Nagyvilág

Hiába kritizálták, máris hatályos az új lengyel alkotmánybírósági törvény

Az éles belföldi és külföldi bírálatok ellenére Andrzej Duda lengyel elnök hétfőn aláírta az alkotmánybíróságról szóló törvénymódosítást, azzal az indoklással, hogy a jogszabály megerősíti a testület pozícióját. A jogszabályt hétfő délután közölték a lengyel jogtárban. Mivel a törvényhozók az adott esetben nem szabták meg az úgynevezet vacatio legist, vagyis a törvény közlése és a hatályba lépése közötti átmeneti időszakot, a törvénymódosítás máris hatályos.

Az elnök álláspontja szerint az ismételten módosított alkotmánybírósági törvény kulcseleme, mely szerint a 15 tagú testület legalább 13 bíró jelenlétében és kétharmados többséggel hozhat érvényes határozatokat, garantálja majd, hogy eltérő nézeteket valló alkotmánybíráknak megegyezésre kell jutniuk, s így kizárólag jogi szempontok vezérlik döntéshozatalukat. Emellett az államfő a jogszabály azon előírását emelte ki, mely szerint az alkotmánybíróság érkezési sorrendben foglalkozik a beérkezett panaszokkal, ami szerinte mentesíti a testületet a politikai és médianyomás alól.

Gyakran módosítanak az alkotmánybíróság körül

Az államfő által hétfőn jóváhagyott jogszabály immár a harmadik törvénymódosítás, mely a lengyel alkotmánybíróságra vonatkozik. Az elsőt az októberi parlamenti választások előtt nem sokkal fogadta el az előző szejm, amelyben a jobboldali Polgári Platformnak (PO) és koalíciós társának, a Lengyel Parasztpártnak többsége volt. A módosítás alapján az előző parlamenti ciklus végén öt új bírót választottak a 15 tagú testületbe.

Az októberi választások nyomán abszolút parlamenti többséghez jutott szintén jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) azonban ezt a választást alkotmányellenesnek minősítette, és egy második törvénymódosítással érvénytelenítette. Az új szejm 5 másik alkotmánybírót választott, s Andrzej Duda őket nevezte ki. Közben az alkotmánybíróság az előző kormány alatt megválasztott bírák közül háromnak a megválasztását alkotmányosnak ítélte.

A lengyel parlament mindkét háza által a múlt héten elfogadott harmadik törvénymódosítást élesen bírálta a lengyel ellenzék és az Európai Unió egyes képviselői, de kritizálta a lengyel legfelsőbb bíróság is azzal, hogy ez gyakorlatilag megbénítja az alkotmánybíróság munkáját.

A lengyel külügyminisztérium múlt csütörtökön közölte: Lengyelország az alkotmánybírósági törvény ügyében az Európa Tanács tanácsadó szervéhez, a Velencei Bizottsághoz fordult. Marek Magierowski, a lengyel elnök szóvivője hétfő délután az újságíróknak elmondta: Andrzej Duda azért hagyta jóvá a törvénymódosítást a Velencei Bizottság véleménynyilvánítása előtt, mert fontosnak tartotta, hogy a bírói testület minél hamarabb jól működhessen. A szóvivő hozzátette, hogy a módosításról az államfő sok jogásszal konzultált, köztük az úgynevezett Nemzeti Fejlesztőtanács – a lengyel államfő tanácsadó testülete – tagjaival is, akik különféle politikai irányultságúak.

A PO nevében hétfő délután nyilatkozó Grzegorz Schetyna volt lengyel külügymiminszter bejelentette: a hatályba lépett törvény miatt a PO kedden nyújt be alkotmánybírósági panaszt. Schetyna úgy vélte, Andrzej Duda nem vette figyelembe “az összes érvet”, csak “saját politikai környezetére” hallgatott. “Ez a lengyel demokrácia, valamint Andrzej Duda rossz napja” – nyilatkozott az ellenzéki politikus.     A PO alkotmánybírósági panaszáról a hatályos törvény alapján az eddigi gyakorlattól eltérően a hivatalban lévő 10 bíró mellett legalább háromnak is kellene döntenie az újonnan megválasztott 5 bíró közül, akiknek a beiktatását jelenleg az alkotmánybíróság nem ismeri el, így nem is vesznek részt a tárgyalásokon.

A 15 tagú lengyel alkotmánybíróság tagjait 9 évre választja meg a szejm. 15 tagja közül tízet az előző, a PO vezette kormány, ötöt pedig a jelenlegi PiS-kormány alatt választottak meg. A PiS-nek a parlament mindkét házában többsége van, Andrzej Duda elnököt is a párt jelöltjeként választották meg. Így csak az alkotmánybíróság lehetne a kormány hatékony ellensúlya.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik