Romanians protest against the political class and Romanian authorities during the second day of protest in Bucharest November 4, 2015 after Romanian Prime Minister Victor Ponta announced his resignation. The march was initiated on social media as a protest against the death of more than 30 people and nearly 200 injured in a fire, which took place on October 30, 2015 evening at "Colectiv" club during a music concert , where at that time there were hundreds people. AFP PHOTO DANIEL MIHAILESCU
Külföld

Lemondott a román Gyurcsány, mi lesz most a magyarokkal?

Molnár Zoltán
Molnár Zoltán

bértollnok. 2015. 11. 05. 17:12

Nagy tűzeset volt múlt pénteken Bukarestben, 32-en meghaltak. Tüntetők lepték el Bukarest központját, a korrupciót felelőssé téve a katasztrófáért. Másnap Victor Ponta kormányfő és kabinetje lemondott, de Klaus Iohannis államfő nem fogadta el az utódának kiszemelt embert. Beindult a hatalmi sakkjátszma, minden párt azon agyal, hogy hozhatná ki a legtöbbet a kaotikus román politikai rendszerből. Az államfő önjáró lett, most ő a román politika legfőbb alakítója. Előfordulhat, hogy Ponta valamelyik ellenlábasát kéri fel, hogy kormányozzon. Előrehozott választásokat szinte senki sem akar. Székelyföldi autonómiát szinte senki sem akar. Az RMDSZ akkor teheti a legjobbat a magyaroknak, ha kimarad a csetepatéból, és maximum kívülről támogat egy kormányt a jövő őszi választásokig. Már ha azt a kormányt nem Ponta szocdemei alakítják meg.
Egy gimis matekpélda bonyolultsága és a 2009-es gyurcsányi bohózat mixe az, ami Romániában zajlik Victor Ponta lemondása óta. Magyarok százezreinek életét érintheti, mi lesz Ponta után, ezért lemerültünk a román politika lápjába a válaszokért.
Korábban a témában:

Magyar szemnek 2009 tavasza ugrik be a mostani romániai politikai válságról: ott volt Gyurcsány Ferenc korrupciós botrányoktól tépázott balos kormánya, ott volt egy hangos és erősödő jobboldali ellenzék, és persze a közvélemény, ami mielőbb eltakarította volna a korruptnak kikiáltott szocikat is.

Aztán a választások előtt egy évvel Gyurcsány merészet húzott, és lemondott, jött a bohózatba illő miniszterelnöki casting, mintegy húsz név mellett jelent meg a kifejezés: esélyes a kormányfői posztra. Nos, Románia még nem tart ennél a bohózatnál, de jelenleg senki sem tudja, mi lesz Victor Ponta totálisan váratlan szerdai lemondása után. Ponta hiába jelölte utódjának Mircea Dușát, Klaus Iohannis államfő tett rá és Sorin Cîmpeanu oktatási minisztert nevezte ki ügyvivőnek (ld. a képet).

Sorin Cîmpeanu.  Fotó: romaniacurata.ro

Senki sem tudja most, ki mire bazírozik, és mi lehet a vége az egésznek, de forgatókönyvből ezerféle van. Például:

  • jönnek az előrehozott választások, kiderül, hogy Ponta jól taktikázott az előremeneküléssel, pártja pedig nyerni tud (mégha ő már nem is lesz miniszterelnök egy ideig),
  • valahogy összetákolják a kormánykoalíciót a balos pártok megint, hogy a kínosabb emberektől megszabadultak, és kihúzzák a jövő őszi rendes parlamenti választásokig,
  • Iohannis merészet húz és az ellenzékből kér fel valakit kormányalakításra, ami parlamenti többség híján egy kisebbségi kormányt eredményezne (bár Gyurcsány példájánál maradva ez is létezhet egy évig nagyobb zökkenők nélkül).

De mi lesz a magyarokkal?

“Ne gondoljuk, hogy bárki kerüljön hatalomra, a magyaroknak jobb lesz” – oszlatta el a reményeket a 24.hu-nak Székely István Gergő, a kolozsvári központú Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója. Székely szerint a székelyföldi autonómiának se így, se úgy nincs reális esélye rövid- vagy középtávon, a szász kisebbségből származó Klaus Iohannis államfő is többször jelezte, nem támogatja a kezdeményezést.

Ne legyen illúziónk afelől sem, hogy a politikai rendszer esetleg átrendeződne a tüntetések hatására

– folytatta a kutató, aki szerint nagy változások nem várhatóak.

A kormányválságról azt mondta, több forgatókönyv létezik jelenleg. Ő az előrehozott választást tartja a legkevésbé valószínűnek, mondván “ez egyik félnek sem érdeke, valamelyiküknek csak sikerül kormányt alakítani”. Ezek lehetnek Ponta szociáldemokratái, de akár az ellenzéki jobboldal is (bár számukra “kedvezőtlen a parlamenti matematika”).

orbán ponta (Array)
O
rbán Viktor és Victor Ponta

Az egész válságban igen lényeges tényező, hogy Gabriel Oprea, a Szociáldemokrata Párttal (PSD) szövetségben álló Nemzeti Szövetség Románia Fejlődéséért (UNPR) elnöke, mostanáig belügyminiszter, annyira népszerűtlenné vált Romániában, hogy már Victor Pontát is alulmúlja. Az elemző felidézte,

ebben nagy szerepe volt annak a karambolnak, ami során az ő Bukarestben száguldozó konvoját védő egyik rendőrmotoros halálos balesetet szenvedett.

Az alaphelyzet tehát az volt, hogy a PSD friss elnöke, Liviu Dragnea, nemcsak az igen megkopott reputációjú Pontától akart már rég megszabadulni, hanem Opreától és pártjától is, ám ez csak a komplett kormány lemondásával sikerült. Bár korábban úgy tűnt, az UNPR lehet a királycsináló, az ellenzék ma már saját magával tolna ki, ha bevennék őket egy új koalícióba, de a PSD számára is biztosabb volna, ha csak parlamenti támogatást kérne a sokat bírált párttól, vagy egyénileg néhány képviselőjétől. Merthogy az is elképzelhető, hogy sorra kilépnek az UNPR frakciójából azok a képviselők, akik korábban ültek be Oprea pártjának képviselőcsoportjába egyéb pártok padsoraiból.

Érdekes az RMDSZ helyzete is, a párt könnyen méhkasba nyúlhat. Korábban tagjai voltak Victor Ponta kormányának, de ebből fokozatosan kihátráltak, néhány hete pedig már megszavazták az ellenzék Ponta elleni bizalmatlansági indítványát (erre válaszul jött az RMDSZ államtitkárának barátságtalan leváltása az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala éléről). Kelemen Hunor pártelnök annyit mondott, a korábbi kormánykoalíció további fenntartását elképzelhetetlennek tartja. Ez akár egy új PSD-kormány támogatását is jelenthetné (UNPR nélkül), ám “hirtelen hátraarcot csinálni elég necces lenne az RMDSZ-nek” – sommázta Székely a párt helyzetét.

Székely szerint az RMDSZ-nek jelenleg nem érdeke a kormányzás, érdemes lenne egy évet várniuk, és inkább akkor egy jobboldali koalícióba betársulni.

RMDSZ: szocdemek sicc, előrehozott választás hess!

“A kulcsszó a stabilitás” – összegzett Székely István, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető alelnöke (aki csak névrokona az elemző Székelynek). Azzal kezdte fejtegetését, hogy Magyarországról nehezen érthető a román politikai élet: itt hiába kerül be N darab párt N számú képviselője a parlamentbe, gyakori, hogy a képviselők pártot és frakciót váltanak, akár a negyedük is meg szokta ezt tenni.

Itt a politika szappanopera, a miniszterelnök pedig a tévéből kormányozza az országot.

Előrehozott választások Székely szerint sem lesznek, bár taktikai okokból több párt erről beszél. Az viszont a fenti logika miatt előfordulhat, hogy a kisebbséget bízza meg az államfő a kormányalakítással, aztán a többi pártból szépen átmigrálnak képviselők, míg kormányképes többség nem alakul ki a jobboldalon. Iohannis elnök mindenesetre technokrata, pártok feletti kormányt szeretne, hogy hangsúlyozza saját függetlenségét, amivel az elnökválasztást is megnyerte.

Az RMDSZ egy dolog mellett kitart: hogy ne a szocdemek maradjanak kormányon. Szerintük a liberálisok pártjának (ALDE) ki kéne szállni a koalícióból, így már lehetne kormányképes többség. Az RMDSZ amúgy még nem kapott konkrét ajánlatot arra, hogy kormánypárt legyen, de ez nem is lenne jó. “Egy kisebbségi kormány külső parlamenti támogatása lenne a legjobb a magyaroknak” – zárta mondandóját az erdélyi politikus.

EMNP: Jöhetnek a változások, mégse lesznek változások

“Egyértelmű pozitívumként könyvelhető el a doktoriját plagizáló, magyarellenes megnyilvánulásai miatt is elhíresült politikus távozása” – reagált az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöksége a lemondásra. Szerintük így megindulhat a közélet megtisztulása, de ehhez Iohannisnak is nagyot kell lépnie. Az EMNP üdvözölte a békés tüntetéseket és az állampolgári kiállást is.

Toró T. Tibor, a párt alelnöke külön közölte a 24.hu-val, jó, hogy beindult a kormányalakítás, és hogy Iohannis az utca emberét is bevonja a megoldásba. “A jelenlegi pártokráciában nem képzelhető el megfelelő döntés egy új kormányalakítás során, így a Néppárt – a tüntetőkhöz hasonlóan – paradigmaváltást sürget” – tette hozzá Toró, aki szerint előrehozott választás kéne. Persze ez nem érdekük a képviselőknek, nem fogják saját ciklusukat megkurtítani. Iohannis szerepe fontossá vált, miközben gyökeres változásokra alapvetően nem számít a parlamenten kívüli EMNP.

Az első szikrától a kormányzati tisztítótűzig

Múlt péntek este rockkoncertet tartottak Bukarest egyik ismert klubjában, a Colectivben. Még vizsgálják az okokat, de gyanítható, hogy egy pirotechnikai eszköz miatt tűz tört ki a teremben. A lángok gyorsan terjedtek, a füst hamar ellepett mindent, az egy vészkijáraton próbált kinyomulni a megengedettnél nagyobb létszámú tömeg. Eddig 32 halottról tudni, de több mint száz ember került égési sérülésekkel kórházba. A fellépő zenekar több tagja is bennégett, sokakat pedig alig tudtak azonosítani.

Az iszonyatos katasztrófa több okra vezethető vissza, de van egy ősok is: a mutyi. A klub vezetői minél több jegyet akartak eladni, a hatóságok szemet hunytak a tűzvédelmi előírások be nem tartása fölött és eleve bárkit le lehet fizetni. Románia egy emberként omlott össze, majd lett iszonyat dühös, kedd estére megemlékezést terveztek, amiből 25 ezres kormányellenes tüntetés lett.

A kerületi polgármestertől a kormányfőig az egész elit távozását követelték, így mindenki meglepődött, amikor mindez részben valóra vált másnap: a polgármester és Ponta is lemondott. Azonban az emberek a közélet teljes megtisztítását akarják, még szerdán is tízezrek követelték Bukarestben a komplett román elit elhúzását a búsba.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.