Nagyvilág

A törököknek nyugi kell, a nyugatnak kevesebb diktátor

Eltérően értékelik az európai lapok Erdogan elnök pártjának törökországi győzelmét. A többség szerint Törökország távolabb kerülhet a demokratikus nyugattól, de az EU nem kritizálhat, mert a menekültválság megoldása Törökország.

A nemzetközi sajtó a szíriai háború és az Iszlám Állam (IÁ) elleni harc, valamint a menekültválság tükrében értékelte az Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) elsöprő győzelmét a vasárnapi előre hozott török parlamenti választásokon.

Mennyi stabilitás!

A La Stampa olasz napilap szerint úgy tűnik, hogy a vasárnapi választások az AKP mögött álló Recep Tayyip Erdogan elnököt Törökország nélkülözhetetlen emberévé tették. “Ez egy demokratikus igazolás, ami az urnákból származik. Majd kiderül, hogy a pótolhatatlanság és a demokrácia tartósan összeegyeztethető-e. A nemzetközi színpadon a stabilitást díjazzák. A diplomácia a kiszámíthatóságot szereti, nem a változást” – írta a La Stampa.

A torinói lap szerint Törökország meghatározó a regionális egyensúly szempontjából, hiszen tagja a NATO-nak, az Iszlám Állam és Szíria közvetlen szomszédságában van, nagyjából 2 millió szíriai menekültnek ad ideiglenes otthont, és az Európába tartók áradatának tranzitországa. “Erdogannak, a Nyugat néha különcködő szövetségesének győzelme bizonyos folytonosságot és megbízhatóságot ígér. A válságos időkben végre egy jó hír” – közölte a La Stampa cikkírója.

Demokraták: igen, zsarnokok: nem

A svájci Tages-Anzeiger szerint bár a győztes AKP lecsúszott az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többségről, Erdogan teljhatalmú fantáziái továbbra is virulni fognak, és megbénítják az országot, valamint elriasztják az Európai Uniót. A napilap kitért arra, hogy a legtöbb menekült Törökországból indul útnak Nyugat-Európába, és az unió az ankarai vezetés segítségére van utalva ahhoz, hogy a migránsdrámát emberileg elfogadható módon tudja kezelni.

“Brüsszel és Berlin ezért bársonykesztyűvel nyúl Erdoganhoz, és messzemenően figyelmen kívül hagyja a török ellenzéket” – olvasható a svájci lapban. A Tages-Anzeiger azonban úgy látja, hogy ez a stratégia hosszabb távon nem fog sikerre vezetni. Az EU-nak a demokratákat szabad csak jutalmaznia, a zsarnokokat nem – olvasható az újságban.

Tiszta viszonyokat akarnak

A Neue Zürcher Zeitung svájci újság szerint Erdogan számítása bejött azzal, hogy magát és pártját a stabilitás egyetlen garanciájaként tálalta. Ha a szavazásnál minden törvényesen zajlott le, azt lehet mondani, hogy a törökök többsége tiszta viszonyokat akar maga körül az AKP vezetése alatt. A széttöredezett ellenzéket látva talán az alternatívák hiányából adódóan szeretnék ezt az emberek, vagy talán azért, mert valóban félnek egy olyan Törökországban, amiben zűrzavar van, amit terrortámadások háborgatnak, ami ismét háborúzik a Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK), több mint kétmillió menekültet szállásol el és a pozíciójáért küzd a világ egyik legkaotikusabb régiójában.

Messze a nyugodt vizek

A brit Guardian szerint Erdogan visszaszerezte a többségét, de Törökországot károk érték az ide vezető úton. Az országban a független intézményeket gyengítették, az alkotmányban rögzített szabályokat figyelmen kívül hagyták, romlott a törökök és a kurdok közti kapcsolat, ami miatt Törökország ismét egy olyan háborúban van, amiről azt hitte, hogy már véget ért. A török elnök továbbra is törekedni fog arra, hogy az általa vágyott változások végbemenjenek. A lap úgy látja, hogy a vasárnapi választásokkal gyaníthatóan nem evezett “nyugodtabb vizekre” Törökország.

Személyes ambíciók vs. terror elleni harc

A spanyol El Mundo szerint “NATO-tagként és az Iszlám Állam ellen harcoló nemzetközi koalíció szövetségeseként Törökországnak kulcsszerepe van az európai biztonság és a közel-keleti béke szempontjából”. A napilap azt írja, a török elnök mostani “lovaggá ütése” fenyegetést jelent a török demokráciára az igazságszolgáltatás, az ellenzék, a szabad sajtó és a civil társadalom elleni egyre tekintélyelvűbb fellépés miatt.

A mostani választási győzelem ronthatja Törökország kapcsolatait a Nyugattal, ami Ankarának azt veti a szemére, hogy az Iszlám Állam iraki és szíriai terjeszkedése elleni harcban nem mutat kellő eltökéltséget. A lap szerint az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak meg kell követelnie Erdogantól összes nemzetközi kötelezettségének a teljesítését, hogy a török elnök regionális ambíciói ne gyengítsék az iszlamista terror elleni küzdelmet – szemléz az MTI.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik