WASHINGTON, DC - DECEMBER 03:  Republican presidential candidate Donald Trump addresses the Republican Jewish Coalition at Ronald Reagan Building and International Trade Center December 3, 2015 in Washington, DC. Candidates spoke and took questions from Jewish leaders and activists as they continued to seek for Republican presidential nomination.  (Photo by Alex Wong/Getty Images)
Külföld

Trump és Clinton ma nagy győzelem elé néz

Ignácz Péter
Ignácz Péter

főleg kül. 2016. 03. 01. 19:47

Elérkezett az amerikai elnökválasztás eddigi legfontosabb napja, a szuperkedd. Elmagyarázzuk, miért is olyan szuper.

Donald Trump olyan nagyszabású győzelem elé néz, amire mindenki azt gondolta, szinte lehetetlen. Miután egymás után három előválasztásból is nyertesen került ki, a Republikánus Párt vezetőségét rémülettel eltöltő milliárdos még több győzelmet írhat a neve mellé, ahogy tucatnyi államban tartanak egyszerre előválasztásokat. Ezzel olyan előnyre tehet szert riválisaival szemben, hogy megállíthatatlan lehet a republikánus elnökjelöltségért folyó, egészen nyárig tartó küzdelemben.

Közben a demokratáknál Hillary Clinton is megerősítheti helyzetét, egyedüli kihívója, Bernie Sanders vermonti szenátorral szemben. Ugyan New Hampshire-ben a volt külügyminiszter alulmaradt a szociáldemokrata politikussal szemben, Nevadában már megelőzte, Dél-Karolinában pedig brutális vereséget mért rá, köszönhetően a spanyolajkúak, valamint a feketék támogatásának. Ma ezt a győzelmi sorozatot folytathatja a demokrata pártvezetés támogatását élvező Clinton, megerősítve vezető pozícióját.

Mi az a szuperkedd?

Az idén március elsejére eső szuperkedd az egyik legjelentősebb napnak számít az amerikai elnökválasztási naptárban. A „szuper” jelzőt azért érdemelte ki, mert egyszerre tucatnyi államban tart előválasztásokat a Demokrata Párt és a Republikánus Párt. Valamint azért, mert ez az a nap, amikor egy jól szereplő jelölt akár a végső győzelmet is bebiztosíthatja magának a két párt elnökjelölti címéért folyó versenyben. A republikánusoknál ugyanis majdnem a felét meg lehet szerezni a győzelemhez szükséges delegáltaknak, míg a demokratáknál a delegáltak nagyjából egyharmada a tét.

Jó, de kik azok a delegáltak?

A két nagy párt hivatalosan a nyári országos elnökjelölő gyűlésen dönti el, hogy ki lesz az elnökjelöltjük. A döntést az egyes államokból odaküldött delegáltak hozzák meg. A már egy hónapja tartó előválasztásokon az emberek valójában arról döntenek, hogy azok a delegáltak melyik jelöltre adják le szavazatukat a gyűlésen.

Az alábbi videón Kentucky állam delegáltjai jelentik be, hogy kire adják szavazatukat a Republikánus Párt 2008-as elnökjelölő gyűlésén:

Mennyi delegált kell a győzelemhez?

A republikánusoknál 1237 delegált szavazata szükséges az elnökjelölti cím megszerzéséhez. A demokratáknál ez a szám 2383.

Mennyi delegáltról döntenek ma?

A republikánusoknál 595 delegált szavazatát szerezhetik meg a jelöltek, azaz majdnem a felét a győzelemhez szükséges számnak. A demokratáknál 865 delegált sorsáról döntenek a választók, azaz a győzelemhez szükséges mennyiség nagyjából harmadáról.

Hány államban döntenek ma?

A republikánusok és a demokraták is 11 államban hoznak döntést. Alaszkában csak a republikánusok, Coloradóban csak a demokraták, és mindkét párt ezekben: Alabama, Arkansas, Georgia, Massachusetts, Minnesota, Oklahoma, Tennessee, Texas, Vermont és Virginia.

A nyertes minden delegáltat visz?

Nem. A jelöltek a rájuk leadott szavazatok arányában szerezik meg a delegáltakat. Ennek pontos szabályai államonként változnak.

Csak a delegáltak nagy száma miatt fontos a szuperkedd?

Nem. Azzal, hogy egyszerre ilyen sok államban kell választási harcot vívni, jól le lehet mérni, hogy a jelöltek mennyire tudnak lefolytatni egy nagyobb, országos kampányt. Valamint azt is, milyen széles választói réteget tudnak maguk mellé állítani. Így a csak egy-egy államban népszerű jelöltek végleg kieshetnek a versenyből, még akkor is, ha egy-két korábbi előválasztáson jól szerepeltek.

Akkor ezzel véget is ér verseny, és győzteseket hirdetnek?

Korántsem. Az teljesen biztos, hogy egy jelölt sem fogja megszerezni a végső győzelemhez szükséges delegáltszámot, és az előválasztások folytatódni fognak. Csak akkor lenne már most meg az elnökjelölt, ha a gyengébben szereplő jelöltek úgy éreznék, már nincsen semmi esélyük a győzelemre, és úgy döntenének, már értelmetlen folytatni a sok millió dollárt felemésztő küzdelmet, és visszalépnének.

Donald Trump (középen) és a még versenyben maradt republikánus jelöltek egy televíziós vitán

Bár a republikánusoknál Trump várhatóan nagy győzelmet arat, ellenfelei biztosan nem fogják feladni a küzdelmet ellene.

  • Kivéve a teljesen reménytelen küzdelmet folytató Ben Carsont, aki várhatóan ki fog szállni a versenyből.
  • Nagy nyomás lesz a szintén esélytelennek számító John Kasich ohió kormányzón: ha úgy dönt visszalép, Ted Cruz texasi szenátornak és a pártvezetés által preferált Marco Rubio floridai szenátornak is nagyobb esélye lehet, hogy legyőzze Trumpot.
  • Cruz és Rubio azonban biztosan megy tovább, hogy megpróbálják megállítani a Republikánus Pártot felbolygató milliárdost.

A demokratáknál Clinton várhatóan nagy győzelmet arat a déli államokban, míg Sanders abban bízhat, hogy nyertesen kerül ki a liberálisabb szavazóbázissal rendelkező államokban tartott előválasztásokból. A vermonti szenátor kampányának elég sok pénze van ahhoz, hogy folytatni tudja a küzdelmet Clintonnal szemben, és egészen addig nem száll ki a versenyből, amíg csak egy kicsi esélye is van a győzelemre.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.