Külföld

Kétes hírű lebujokkal gazdagodott meg Trump bevándorló nagyapja

Ignácz Péter
Ignácz Péter

főleg kül. 2016. 03. 08. 19:59

Az aranyláznak köszönhetően szerzett nagy vagyont az ingatlanmágnás német születésű nagyapja. De őt nem az arany, sokkal inkább az aranyásók aranya érdekelte.

Az üzleti sikereivel állandóan dicsekedő Donald Trump igyekszik úgy beállítani magát, mintha a semmiből építette volna fel birodalmát (az apjától kapott – saját jellemzése szerint „csekély” – egymillió dolláros kölcsönből). De aki tényleg a semmiből alapozta meg a Trump-vagyont, az valójában bevándorló nagyapja volt, aki 1885-ben 16 évesen egy bőrönddel a kezében érkezett meg az Egyesült Államokba, hogy alig húsz évvel később már vagyonos emberként térjen vissza németországi szülőfalujába.

Friedrich Trump – akit egyes cikkben helytelenül Drumpf néven említenek – pár évig nővérével és sógorával élt New Yorkban, ahol borbélyként dolgozott. Ez idő alatt megtanult rendesen angolul, megszerezte az amerikai állampolgárságot, nevét az angolos Frederickre változtatta, majd úgy döntött, nyugaton próbál szerencsét, és Seattle városába költözött, ahol a piros lámpás negyedben bérelt ki egy éttermet.

Az étterem azonban mást is kínált, mint étkeket az éhes embereknek. A bárral is ellátott intézmény ugyanis úgy hirdette magát, hogy ott „privát szobák vannak a hölgyeknek”. Ez pedig nem jelentett mást, mint prostituáltakat. Az üzlet jól ment, de Trump nem ült a babérjain, és folyamatosan az új lehetőséget kereste. Amire várt, végül a klondike-i aranylázban találta meg.

Az igéret földje: Kanada

Frederick Trumpnak nagyon jó érzéke volt ahhoz, hogy időben lecsapjon a kínálkozó lehetőségekre, de ugyanolyan magabiztossággal tudta azt is, mikor kell bezárni egy üzletet, bármennyire is jól megy. Mielőtt Alaszkába, majd Kanadába utazott volna, hogy megszedje magát az aranylázra érkező aranyásókon, még pont időben zárta be a washingtoni Monte Cristóban 1894-ben nyitott szállodáját, mielőtt a bányászvárosról kiderült, hogy nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ezzel egyike volt azon kevés befektetőknek, akik nyertesként távozhattak a településről.

1897-ben visszatért Seattle-be, de nem maradt sokáig. Abban az évben tört ki ugyanis a klondike-i aranyláz, és hirtelen aranyásók tízezrei kezdték meg a veszélyes utazást a kanadai Yukonba, reménykedve, hogy ott a gazdaság vár rájuk. Így volt ezzel Trump is, aki azonban nem az arany, sokkal inkább az aranyásók – és az aranyásók aranya – volt az, amiben a meggazdagodás lehetőségét látta. És bejött neki.

ARANY! ARANY! ARANY! ARANY! – Címlapon a klondike-i aranyláz híre

Először Seattle-ben nyitott egy éttermet az aranyásók kiszolgálására, majd 1989-ban hajóra szállt az alaszkai Skagwaybe, ahonnan az aranyásók útvonalát követve pár hónappal később a kanadai Bennettben kötött ki. (Közben az út mentén sátras éttermekben látta el élelemmel az aranylázas embereket. A menüben az útközben elhullott lovak húsa is szerepelt.) Az aranyásókra épülő településen aztán társával együtt megnyitotta a New Arctic szállodát és éttermet, amit a Trump-család életrajzát megíró Gwenda Blair „dekadensként” jellemzett.

Az emeletes hotelt a korabeli újságcikkek Bennett legjobb éttermeként jellemezték, ahol „elképesztő változatosságú” húsokat, valamint friss gyümölcsöket is lehetett kapni. A „cseppnyi luxust kínáló oázis” azonban nem csak ételekkel, italokkal és szállással várta a vendégeket. Hanem örömlányokkal is, akik privát szobákban fogadhatták a földi örömökre vágyó aranyásókat. Nem véletlen, hogy korabeli újságcikkek szerint az Arctic a legjobb választás „egyedülálló férfiak számára”, de tisztességes hölgyeknek már egyáltalán nem ajánlott oda betérni, mert olyan dolgokat láthatnak és hallhatnak, amit „visszataszítónak” találhatnak.

Aranyásók sátorvárosa a Bennett-tó partján, 1898-ban

Trump azonban nem maradt sokáig Bennettben. A sikeres szállodát egy év után elbontották, hogy az északabbra, az aranylelőhelyekhez közelebb eső Whitehorse-ba költöztessék át. Pont akkor nyitották meg az Arctic második verzióját, amikor a Skagwayből induló vasútvonal a városba ért – jelentéktelenné téve Bennettet. Az új Arcticban pontosan ugyanazt kínálták, mint az elsőben: ételt, italt, szerencsejátékot – és nőket. Minden jól ment, de már közelgett a vég – és Trump ezt megint jó érzékkel megelőzte.

Visszatérés Németországba

Alig egy évvel a whitehorse-i Arctic megnyitása után a kanadai lovasrendőrség helyi vezetői elkezdtek arról beszélni, hogy le fognak csapni a városban virágzó szerencsejátékokra, és prostitúcióra, miközben a Yukon aranylelőhelyei kezdtek kiürülni. Trumpnak még időben sikerült eladni a jól menő éttermet, és az aranyláz vége előtt jelentős – mai értékén számítva félmillió dolláros – vagyonnal távozott Kanadából.

Az Egyesült Államokban meggazdagodott Trump visszatért szülőfalujába, ahol feleségül vette az egyik, a családja szomszédságában élő lányt. Kallstadt vezetése azonban hiába akarta, hogy a tehetős férfi ott telepedjen le. A német hatóságok kiutasították a már amerikai állampolgár Trumpot, miután úgy ítélték, hogy adókerülés és kötelező katonai szolgálat elől emigrált az Egyesült Államokba.

KALLSTADT, GERMANY - JANUARY 25:  Generalview of Kallstadt, where Friedrich Trump, grandfather of U.S. presidential candidate Donald Trump, grew up pictured on January 25, 2016 in Kallstadt, Germany. Kallstadt is a village located in the wine-growing region of southwestern Germany and is the birthplace of Friedrich Trump, who at the age of 16 emigrated to the United States in 1885. There he eventually became a businessman, owning a hotel and several restaurants, and after his death his wife Elizabeth and son Fred (Donald Trump's father) expanded the business into a real estate enterprise called Elizabeth Trump and Son. Donald Trump took control of the company in 1971 and grew it into Trump Organization LLC.  (Photo by Thomas Lohnes/Getty Images)
Kallstadt, Donald Trump nagyapjának szülőfaluja, egy 2016 jaunárjában készült felvételen

Végül Trump újra New York-ban telepedett le feleségével, ahol 1905-ben megszületett elsőszülött fia, Fred – Donald Trump apja. A mindig a következő nagy üzleti lehetőséget kereső, a küzdelmet soha fel nem adó Trump-nagypapa szállodavezetőként és borbélyként kezdett el dolgozni, miközben folyamatosan azt leste, mivel tudna igazán nagy pénzt keresni. Ezt végül 1910-ben Queens-ben találta meg. Családjával a fejlődés előtt álló negyedbe költözött, ahol irodát létesített, és elkezdett ingatlanokat vásárolni.

Terveit azonban nem tudta véghezvinni: 1918-ban a spanyolnátha-járványban meghalt. Az ingatlanfejlesztési üzletet felesége és fia, Fred vitte tovább, és emelte magasabb szintre, az 1923-ban alapított Elizabeth Trump & Son céggel. A sikeres vállalkozás vezetését aztán 1971-ben átvette fia, Donald Trump, aki globálisan ismert márkanévvé tette nagyapja nevét.

Kommentek

Gyakorlatilag lezárult a balkáni menekültfolyosó
Rejtélyes radioaktív sugárzást mértek Finnország felett