AppleMark
Külföld

Brüsszel kemény is volt, meg nem is Erdogannal

24.hu
24.hu

hírmunkás. 2015. 11. 10. 14:26

Minden eddiginél szigorúbb jelentést ismertetett a demokráciai deficitről a bővítési biztos, de gesztusként csak most, a választások után hozták nyilvánosságra.

Johannes Hahn uniós bővítési biztos az Európai Parlamentben ismertette a bizottság Törökországról szóló éves jelentését. A testület szerint véget kell vetni a fokozódó erőszaknak, és újra kell kezdeni a kurd kérdés tartós rendezésének szentelt béketárgyalásokat Törökországban.

Az elmúlt évben jelentős hiányosságok jelentkeztek a bíróságok függetlenségében, hasonlóképpen a gyülekezési és a véleménynyilvánítási szabadság gyakorlásában, kiváltképpen ami az újságírók megfélemlítését és a rájuk gyakorolt nyomás fokozódását illeti

– hangoztatta Hahn.

A jelentés méltatja Törökországot a szíriai menekültek befogadásáért és a migránsválság kezelésében való együttműködésért, ugyanakkor bírálja azt, hogy Erdogan hivatali ideje alatt mentek végbe a demokráciára nézve kedvezőtlen folyamatok.

A jelentés hangsúlyozza a joguralomban és az alapvető jogokban végbemenő általános negatív folyamatok jelenlétét

– áll a dokumentumban.

Hírügynökségek felhívják a figyelmet arra, hogy a jelentésnek eredetileg októberben kellett volna megjelennie, de a brüsszeli testület a november 1-i törökországi választás utánra halasztotta a közzétételét, ami Recep Tayyip Erdogan elnöknek szóló gesztusként értelmezhető. Ebből látható, hogy milyen kényes helyzetben van Brüsszel: miközben bírálja a török demokrácia komoly hiányosságait, sürgős segítséget vár Ankarától az Európát sújtó, elmúlt évtizedek legsúlyosabb migránsválság rendezéséhez.

Törökország 1987-ben kérelmezte az uniós tagságot, és 2005-ben kezdődtek meg a vele csatlakozási tárgyalások. Ankara azonban azóta csak egyet zárt le a 33 megvitatandó fejezet közül.

Törökország továbbra is kifejezésre juttatja az EU-hoz való csatlakozás iránti elkötelezettségét. Ezt azonban ellensúlyozza a joguralmat, a véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadságot érintő, az európai normákkal ellentétes jogszabályok elfogadása

– olvasható az éves brüsszeli jelentéshez csatolt állásfoglalásban. A dokumentum felhívja a figyelmet arra is, hogy a török elnök továbbra is bekapcsolódik számos kulcsfontosságú bel- és külpolitikai kérdés eldöntésébe, ami miatt olyan bírálatok érték hazájában, hogy túllépi az alkotmányos hatásköreit. A jelentés szerint az Európai Bizottság aggódik Recep Tayyip Erdogan politikai ambíciói miatt is.

Erdogan Törökország legnépszerűbb politikusa, aki tizenegy évig volt miniszterelnök, mielőtt tavaly augusztusban elnökké választották. Három nappal az után, hogy az iszlamista-konzervatív államfőt támogató Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) abszolút többséget szerzett a vasárnapi parlamenti választáson, az elnök szóvivője azt mondta, hogy előrelépés lenne Törökország számára egy erős elnöki rendszer megteremtése, és az AKP-nek fel kéne élesztenie az alkotmánymódosítás ügyét, amely szélesítené az államfő jogkörét. A kezdeményezést Erdogan szóvivője szerint népszavazásra kellene bocsátani.

Hanh beszédében felhívta a figyelmet arra is, hogy a bíróságok függetlenség kulcsfontosságú tényező a befektetők szempontjából.

Senki sem akarja kockáztatni saját pénzét, amíg nem számíthat a bíróság függetlenségére

– mondta Hanh.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Fotó: 24.hu / Bielik István
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.