Nagyvilág

“Ez az ország már nem működik”

Övék a parlamenti többség, mégis a diktátor irányítja az országot. A főváros a világ legveszélyesebb helye, gazdasági szükségállapotot és humanitárius krízishelyzetet kellett elrendelni. A venezuelai ellenzék szerint az ország megszűnt működni.

A diktátor akkor is nyerhet, ha veszít – írtuk akkor, amikor kiderült, hogy Nicolás Maduro elnök pártja, a szocialista PSUV (Venezuelai Egyesült Szocialista Párt) tavaly decemberben elveszítette a parlamenti választásokat. A jobboldali ellenzék, a MUD (Demokratikus Egység Asztala) kétharmadot szerzett a 167 tagú nemzetgyűlésben, míg Maduro pártja csak 55 széket tarthatott meg.

A diktátor védené a “demokráciát”

Maduro később hatalma megingatásának szándékával vádolta meg a parlamenti választásokat elsöprő többséggel megnyerő ellenzéket. De már akkor is úgy nyilatkozott a korábbi diktátor, Hugo Chávez két befolyásos minisztere, hogy az országban “valódi gazdasági katasztrófahelyzet van”, és hogy a szocialista párt felelős saját választási vereségéért.

(Pedig még csaltak is, az állami alkalmazottakat szervezett csoportokban szállították a szavazóhelyiségekhez egész nap, amit a hadsereg emberei őriztek, majd a városi szavazóköröket, ahol alacsony a PSUV támogatottsága, hamarabb, a vidékieket, ahol erősebb, később zárták be.)

Maduronak címezték a kritikát, aki azonban nem értett belőle, az év elején bejelentette, hogy kemény kézzel fogja megvédeni az ország stabilitását és a demokráciát – a demokratikus ellenzékkel szemben.

A MUD mellett dolgozó egyik aktivista a 24.hu-nak azonban úgy fogalmazott, hosszú évek, talán évtizedek után a pártnak köszönhetően ismét szabadon járhatnak az újságírók a parlamentben, megállíthatják és kérdezhetik a képviselőket.

Szükségállapot, krízis

Menekülve a politikai kilátástalanságból, Maduro – a korábbi buszsofőr, erősítve szakértői arcélét – a gazdaság felé fordult, január közepén gazdasági szükségállapotot rendelt el hatvan napra. Így a diktátor a saját hatáskörét bővítette az ellenzéki parlament kárára, beavatkozhat a venezuelai vállalatok belügyeibe, valuta- és árkorlátozást is bevezethet.

A bejelentése előtt a központi bank 2014 után ismét ismertette a gazdasági mutatókat. 2015 első kilenc hónapjában a gazdaság 4,5 százalékot zsugorodott, az infláció pedig 141,5 százalékos volt. Ezzel szemben az IMF 10 százalékos zsugorodást tart valószínűnek, az infláció pedig szerintük 160 százalékos.

A gazdasági szükségállapot mellé pedig a héten a parlament humanitárius és egészségügyi krízist hirdetett. Az alapvető gyógyszerek mellett hiánycikk a WC-papír és több higiéniás termék is. A kormány most megpróbál beavatkozni és megoldani a problémát, engedélyezték például, hogy külföldről gyógyszerek érkezhessenek az országba.

A problémákat a MUD aktivistája úgy foglalta össze, hogy “ez az ország már nem működik, de próbálkozunk.”

Az ENSZ is odapiszkált

Tizenöt tagállam is elveszítette szavazati jogát az ENSZ Közgyűlésében, mert nem fizette be időben a szervezetnek járó éves hozzájárulást.

Venezuela számára diplomáciailag azért is kínos szavazati jogának elvesztése a közgyűlésben, mert a szervezet legfontosabb döntéshozó testületében, a Biztonsági Tanácsban, nem állandó tagként, a jövő hónapban a BT soros elnöke lesz. A közgyűlési szavazat elvesztése a Biztonsági Tanácsban való szavazási jogot nem érinti.

A legveszélyesebb

Mindennek tetejében a mexikói Közbiztonsági és Bűnügyi Igazságszolgáltatási Civil Tanács közzétette a 2015-ös listáját a világ legveszélyesebb városairól. A lista úgy készül, hogy megnézik, hol a legmagasabb az egy főre jutó gyilkosságok száma. Az utóbbi években rendre a hondurasi San Pedro de Sula végzett az élen, idén azonban Venezuela fővárosa, Caracas. 2015-ben San Pedro de Sulaban 100 ezer főre 111 emberölés jutott, Caracasban ez a szám 120.

Kiemelt kép: Nicolás Maduro venezuelai és Raúl Castro kubai diktátor / Europress Fotóügynökség

(El Mundo, AP, Business Insider, EFE)

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik