Külföld

A török miniszterelnök bevallotta: nem a légtér megsértése miatt lőtték le az orosz gépet

24.hu
24.hu

hírgyáros. 2015. 12. 04. 11:52

A török légierő azért lőtte le másfél héttel ezelőtt a szíriai-török határ térségében a Szu-24-es orosz vadászbombázót, mert erkölcsileg nem engedhette meg, hogy a gép átrepüljön Törökország területén a türkmének lakta szíriai területek bombázása előtt – közölte pénteken Ahmet Davutoglu török miniszterelnök Bakuban. Ankarai vezető szájából most először hangzott el, hogy nem a török légtér megsértése, hanem más okból lőtték le a repülőt.

Davutoglu a bakui diplomataakadémián tartott beszédében ismét kijelentette: a török légierő nem tudta, hogy orosz katonai gépet vett célkeresztbe. Megismételte a már korábban is hangoztatott ankarai álláspontot, hogy a gépet török légtérben lőtték le, és Ankara nem fog bocsánatot kérni ezért, mert saját határát védte.

Ki döfött hátba kit?

A török légierő F-16-os vadászgépe november 24-én lőtte le az orosz Szu-24-es vadászbombázót. Moszkva azt állítja, hogy a gép Szíria felett repült. A gépet ért találat után mindkét pilóta katapultált Szíria légterében, de egyiküket a lázadók agyonlőtték. A másik pilótát szíriai és orosz különleges egységek menekítettek ki a harci övezetből. Az incidens Szíria északnyugati részén, Latakia tartományban történt, ahol türkmén lázadócsoportok harcolnak a szíriai kormányerőkkel, az orosz bombázások pedig utóbbiakat támogatták. Helyszíni jelentések szerint az orosz bombázások következtében romokban hevernek a térségbeli türkmén falvak, több ezren hagyták el otthonukat, és kerestek menedéket Dél-Törökországban.

Ahmet Davutoglu megalapozatlannak nevezte Vlagyimir Putyin orosz államfő kijelentését, hogy Törökország “hátba döfte” Oroszországot.

Ebben az esetben mi is mondhatjuk, hogy a légterünket megsértő gép minket döfött hátba

– jegyezte meg. A török miniszterelnök leszögezte, hogy Oroszország nem fogja térdre kényszeríteni országát a gép lelövésére válaszul foganatosított gazdasági szankciókkal. Davutoglu a két ország közötti nyitott párbeszéd folytatása mellett foglalt állást.

Ne kezdjünk hibegháborús időket idéző kampányokat, üljünk le, és vitassuk meg a fennálló problémákat. (…) A török és az orosz nép között nincsenek semmilyen problémák. Mindig is különös gonddal ügyeltünk az Oroszországhoz fűződő kapcsolatokra, és úgy gondoljuk, hogy most mindenképpen nyitva kell tartanunk a kapukat a párbeszédre

– mondta Ahmet Davutoglu.

A szíriai türkmén (turkomán) kisebbségnek kevés köze van a közép-ázsiai Türkmenisztán lakosaihoz az elnevezésükön kívül. A szíriai türkmének török népcsoportok leszármazottai, akik az első világháborút megelőzően telepedtek meg a mai Szíria területén, amely addig az Oszmán Birodalomhoz tartozott. Mindenekelőtt a mai Aleppó és Latakia tartományban, valamint Damaszkusz vonzáskörzetében élnek, nagyszámú arab és kurd népességgel együtt. A javarészt szunnita muszlim türkmének anyanyelve a török és az azerbajdzsáni nyelv.

Nemzetközi szervezetek és szakértők 140-200 ezerre becsülik a közösség lélekszámát. A török sajtó viszont több mint 1,5 millió türkménről tud, akik a török néppel szoros kulturális rokonságban állva ápolják hagyományaikat. Törökország e kisebbség védhatalmának tartja magát.

 

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2017. március 23.
Mol felirat az olajkonszern töltőállomásán Budapesten, a Szentendrei úton 2017. március 23-án.
MTI Fotó: Marjai János
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.