Witold Waszczykowski külügyminiszter a PAP lengyel hírügynökségnek adott terjedelmes interjúban hétfőn. Az egyik kérdés arra vonatkozott, hogy az Európai Bizottság vitát kezdeményez a novemberben kormányt alakított Jog és Igazságosság (PiS) egyes intézkedései – mindenekelőtt a közmédia tervezett reformja és az alkotmánybíróság összetételének részleges megváltoztatása – miatt.
Waszczykowski ezzel kapcsolatban cáfolta, hogy a szóban forgó fejlemények Lengyelország és az Európai Unió közötti viszony válságához vezetnek. Ez – mint fogalmazott – mesterségesen teremtett látszat, ami “néhány politikus elszigetelt kijelentésein” alapszik. A miniszter ezzel összefüggésben Günther Oettinger uniós biztos és Frans Timmermans bizottsági alelnök – az elmúlt napokban elhangzott – sajtónyilatkozataira utalt
A politikus úgy vélte: amennyiben az említett uniós vezetők hivatalos fenntartásokat fogalmaztak volna meg testületük nevében, a tagállamok és az Európai Bizottság közti kommunikációban alkalmazott eljárásokhoz tartották volna magukat.
A lengyel parlamentben a múlt héten megszavazott médiatörvény módosításának törvényhozói folyamata még nem zárult le, az alkotmánybírósági törvény legújabb módosítását pedig még nem fordították le lengyel nyelvről, így az uniós politikusok is csak a sajtóbeszámolók alapján tudnak nyilatkozni azokról – mondta.
A január 13-án esedékes bizottsági vitát egyes megfigyelők úgy értelmezték, mint a három szakaszból álló uniós mechanizmus elindításának előzményét, amihez az Európai Bizottság akkor folyamodhat, ha egy adott tagállamban a jogállamiságon csorba esik.
A lengyel közmédia tervezett átalakításáról szólva a külügyminiszter annak a véleményének adott hangot, hogy az az utóbbi években kialakult helyzeten javítana. “Bővíteni szeretnénk a közmédiában folytatott társadalmi vita spektrumán úgy, hogy az több politikai irányzatot szólaltasson meg” – fejtette ki. Ezzel vélhetően a PiS több politikusa, a lengyel Szolidaritás 80 szakszervezet, valamint a lengyel újságíró szövetség (SDP) által hangoztatott álláspontra utalt, amely iszerint az előző kormány “egyszínűvé” tette a közmédiát, mindenekelőtt a közszolgálati televíziót (TVP).
A két szóban forgó jogszabály egyikét, a lengyel közmédia-reform első lépésének szánt törvénymódosítást még nem hagyta jóvá Andrzej Duda elnök. A másik – a lengyel alkotmánybírósági válság rendezését célzó, gyakorlatilag azonban a testület működését lényegesen korlátozó – törvénymódosítás a múlt héten lépett hatályba.
(MTI)
