Mostanában furcsa reneszánszát éli Oroszország, mint birodalom. Egyszerre térdel a földön, és nyer meg küföldön háborúkat. Arról már korábban írtunk, hogy Vlagyimir Putyin éppen azzal van elfoglalva, hogy az oroszok arcát visszaépítgesse nyugaton. Egész sikeres is benne.
Oroszországot nagyon megviselték a szankciók, amelyeket az ukrán konfliktus miatt szabott ki rá több nyugati ország. Valószínűleg önmagában ezekkel a szankciókkal nem lehett volna ekkorát ütni, de a durván zuhanó olajárakkal együtt – Oroszország máig nem tudott felmutatni semmit, amit az olajon kívül jelentős tételben tudna exportálni – odacsaptak az orosz gazdaságnak.
Volt már egy olyan orosz választás, ahol Putyin kevésbé volt népszerű, mint szerette volna. Ekkor talált rá arra a birodalmi, nacionalista, autoriter vonalra, amit máig igen sikeresen visz. Szóval az oroszok egyszerre sunyulnak, és próbálnak meg nyugaton komolyanvehető partnernek tűnni.
Ugorjunk kicsit át egy másik helyszínre, Szíriába. Már többször megénekeltük, hogy a Nyugatnak ötlete sincs, mit csináljon az Iszlám Állammal, a szír polgárháborúval és Asszáddal. Egyszerűen nem volt olyan jelölt, aki mögé egy önmagára valamit is adó nyugati kormány be tudott volna állni.
A három harcoló fél:
- Szíria vérengző kormánya,
- az Iszlám Állam,
- milliónyi apró szabadcsapat, köztük például iszlamistákkal
Az oroszoknak nem voltak ilyen aggályaik. Beálltak az egyetlen olyan fél mögé, akivel meg lehet nyerni ezt a konfliktust. És végül valószínűleg Putyin fogja eldönteni ezt az egész harcot Asszád javára.
Senki sem gondolta volna, hogy Bassár el-Asszád ennyi ideig fogja húzni Szíria élén. Oké, ez a Szíria már nem az a Szíria, a kormányerők kezén lévő területek az országnak körülbelül a harmadát jelentik.
- legitim igénye az irányításra, hiszen Asszád mégiscsak Szíria elnöke,
- hadserege,
- erős szövetségesei, mint Irán és Oroszország,
- valamint a közel-kelet leghatékonyabb és legijesztőbb terrorszervezete, a Hezbollah, mint katonai segítség
Az, hogy az elmúlt pár hónapban az oroszok gyakorlatilag szünet nélkül ütötték a független felkelőket, miközben azt mondták, hogy az Iszlám Állam ellen harcolni mentek oda, végleg megfordította az erőviszonyokat.
Emellett pedig a kurdok, az egyetlen olyan csoport, akik mellé a Nyugat is be tudott volna állni, már azon kívül, hogy egyébként a nagy kurd szervezetek hivatalosan nyugaton is terrorszervezetnek számítanak, na, szóval ezek a kurdok egyre rosszabb helyzetben vannak. Az Iszlám Állam és Asszád egyik oldalról ütik őket, miközben az egyre nyíltabban kurdellenes Törökország a másikról.
Minden Aleppón múlik
Szíria legnagyobb városa volt az Asszád elleni felkelés jelképe 2011-ben. Most az oroszok lövik éppen rommá, miközben iráni katonák segítik az Asszád rezsimet abban, hogy
Elég vicces, hogy Oroszország még mindig ragaszkodik ahhoz, hogy ők az Iszlám Állam ellen mentek harcolni Szíriába, miközben pont azt a várost bombázzák, ahonnan csak a felkelők tudták elkergetni az Iszlám Államot. Aleppóban épp az történik, ami húsz éve Szarajevóban történt.
Akkor már tényleg csak két oldal marad, Asszád, és az Iszlám Állam. Miközben menekültek százezrei indulnak majd el Európa felé. Hagyjuk a jövő időt, már el is indultak. Aleppó ostromának kezdete óta hetvenezer ember menekült el a török határ felé.
Csütörtökön összeülnek az oroszok, az amerikaiak és a többi, náluk jóval marginálisabb játékos, hogy az orosz békejavaslatról tárgyaljanak Münchenben. Az orosz háborúnál csak az orosz béke tűnik ijesztőbbnek, mégis lehet, hogy azzal nyernének a legtöbbet a szírek, ha egy kicsit mindenki letenné a fegyvert.
