Supporters of Turkey's Justice and Development Party (AKP) hold up a portrait of Turkish President Recep Tayyip Erdogan as they celebrate in Istanbul after the first results in the country's general election on November 1, 2015. Turkey's long-dominant Justice and Development Party (AKP) scored a stunning electoral comeback, regaining its parliamentary majority in a poll seen as crucial for the future of the troubled country. AFP PHOTO / OZAN KOSE
Külföld

A törököknek nyugi kell, a nyugatnak kevesebb diktátor

24.hu
24.hu

2015. 11. 02. 14:57

Eltérően értékelik az európai lapok Erdogan elnök pártjának törökországi győzelmét. A többség szerint Törökország távolabb kerülhet a demokratikus nyugattól, de az EU nem kritizálhat, mert a menekültválság megoldása Törökország.
Korábban a témában:

A nemzetközi sajtó a szíriai háború és az Iszlám Állam (IÁ) elleni harc, valamint a menekültválság tükrében értékelte az Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) elsöprő győzelmét a vasárnapi előre hozott török parlamenti választásokon.

Mennyi stabilitás!

A La Stampa olasz napilap szerint úgy tűnik, hogy a vasárnapi választások az AKP mögött álló Recep Tayyip Erdogan elnököt Törökország nélkülözhetetlen emberévé tették. “Ez egy demokratikus igazolás, ami az urnákból származik. Majd kiderül, hogy a pótolhatatlanság és a demokrácia tartósan összeegyeztethető-e. A nemzetközi színpadon a stabilitást díjazzák. A diplomácia a kiszámíthatóságot szereti, nem a változást” – írta a La Stampa.

A torinói lap szerint Törökország meghatározó a regionális egyensúly szempontjából, hiszen tagja a NATO-nak, az Iszlám Állam és Szíria közvetlen szomszédságában van, nagyjából 2 millió szíriai menekültnek ad ideiglenes otthont, és az Európába tartók áradatának tranzitországa. “Erdogannak, a Nyugat néha különcködő szövetségesének győzelme bizonyos folytonosságot és megbízhatóságot ígér. A válságos időkben végre egy jó hír” – közölte a La Stampa cikkírója.

Demokraták: igen, zsarnokok: nem

A svájci Tages-Anzeiger szerint bár a győztes AKP lecsúszott az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többségről, Erdogan teljhatalmú fantáziái továbbra is virulni fognak, és megbénítják az országot, valamint elriasztják az Európai Uniót. A napilap kitért arra, hogy a legtöbb menekült Törökországból indul útnak Nyugat-Európába, és az unió az ankarai vezetés segítségére van utalva ahhoz, hogy a migránsdrámát emberileg elfogadható módon tudja kezelni.

“Brüsszel és Berlin ezért bársonykesztyűvel nyúl Erdoganhoz, és messzemenően figyelmen kívül hagyja a török ellenzéket” – olvasható a svájci lapban. A Tages-Anzeiger azonban úgy látja, hogy ez a stratégia hosszabb távon nem fog sikerre vezetni. Az EU-nak a demokratákat szabad csak jutalmaznia, a zsarnokokat nem – olvasható az újságban.

Tiszta viszonyokat akarnak

A Neue Zürcher Zeitung svájci újság szerint Erdogan számítása bejött azzal, hogy magát és pártját a stabilitás egyetlen garanciájaként tálalta. Ha a szavazásnál minden törvényesen zajlott le, azt lehet mondani, hogy a törökök többsége tiszta viszonyokat akar maga körül az AKP vezetése alatt. A széttöredezett ellenzéket látva talán az alternatívák hiányából adódóan szeretnék ezt az emberek, vagy talán azért, mert valóban félnek egy olyan Törökországban, amiben zűrzavar van, amit terrortámadások háborgatnak, ami ismét háborúzik a Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK), több mint kétmillió menekültet szállásol el és a pozíciójáért küzd a világ egyik legkaotikusabb régiójában.

Messze a nyugodt vizek

A brit Guardian szerint Erdogan visszaszerezte a többségét, de Törökországot károk érték az ide vezető úton. Az országban a független intézményeket gyengítették, az alkotmányban rögzített szabályokat figyelmen kívül hagyták, romlott a törökök és a kurdok közti kapcsolat, ami miatt Törökország ismét egy olyan háborúban van, amiről azt hitte, hogy már véget ért. A török elnök továbbra is törekedni fog arra, hogy az általa vágyott változások végbemenjenek. A lap úgy látja, hogy a vasárnapi választásokkal gyaníthatóan nem evezett “nyugodtabb vizekre” Törökország.

Személyes ambíciók vs. terror elleni harc

A spanyol El Mundo szerint “NATO-tagként és az Iszlám Állam ellen harcoló nemzetközi koalíció szövetségeseként Törökországnak kulcsszerepe van az európai biztonság és a közel-keleti béke szempontjából”. A napilap azt írja, a török elnök mostani “lovaggá ütése” fenyegetést jelent a török demokráciára az igazságszolgáltatás, az ellenzék, a szabad sajtó és a civil társadalom elleni egyre tekintélyelvűbb fellépés miatt.

A mostani választási győzelem ronthatja Törökország kapcsolatait a Nyugattal, ami Ankarának azt veti a szemére, hogy az Iszlám Állam iraki és szíriai terjeszkedése elleni harcban nem mutat kellő eltökéltséget. A lap szerint az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak meg kell követelnie Erdogantól összes nemzetközi kötelezettségének a teljesítését, hogy a török elnök regionális ambíciói ne gyengítsék az iszlamista terror elleni küzdelmet – szemléz az MTI.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Swedish director Ruben Ostlund delivers a speech on stage after he was awarded with the Palme d'Or for the film 'The Square' on May 28, 2017 during the closing ceremony of the 70th edition of the Cannes Film Festival in Cannes, southern France.  / AFP PHOTO / Alberto PIZZOLI
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.