CDU-FDP-Zöldek, vagy SPD-FDP-Zöldek koalíció. Az AfD-vel egy párt sem kíván kormányzati együttműködést kezdeni.

A szerdán-csütörtökön készült utolsó felmérések eredményeit csak pillanatfelvételként lehet értelmezni, meglehet, hogy időközben változott a helyzet. Meghatározó hatással lehet az erőviszonyokra a választási részvételi arány is, és az, hogy miként döntenek a bizonytalanok, akiknek aránya viszonylag nagy, Baden-Württembergben 44 százalék, Rajna-vidék-Pfalzban 35 százalék, Szász-Anhaltban pedig 43 százalék.

Egy bíboros is üzent

Keresztény ember nem választhatja a gyűlöletet – jelentette ki a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung vasárnapi napilapban megjelent interjúban Reinhard Marx bíboros, a Német Püspöki Konferencia elnöke az országban tartott tartományi választásokra utalva. A bíboros arra kérte a hívőket, hogy ne támogassanak idegengyűlölő jelölteket vagy programokat.

Egy keresztény nem adhatja támogatását senkinek, aki gyűlöletet kelt, aki rasszizmusról prédikál, aki kirekesztő, barátokra és ellenségekre osztja a világot.

Marx bíboros úgy vélte: gátlástalanná vált a politikai diskurzus. A katolikus vallási vezető élesen bírálta a nagyobbik kormánypárton belül a menekültválsággal kapcsolatos vitákat is. Marx, aki münchen-freisingi érsek is egyben, úgy fogalmazott, a bajor Keresztényszociális Unió politikusainak bizonyos nyilatkozatai “legalábbis irritálták”. Úgy vélte, hogy egy ilyen kihívásokkal terhelt időszakban jobb lenne, ha a kormány közösen és bizalommal együttműködve lépne fel.

Mint korábban megírtuk, a magyar kormánynak a lehető legrosszabb forgatókönyv az lenne, ha Hillary Clinton és Angela Merkel is sikerrel venné a soron következő választást odahaza. Erről egy kormányzati illetékes beszélt a Figyelőnek. A hetilap a minap emlékeztetett rá, hogy az elmúlt hónapokban fagypontra hűlt a német kancellár és Orbán Viktor kapcsolata, még személyes viszonyuk is romlott. Ennek oka az, hogy Merkel a magyar kormányfő árnyát véli felfedezni saját pártja belső ellenzékének aktivizálódása mögött.

Kommentek

iszlam-allam(1)(210x140).jpg (Array)12 éves kislányokat ad harcosainak szexre az Iszlám Állam
WASHINGTON, DC - OCTOBER 01:  President Barack Obama speaks at a press conference on October 1, 2015 in Washington, DC. According to reports, 10 were killed and 20 injured when a gunman opened fire at Umpqua Community College in Roseburg, Oregon. (Photo by Mark Wilson/Getty Images)Obama beszólt a megosztó politikát hirdetőknek