Nagyvilág

Külön intézményben tartják életben a japán szexrabszolga-tartók emlékét Tajvanon

Az intézményt a közülük ma még élők idős korára utalóan “nagymamák múzeumára” (Ama Museum) keresztelték, s célja, hogy megőrizzék az utókor számára szomorú történetüket, sorsuk alakulását. Azt szeretnék elérni, hogy a történelem e fejezete ne merüljön feledésbe – mondta a kezdeményezésről Kang Su-hua, a Tajpeji Nőmentő Alapítvány igazgatója szerdai tájékoztatóján.

A Tajvanon a maga nemében egyedülálló múzeum alapítói hangsúlyozták, a fényképek, videók, dokumentumok közzétételével nem a gyűlöletkeltés a céljuk, hanem a történelmi tények rögzítése, a nők jogainak hangsúlyozása.

Az alapítvány 25 éve kezdett segíteni az egykori szexrabszolgák mentális problémáinak feldolgozásában, egyben az igazságkeresésben, a Japántól történő kártérítés követelésében. Az elmúlt több mint két évtized során számos első kézből származó egyedi történetet rögzítettek interjúk formájában.

A kiválasztott két és fél szintes régi épület, amely majd otthont ad az állandó kiállításnak, mintegy 500 négyzetméteren terül el. Működtetői találkozókat, szemináriumokat is terveznek majd a falai között. A múzeum táblájának avatását március 8-ára, a nemzetközi nőnapra tervezik. A nagyközönség számára történő megnyitása szeptemberre várható.

A 2. világháború idején több mint 2 ezer tajvani nőt kényszerített szexrabszolgaságra a japán császári hadsereg. Mára mindössze hárman élnek azok közül, akik vállalták, hogy nyíltan beszélnek az egykor velük történtekről.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik