Members of Non-Governmental Organisation "Friends of the Earth" demonstrate during the United Nations conference on climate change COP21, on December 1, 2015 at Le Bourget, on the outskirts of French capital Paris. 
More than 150 world leaders are meeting under heightened security, for the 21st Session of the Conference of the Parties to the United Nations Framework Convention on Climate Change (COP21/CMP11), also known as “Paris 2015” from November 30 to December 11.    / AFP / LOIC VENANCE
Külföld

Kafka rémálma Párizsban: megkezdődtek a klímavédelmi tárgyalások

24.hu
24.hu

2015. 12. 01. 16:29

Még az se biztos, egyes szöveghelyeken a "kell" vagy a "kellene" szó fog-e szerepelni, komoly viták jönnek 11-éig. A fejlett és fejletlen, a szenet tüzelő, olajat termelő és elsüllyedő országok álláspontját kellene közel hozni.
Korábban a témában:

Az állam- és kormányfők után a résztvevő 195 ország küldöttségei vették át kedden a főszerepet és kezdték el a komoly tárgyalásokat az ENSZ december 11-ig tartó klímakonferenciáján. A cél, hogy kompromisszumra jussanak a légkör felmelegedésének korlátozásáról. Remélhetően kidolgozzák a mindenki számára elfogadható, kötelező megállapodást az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről.

A hétfői nyitónapon közel 150 ország elnöke vagy kormányfője szenvedélyes felszólalásokban sürgette a Föld megmentését célzó intézkedéseket a Párizs melletti Le Bourget kiállítócsarnokában. Keddtől a szakértőkre hárul az a feladat, hogy a már előkészített, mintegy 50 oldalas megállapodás sűrű szövegét megnyirbálják, majd december 7-től már miniszteri szinten folytatják az egyeztetést.

A feladat nem könnyű: a szövegben több mint 200 helyen választani kell a megfogalmazott mondatok között, több mint 1200 kifejezés vagy mondat szerepel zárójelek között. A tárgyalóknak például 34 esetben kell választaniuk a “kellene” vagy “kell” kifejezés között. Egy európai küldött szerint rendszerint elakadnak a tárgyalások, miként az idén előkészítő egyeztetések is mutatták. Így fogalmazott:

Nehéz lesz. A megállapodástervezet hosszú, és sok az eldöntésre váró választási lehetőség. Milyen gyorsasággal fognak haladni a tárgyalások?

Az egymástól eltérő fejlettségű és helyzetű országok között számos vita van, ugyanis a klímapolitika a gazdaság és a társadalom minden szektorát érinti, így nehéz kompromisszumra jutni.

A szigetországok, amik a vízszint emelkedése miatt máris vészhelyzetbe kerültek, gyors és erős intézkedéseket sürgetnek. A jelentős kőolaj- vagy széniparral rendelkező országok, mint az öbölmenti monarchiák vagy Ausztrália, húzódoznak az érdekeiket sértő vállalásoktól. Az energiatermelésben alapvetően szénre támaszkodó Indiából már az is idegességet vált ki, ha meghallja a dekarbonizáció szót.

Egyelőre még arról sincs egyezség, hogy hány fokban maximálják a légkörnek felmelegedését, és egyáltalán szerepeljen-e szám a párizsi megállapodásban.

A jelenlegi legáltalánosabb elképzelés szerint a Föld légkörének felmelegedését 2 fokban maximálják az iparosodás előtti mértékhez képest. Az üvegházgázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes nemzeti felajánlásokkal párhuzamosan a december 11-re kidolgozandó klímavédelmi egyezmény általános és kötelező érvényű keretet teremt a következő 20-30 évre, és a 2020-ban lejáró kiotói egyezményt váltja fel.

Kedd délelőtt a klímaváltozás által leginkább sújtott szegény országok vezetői megbeszélést tartottak a világ leggazdagabb országainak vezetőivel. Barack Obama amerikai elnök a szigetországok, Francois Hollande francia államfő pedig 12 afrikai ország vezetőivel ült össze és hallgatta meg panaszukat az elsivatagosodástól kezdve az erdőirtáson át a vízszint emelkedéséig. Hollande azt ígérte, hogy Franciaország 2020-ig kétmilliárd euróval támogatja az afrikai országokat a megújuló energiaforrásokra való áttérés folyamatában – írja az MTI.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.