Migrants and refugees walk down a railroad track towards the Hungarian border near the northern Serbian town of Horgos on August 27, 2015. As Hungary scrambles to ramp up defences on its border with Serbia, refugees continued to surge into the country in record numbers, police figures confirmed.  AFP PHOTO / ANDREJ ISAKOVIC / AFP / ANDREJ ISAKOVIC
Külföld

Lezárhatják a nyugat-balkáni menekültútvonalat

24.hu
24.hu

hírfaragó. 2016. 03. 07. 11:17

Lezártnak nyilváníthatják a nyugat-balkáni migrációs útvonalat az európai uniós tagországok állam- illetve kormányfői a hétfői brüsszeli csúcstalálkozójukon, jelentették német források a találkozó tervezett zárónyilatkozata alapján.

A Bild című lap és a dpa hírügynökség egybehangzó értesülése szerint a tervezett dokumentumban az áll, hogy az

illegális migráció megáll a nyugat-balkáni útvonalon. Ez az útvonal le van zárva.

A tagállami vezetőkből, a testület és az Európai Bizottság elnökéből álló Európai Tanács nem hivatalos ülésén elfogadandó nyilatkozat tervezetében a Bild szerint egyebek mellett az is szerepel, hogy a tagállamok és az uniós intézmények Görögországot a területén rekedt menedékkérők ellátására előirányzott 700 millió eurós támogatás mellett szakemberekkel is segítik, és nemcsak azért, hogy hatékonyan működjenek az uniós menedékkérő-regisztrációs központok, az úgynevezett hot spotok, hanem azzal a céllal is, hogy Görögország biztosítani tudja a Macedóniával és az Albániával közös határát.

A menekültstátusra nem jogosult migránsokat közvetlenül Görögországból kellene kitoloncolni az unió területéről, a nemzetközi védelemre jogosult menedékérőket pedig Görögországból kellene elosztani a tagállamok között. Ugyanakkor a 160 ezer, már az EU területén tartózkodó menekült tagországok közötti elosztásáról hozott korábbi uniós döntésről vagy Törökországban tartózkodó menekültekből szervezendő kontingensek átvételéről nincs szó a tervezetben. Mindössze egy ajánlás áll benne arról, hogy a tagországok biztosítsanak az eddiginél több férőhelyet menekültek számára, írta a Bild.

A lap értékelése szerint a tervezett nyilatkozatból kitűnik, hogy az uniós partnerek támogatni kívánják Athént, de csak azzal a céllal, hogy elnéptelenedjék a nyugat-balkáni migrációs útvonal és Görögországból egy “giga-hot spot” legyen, ahol intézik a Törökországból érkező menedékkérők ügyeit és visszatoloncolják a gazdasági menekültnek minősített – védelemre nem jogosult – kérelmezőket.

Ez azt jelenti, hogy nem valósul meg Angela Merkel német kancellár eredeti válságkezelő terve, amelynek központi eleme a menekültkontingensek átvétele Törökországtól és szétosztása az uniós tagállamok között, de nem is a “keményvonalas” magyar miniszterelnök, Orbán Viktor álláspontja érvényesül, hanem inkább Werner Faymann osztrák kancelláré, írta online kiadásában a Bild.

Angela Merkel német kancellár az utóbbi napokban többször jelezte, hogy Németország nem szállítja területére a görög-macedón határ lezárása miatt Görögországban rekedt menekülteket. Legutóbb a Bild am Sonntag című vasárnapi lapban megjelent interjúban beszélt erről, hangsúlyozva, hogy Görögország támogatást kap az uniós partnerektől és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától (UNHCR), ezért a görögországi helyzetet nem lehet összehasonlítani a tavaly nyáron Magyarországon kialakult helyzettel.

Hozzátette: bizonyára sok menekült csalódott, amiért “nem tudnak oda utazni, ahova akarnak”, az EU-ban azonban egyetértés van abban, hogy senkinek sincs joga megválasztani, hogy mely tagországban kíván menedékkérelmet benyújtani.

A kancellár hangsúlyozta: az a legfontosabb, hogy a menekültek testi épségét és életét nem fenyegeti veszély Görögországban, és a görög hatóságok európai partnereikkel együtt segíteni akarnak nekik.

Arra a felvetésre, hogy a menekülteket  Magyarországon sem fenyegette akut veszély tavaly nyáron, a német kancellár azt mondta: “éppen ellenkezőleg, az egy potenciálisan rendkívül veszélyes helyzet volt”, mert Budapesten eladtak Ausztriába és Németországba szóló menetjegyeket a menekülteknek, akik így abban bíztak, hogy elutazhatnak, másnap viszont azt hallották, hogy megtiltották nekik a felszállást azokra a vonatokra, amelyekre jegyet váltottak, vagy pedig elhagyhatták vonattal Budapestet, abban a hitben, hogy eljutnak Ausztriába és Németországban, de azt tapasztalták, hogy a szerelvényeket 30 kilométer után egyszerűen leállítják.

Mindennek következtében a “bizalom megsemmisült”, és a menekültek elindultak gyalog az autópályán, fejtette ki Angela Merkel.

Több német lap irányváltásként értékelte, hogy Angela Merkel és kormánya a tavaly szeptemberi magyarországi helyzettel ellentétben ezúttal nem döntött a “zsákutcába került” menedéket kereső emberek átvétele, befogadása mellett.

Például a Der Spiegel című hírmagazin a hétvégi számában azt írta, hogy Angela Merkel az elszigetelődés elkerülése céljából az utóbbi napokban és hetekben jelentősen átalakította válságkezelési politikáját, a menekültek tagállamok közötti elosztása helyett a külső határok védelmére helyezi a hangsúlyt, és a berlini kancellári hivatalban senki nem beszél a Görögországban rekedt menekültekkel kapcsolatban egy olyan “humanitárius gesztusról”, amely a Magyarországon rekedt emberek befogadása volt tavaly szeptemberben.

A görög-macedón határon veszteglő emberek átszállítása Németországba a német belpolitikai helyzet miatt fel sem merül a kancellári hivatalban. A görög-macedón határon fekvő Idomeninél kialakult helyzetet pedig a határlezárások politikájának kudarcaként értelmezik, holott ez a helyzet előnyös Merkelnek, hiszen a Németországba érkező menedékkérők száma jelentősen csökkent.

Ezt azonban a kancellári hivatalban senki nem akarja nyíltan kimondani. Nem úgy, mint Horst Seehofer bajor miniszterelnök, aki a Der Spiegelnek nyilatkozva aláhúzta, hogy a balkáni migrációs útvonal lezárása “fordulat a menekültpolitikában”, és ennek “haszonélvezője Németország”.

A hétfői EU-s csúcsról itt írtunk bővebben.

(MTI)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

A police officer (R) directs a woman carrying a bunch of flowers near the Manchester Arena in Manchester, northwest England on May 23, 2017 following a deadly terror attack at the concert at the venue the night before. 
Twenty two people have been killed and dozens injured in Britain's deadliest terror attack in over a decade after a suspected suicide bomber targeted fans leaving a concert of US singer Ariana Grande in Manchester. / AFP PHOTO / Oli SCARFF
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.