Kínában az ezredforduló óta a hamis ruhák és műszaki eszközök mellett felbukkantak a hamisított alkoholos italok is, amelyeket teljes illegalitásban – akár egy lakás fürdőkádjában, vagy lavórban – készítenek, és pult alól árulnak, vagy épp márkás, nyugati italok palackjába töltve próbálnak rásózni a gyanútlan turistákra, bárokra és éttermekre.
Egyelőre nem ismert, hogy a Kínában forgalomba került szeszesitalok hány százaléka másolat, sőt, életveszélyes lötty, de a többek közt a Jack Daniel’st is gyártó Brown-Forman becslése szerint az arány akár 30 százalék is lehet.
A The Guardiannek nyilatkozó, Pekingben élő brit marketingszakértő, Blake Stone-Banks saját bőrén tapasztalta ennek hatását a kínai főváros egyik nyüzsgő bárjában. Így mesélt:
“Egy barátom és én vettünk egyszer ott egy üveg Cutty Sark whiskyt. Elég fura íze volt, tehát úgy döntöttünk, hogy maximum egy-egy pohárral iszunk belőle, aztán hazamegyünk. Később hívott a felesége, hogy a barátom otthon elájult. Bementem meglátogatni a kórházba, és láttam, hogy képtelen volt beszélni. Infúzióra kötötték néhány órára.”
Ugyanabban a bárban később észrevette, hogy egy palack Jim Beamhez akár 95 jüanért (4200 forint) hozzájuthatna, mikor az a szomszédos helyen 2600 forintba kerül. Poharanként. Stone-Banks természetesen inkább a sört választotta.
Az ok a kínai bárkultúra megjelenésében és hirtelen növekedésében keresendő. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2014-es jelentése szerint a kínaiak egy főre jutó alkoholfogyasztásának mértéke két év alatt 31 százalékkal (a 2010-es 6,7 literről 8,8 literre) nőtt, így nem kizárt, hogy minden egyes kínai alkoholfogyasztó évente több liter hamisított szeszt dönt le a torkán.
Ez iszonyú veszélyes is lehet, hiszen a rossz minőségű alapanyagokból és mérgező anyagokból, vegyszerekből készülő keverékek
– elég csak az etilénglikolra (fagyálló), a májkárosító, sőt, 50-75 grammos fogyasztás esetén már halálos metil-alkoholra, vagy épp az izopropil-alkoholra gondolni, amely a májban acetonná alakul, nagy mennyiségben pedig eszméletvesztést és kómát okoz.
A délkelet-kínai Guangdong tartományban tavaly a rendőrség egy egész bandát fülelt le, akik ismert whisky brandek üvegeibe töltötték a később 30 jüanért (1300 forint) árult házi alkoholjukat,
Egy Pekingben több bárral rendelkező amerikai, Bill Isler a The Guardiannek elmondta, hogy
ismerek több bárt, akik egy fontért [420 forint] adnak egy Smirnoff-logós üvegbe töltött vodkát, de a helyzet Pekingen kívül csak még rosszabb. Azoban a karaoke bárokban, ahol jártam, a whisky egyszerűen ihatatlan. Sőt, az nem is igazán whisky, hanem valamiféle vodka színezőanyaggal és aromával keverve.
Az egy főre jutó alkoholfogyasztás gyors növekedésének ténye magával hozza, hogy az emberek, sőt, a legtapasztaltabb bármixerek sem ismerik a legnagyobb márkák ízvilágát, így könnyen be lehet őket csapni.
Ezek ellen igen nehéz védekezni, de az egyik legkedveltebb sanghaji bár, a Senator Saloon tulajdonosa egy igen egyszerű megoldást alkalmaz: a kiürült üvegeket egyszerűen széttöreti, hiszen a bárba betérők közül néhányan örömmel megvásárolnák azokat, hogy aztán saját italaikkal töltsék fel, és újra piacra dobják.
A bártulajdonosok remélik, hogy a helyzet a következő években megoldódik, és az emberek az eredeti italokat választják majd a veszélyesek helyett, de a problémára gyors megoldás egyelőre nem létezik.
